Magyar Hiradó, 1976. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-22 / 4. szám
MAGYAR HÍRADÓ 5. OLDAL A KREML „IDŐS RÓKÁI” NEM ADJÁK FEL VEZETÉST MOSZKVA — A szovjet kommunista párt első titkára, Leonyid Brezsnyev, december 19-én volt 69 éves, s ezzel Sztálin után a leghosszabb ideig hatalmon levő vezetőnek számit. Más „barátok”, azok, akik 1964-ben segítették őt abban, hogy Hruscsovot kiüssék a nyeregből, aktivak és magas pozíciójukban maradtak. És minden ellenkező híresztelés ellenére úgy tűnik, hogy Brezsnyev nemrégi betegsége nem változtatott a helyzeten: a párt 25. kongreszszusát a régi csapat fogja uralni: Podgorny az „öreg rókáké”, akik 1964- ben felváltották a hruscsovi vezetést. A 15 tagú Politbüro (a párt legfelsőbb vezetősége) tagjainak átlagos életkora 66 év. Ez azonban nem mutatja a vezetők tényleges korát. Az igazi vezető csoport tagjainak átlagos életkora 70 felett van. Nikolaj V. Podgomij 72 éves, Alekszej N. Koszigin miniszterelnök 71 éves, a „főideológus”, Szuszlov pedig 73 éves. Mivel Brezsnyev első helyettese, Andrej P. Kirilenko tavaly szeptemberben töltötte be 69. életévét, a legfiatalabb az öt magasszintű vezető között, Brezsnyev maga: két hónappal fiatalabb helyettesénél. MÉG TÖBB „IDŐS RÓKA” Amikor a Szovjetunió legfelsőbb vezetői a külpolitikát vitatják, Andrej Gromiko külügyminiszter csatlakozik hozzájuk. Ö 66 éves. Amikor viszont a katonai ügyekre kerül sor, akkor a 72 éves Andrej Grecsko marsall honvédelmi minisztert vonják be. A Politbüro további hét tagja tulajdonképpen „fiatalnak” számit: átlagos életkoruk alig több mint 60. Nyugati sajtókörök, különösen Brezsnyev betegsége kapcsán, tavaly év vége felé találgatásokba kezdtek, s úgy vélték, hogy lényeges személyi cserékre kerül sor a legfelsőbb szovjet vezetésen belül. Az egyetlen változás azonban az volt, hogy a Politbüro 76 éves litvániai tagja nyugalomba vonult. Az ő szerepe azonban inkább szimbolikus, mint gyakorlati volt: ő volt a „nemzeti kisebbség” a legfelsőbb vezetésen belül. Nyugaton sokan találgatják, hogy kik lesznek a legfelsőbb vezetők a Szovjetunióban, ha a és Koszigin mostani „idős rókák” kiöregszenek. Nem sok látható jel segíti őket e találgatásokban. Az önkéntes nyugalombavonulás nem szokásos a legfelsőbb szovjet vezetők köreiben. Ha valaki olyan „korán”, mint 70 éves korában nyugalomba vonul, akkor annak egyáltalán nem „idős” kora, hanem valamilyen baklövés vagy súlyos hiba az oka. Ha valaki mégis önkéntesen” lemond, akkor a kivülál lók azt általában nem „önkén tes” nyugalombavonulásnak tekintik és találgatják, mi történ hetett a háttérben. BOLDOG FOGYÓKÚRÁSOK PÁRIZS — Világszerte, különösen a fejlett ipari államokban, fogyni kívánnak az emberek. Nagy-Britanniában különböző fogyasztóklubok hatvanezer tagja azzal dicsekszik, hogy egy esztendő alatt, együttesen számlálva, ezerötszáz tonna zsírt adtak le. Nyugat-Németországban a karcsusági hullám egy évtized alatt az évi fejenkénti krumplifogyasztást százkilenc kilóról kilencvenre csökkentette. Franciaországban és Itáliában megváltozott az étkezési kultúra. kimegy a divatból például a mártás meg a spagetti. Az egyes országok egyesületei és szakemberei most elhatározták, hogy nemzetközi sulyellenörző szövetséget alakítanak, a tapasztalatcsere előmozdítására. FRANKFURT: NÉMETORSZÁG „KIS CHICAGÓJA” FRANKFURT, Nyugat-Né-' metország — Amikor Nyugatnémetországban a nagyvárosok problémáiról beszélnek, Frankfurt legtöbbször a „rossz példa”, a hanyatló városi élet és a hanyatló nagyváros szimbóluma. Az újságok és a televizó minden rosszat elmond róla: hol „piszkos városnak” nevezik, hol „korrupt városnak”, megint máskor „a nem szeretett városnak. Frankfurt sokak számára a világháború utáni újjáépítés és kommercializmus szimbóluma. A baloldali radikalizmus központja, s a rendőrségi brutalitásé: a város, ahol a közlekedés káosz a legnagyobb, ahol a bűnözés aránya a legmagasabb: a „bűnös város”. GOETHE VÁROSA — KIRÁLYOK VÁROSA Hová süllyedt a középkorban virágzó város, amelynek központja egykor Európa egyik legszebb városa volt? Mi lett Goethe városából? A német királyok városából? A Szent Pál székesegyházat és a városházát restaurálták, de a középkori kisváros helyett hatalmas szállodák, magas lakóházak és hivatali épületek veszik körül. A központi pályaudvar körüli terület nem az utazóktól és a turistáktól tarkállik, hanem gengszterektől és egyéb bűnözőktől, prostituáltaktól és kábitószerkereskedőktől — akik az amerikai katonát mint „első számú kuncsaftjukat” említik. FRANKFURT „AMERIKANIZÁCIÓJA” A háború végét követően kezdődött el a város „amerikanizációja”. Rövidesen Frankfurt az ország üzleti, bank és kommunikációs központtá fejlődött. Az újjáépítés itt gyorsabb volt. mint máshol: afféle „csodaváros” nőtt ki a régi város romjaiból. A helybeliek tiltakoznak a HUNGARIAN LANGUAGE AND AREA STUDIES PROGRAM SUMMER 1976 Open to Everyone I ■ ' • ■. I . j June 21-August 19‘ 3 full years of Hungarian language in 9 weeks, 12 credits each June 21-August 12 History and Government of Hungary, 3 credits Special Added Feature Hungarian Cooking - Hungarian Woodworking Portland State University Summer Session P.O. Box 751 Portland, OR 97207 (503) 229-4081 J város túlságosan negativ bemutatása ellen, azzal érvelve, hogy Frankfurt semmivel sem roszszabb, mint más német vagy külföldi nagyváros. Elmondják például, hogy a munkanélküliség, más nagyvárosokkal szemben alacsony, s a város majdnem annyi állást kínál, mint amennyi lakosa van. A németek mellett 117.000 külföldi is dolgozik Frankfurtban. Megemlitik, hogy annak ellenére, hogy a város pénzügyi problémákkal küszködik, évente 30 millió dollárt költenek a színházakra. A város anyagi problémái nyomasztóak: Frankfurt a Rotschild család ősi városa, ugyancsak megszégyenítette a hires bankárcsaládhoz fűződő emlékeket: az egykor gazdagságáról hires városnak 1 billió dolláros adóssága van. TEMPLOMFOSZTOGATÓK BELGRAD — Macedónia több régi templomából felbecsülhetetlen értékű ikonokat loptak el. A rablás szakszerűségéből arra következtettek, hogy a tolvajok idegen országból szakértőktől kapták a rendelést, mert csak a legkiválóbb alkotásokat tulajdonították el. A feltevés hamar igazolódott. A jugoszláv rendőrség ugyanis segítségért fordult az Interpolhoz, és a nemzetközi bűnüldöző szervezet rövid idő alatt felfedezte a tolvajokat, két olasz állampolgárt, majd az ikonokat is. A kilencvenkilenc művészi munka visszakerült eredeti helyére. Az eset kapcsán a Nin című belgrádi lap több oldalas cikket közölt az ikonok őrzése körüli zűrzavarról és felelőtlen hanyagságokról. „Egy nyugati katalógus szerint — írja a lap — egy eredeti ikon 20 ezer márkát ér. Ilyen áron kelnek el a jugoszláv ikonok is, bár értéküket meglehetősen csökkenti, hogy a nemzetközi piacon a nagyszámú tolvajlások következtében nagyon sok a jugoszláv ikon. Egy jugoszláv művészettörténész külföldi kirándulása alkalmával egyetlen kis régiségkereskedésben 90 nagy értékű ikont számlált össze. amelyek mind Jugoszláviából kerültek külföldre. A legtöbb hazai templomban — Írja a Nin —, a szentképekre senki sem vigyáz. Az egész ország tudja hogy szervezett bandák foszto gatják a templomok műkincseit A macedóniai Ohrid templom ból csak az idén nyáron négy olyan táblaképet loptak el. amelyek mindegyike 600 ezer dinárt ér.” Hirdessen lapunkban!
