Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-08-05 / 32. szám
JÁ<4'OÖPífí «üűAL ÓÜAMH HAY&AM MAGYAR HÍRADÓ MAGYAR VÁROSOK A K3LENCSZÄZ ÉVES VÄC VÁC, Pest m. — Amikor Salamon király, a német segítséggel trónra került uralkodó ellen hadra kelt az Árpád-ház két hercege, I. Béla két fia, László és Géza, csapataik ott gyülekeztek az összecsapáshoz, ahol a Duna áttöri a Börzsönyhegység vonulatát. Noha Salamon fővezére azt mondta Lászlóról, hogy „...seregét a minap levertük, főembereit megöltük, őt pedig megfélemlítettük..., szolgáit, kaszás parasztjait pedig egy pillanat alatt fölfaljuk” — a fenyegető jóslat nem vált be: a Naszály erdőségeiben megpihent és sorait újra rendező hercegi sereg Mogyoródnál (1074) legyőzte a királyt. A nagy erdőben azelőtt egyetlen ember, egy Vác (Vatz) nevű remete élt, s Géza herceg — aki e győzelem után, 1074-től 1077-ig királyként uralkodott — a magányos erdőlakóról nevezte el a Naszály tövében épült várost, mivelhogy az megjósolta: Géza győzni fog. így szól a legenda — a Képes Krónika is igy örökítette meg. A régészeti emlékek arról tanúskodnak, hogy már igen korán élt ember ezen az erdőkben és vizekben gazdag tájon. Számos őskori kultúra maradványai bizonyítják ezt. A város, területén előkerült legrégebbi — őskőkori — leletek szerint már harmincezer évvel ezelőtt is lakott volt a vidék. Ujkőkori — vonaldiszes — edények ugyancsak előkerültek, mint ahogy a rézkor, a bronzkor és a vaskor emlékei is. Ez utóbbi időszakban a szkíták és a kelták települtek meg ott; a szkiták nyomaira a városon kívül bukkantak, mig a kelták nyomait maga a város őrzi. Pár hete a szarmaták egykori jelenlétét bizonyító emlékeket is kiástak. Valószínű az a feltevés, hogy I. István király Vácot püspöki székhellyé tette, ám ennek az írásos bizonyitéka eddig még nem került elő. írásos emlék 1075-ben említi először a város nevét: a garamszentbenedeki apátság Géza királytól eredő alapítólevelében szerepel „Vác város Szűz Máriáról elnevezett temploma...” 1241. március 17-én — egyes források szerint Sejban tatár kán, más feljegyzések szerint maga Batu kán — mind a várat, mind Géza székesegyházát földulta. Az erősség újjáépítése IV. Béla nevéhez fűződik: a tatárjárás után elrendelte a falak megerősítését. 1255-ben már ismét állt a vár, s IV. Béla már ebben az uj erősségben vitatta meg Gömör, Hont és Nógrád megyék követeivel az újjáépülő ország rendjét, a birtokok elosztását. (A vár kaputornya a XV. századból való; maradványa ma a város egyik idegenforgalmi nevezetessége: a Géza király téri A Konstantin téren álló székesegyház gimnázium udvarán láthatjuk.) A település magját alkotó várhoz északról és keletről kapcsolódott a „magyar város”. Területét városfal védte. E fal délkeleti részén nyílott a Pestikapu. A „magyar városhoz” egy „német város” is csatlakozott. A német telepeseket Bancsa István püspök hívta be Németországból a tatárjárás során megfogyatkozott magyarok pótlására. Főképp e németek — iparosok, kereskedők — jóvoltából mind pezsgőbb élet töltötte meg a három részből álló várost. Károly Róbert uralkodása idején (1308—1342) élénk kereskedelem folyt a kőfalak mögött, amit az is bizonyít, hogy országszerte ismerték és az adásvevésben használták is a „váci márka” nevű pénzegységet. Az áruk szállítását kitűnően szolgálta a város mellett folyó Duna. A kereskedelem után az ipar is föllendült. Zsigmond uralkodásának éveiben (1387—1437) már céhek is működtek Vácott. Az iparosok egyik leghíresebb testületé az ötvösöké volt; e céh remek kiállítású szertartáskönyvét — amely az ötvösök jogait, kötelességeit és a céh életének szigorú szabályait foglalta öszsze — ma Budapesten a Széchényi Könyvtár őrzi. Vác belvárosának mai képe ebben az időben alakult ki. A szokatlan — háromszögletű — formájú városközpont a városba érkező utak csomópontjában levő Március 15. tér. Ott sorakoznak a legszebb polgárházak, a kanonokok egykori paloiái. Ezek ma középületek. Ugyancsak ennek a térnek a dísze a domonkosok hajdani temploma, amely nem is annyira külseje, mint inkább rokokó stilusu belső díszítése miatt értékes műemlék. Vác másik központja a Konstantin tér. Ott áll a már említett székesegyház, az egykor egyetemnek szánt püspöki palota, s ott sorakozik még néhány, hasonlóképp barokk stilusu alacsonyabb épület, még inkább kiemelve a székesegyház hatalmas tömbjét. E két teret a Szentháromság tér köti össze. Az ott álló szoborcsoport — alkotója ismeretlen — Magyarország egyik legszebb barokk egyházi műalkotása. A történelmi városmag mellé az utóbbi időben két nagyobb lakótelep épült, s a gyors ütemű lakásépítések következtében bizonyára megcsappan majd annak a háromezernyi bejárónak a száma is, aki a környék hatvan községéből naponta utazik váci munkahelyére. Ha a mai Vác szellemi életéről esik szó, igen sok embernek akkor is eszébe jut egy név: a Vox Humana (Emberi hang). Ez a kitűnő — határainkon túl is jól ismert — énekkar azonban nem egyedüli képviselője a város kultúrájának: a néhány éve épült, remek hangversenyteremmel is ellátott zeneiskolán kívül újabban sok a látogatója az egykori görögkeleti templomnak is, ahol most a város festői, szobrászai, grafikusai és iparművészei rendezik meg kiállításaikat. Mindez pedig egy kicsit a versengés jegyében is történik, hiszen a Duna másik partján, a szigeten túl, ott sorakoznak Szentendre hangulatos utcái, amelyeken annyi művész és művészetkedvelő fordul meg nap nap után. Az iparilag fejlett Vác ezt a szellemi pezsgést szeretné átvenni e közeli várostól, hogy gyárai termeléséhez hasonlóan gazdagabb legyen a kilencszáz éves város mai kultúrája. A hagyományokat Vácott ehhez nem kell keresni. Akácz László AZ OLIMPIA HŐSEI A 104 éves köszöntése PÉCS, Baranya megye — Magyarország egyik legidősebb embere, a Pécsett élő Kovács Antal, nemrég ünnepelte 104. születésnapját. Élete valóságos történelemkönyv. 1872. julius 13-án született Pécsett, s mint örökké jövő-menő fuvarosgazda, nemcsak az országot, hanem fél Európát is bekalandozta. Ily módon szemtanúja volt korunk | legnagyobb történelmi eseméínyének, a Nagy Októberi Szo‘ cialista Forradalomnak, munkát keresve ugyanis kivándorolt Oroszországba, ott élt 1908 és 1924 között. Hallatlan fizikai erőnlétnek örvend. A télapóra emlékeztető, 'hófehér hajú, nagy szakállu, tiszta kék szemű Antal bácsi korát meghazudtoló frisseséggel jön-megy a háza körül. A múlt héten még a pécsi vásárba is elment, és lóra alkudott, persze, komoly vételszándék nélkül, hiszen öreg már a lóhajtáshoz. Pedig az egyetlen kívánsága, hogy még egyszer befoghassa a lovakat és kihajtson velük a városba, ám az unokái nem engedik. Kovács Antal valóságos pátriárkaként él családja körében: gyermekei közül ugyan már csak ' egy él (az is hetvenen túl), viszont csaknem félszáz unokája, déd- és ükunokája van. MONTREAL — Az amerikai kosárlabda-csapat boldog tagjai a jugoszlávok elleni fölényes győzelmük után
