Magyar Hiradó, 1976. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-15 / 3. szám
MAGYAR HIRADÖ 13. OLDAL MAGYAR NYELVŰ EMLÉKEINK. A NYELV VÁLTOZÁSAI Irta: HALMI DEZSŐ Nem sok írásos emlék maradt ránk őseinktől, a számottevőket egy kezünkön felsorolhatjuk. Legismertebbek: Magyar Imádság (1046—1047), I. Endre idejéből, a Tihanyi Apátság alapítólevele (1055), a Halotti beszéd (1200), ómagyar Mária Siralom (1300), Huszita Bibliafordítás (1420—1430). írásos bizonyítékaink voltak bőven, ez tényként állapítható meg a reánk maradt írásokból, mert lehetetlen elképzel- halmi DEZSŐ ni, hogy csak e töredékek születtek meg, minden előzmény nélkül. Sajnos az idegen, keresztény papság, a római Egyház utasítására — kik a nemzet nyelvét nem beszélték, nem értették — a magyarság Írásos kincseit, őstörté-Kakóc/i A' MELTOáaGOS fejedelem FELsd-VADÁSZI RÁKÓCZI FeRENCZ, ssr Kegyelmes Urunk által: Nemzetünknek s’ édes Hazánknak a’ Nemet Nemzet kegyetlen Uralkodása alatt lett, hallatlan meg-nyomorittatj»árúl, maga Méltóságot Személlyé« nek nagy me'ltatlan ízen» vedcsérúl, £t Az Au/hiá Ház erólzakoskodása alól való fel-fzabadulásdrt fogott Magyar fegyvernek ártatlanságáról, azeee'fz Kerefztyén Világnak 6 eleibe adatott manifestvm. ..... Köz tudomány tétéi;:Mtlly thóién Dtik, mf Ijtr A/yhm, djumm Nymt. ijrftf* 2. Rákóczi pén/r netünk bizonyítékait máglyán égették el. Ha a tűzre vetett írásos emlékeinknek csak a fele megmaradhatott volna, akkor ma nem lenne szükség finn-ugor elméletre, nem kellene ellenségeink által kitalált gyűjtögető, a kultúra legalacsonyabb fokán álló, kis törzsecskék rokonságát vitatnunk. A részletes ismertetés előtt egészen röviden foglalkoznom kell nyelvünk főbb sajátosságaival. A magyar nyelvnek jellemzői: szerkezete, kiejtése, kifejezési módja, a magán- és mássalhangzók kellemese, dallamos váltakozása, a ragozás. A hangsúly minden esetben az első szótagon van, tehát a hanghordozás olyan, mint egy váltakozó, hullámzó ritmus. A magyar ragozó nyelv, az igeragozásnak jellemző vonása a tárgyas igeragozás. Amit az indogermán nyelvek csak több szóval tudnak kifejezni, a magyarban arra egy szó is elegendő. (Er kann schreiben, he can write, il peut éerier—irhát) Nyelvünk, az 1901-ben összeállított szójegyzék szerint 122.000 szót tartalmaz. Nyelvünk különös vonása, hogy táj-nyelveinet minden magyar megérti, még ha az ország másik sarkából való is. Legyünk büszkék ősi nyelvünkre, beszéljük azt és beszéltessük gyermekeinkkel, unokáinkkal is. Vegyük sorba nyelvemlékeinket, melyből látni fogjuk, hogy napjainkba mennyi változáson ment át a magyar nyelv és sok esetben előttünk teljesen érthetetlen szavakat olvashatunk. E szavak éltek népünk ajkán és nemcsak a parasztság beszélte, hanem hivatalos okmányokban is szerepelnek. MAGYAR IMÁDSÁG. Részletek a szövegből: O Jézus és zent maria..ysten rontha papa ur ellench bodug leo papa urc.. (O Jézus és szent Mária..Isten rontá pápa ur ellen, boldog Leo pápa ur), az ima közepén igy hangzik: grazdua lufuu: Wutu peccis lughala torán munhi ni zobathaya heu gehnahabul...ur ysten odutt wola.. (a garázda lófőt Watát, a király főurát, a mennyek törvénye ne szabadítsa meg a tüzes gyehenábóL.ur Isten adott vala..). TIHANYI APÁTSÁG ALAPÍTÓLEVELE. Ez az okmány latinul van Írva, azonban több magyar szóval keverve. I. Endre király Tihanyt (Tichon) a Benedek rendnek adományozza. A magyar szöveggel az oklevél 14. sorában található „feheruuaru reá meneh hodu utu reá”. (Fehérvárra menő hadiutra) A HALOTTI BESZÉD. Ez egy összefüggő nyelvemlék, mely a Pray kódexben található és 174 magyar szót tartalmaz. A szöveg egyes részei: latiatuc feleym zumtuchel — Sermo sup sepelchrum (latin szöveg) — mic vogmuc. ysa pur es chomuv vogmuc... Es mend paraditumben..es levn halalnec es puculnec feje... (Látjátok feleim szemetekkel, mik vagyunk, ime por és hamu vagyunk...és mind paradicsomban...és lön halálnak és pokolnak feje). ÖMAGYAR MÁRIA SIRALOM. Lőwben találták meg, egy kódez hátsó borítólapját képezte. A könyvkötő nem tartotta fontosnak az Írott szöveget megőrizni, annak nyelvét nem értette, igy azt a borítólaphoz használta fel. Hogy miként került Németországba, azt követni nem lehet. Az írás nem volt látható, az átmázolták, de különféle kémiai eljárásokkal ismét láthatóvá tették. Ma már minden régi írást átvilágítanak, mert számtalan esetben az egyszerű sima papír fontos képeket, Írásokat tartalmazott. A 11. sortól kezdődő szöveg: Vylag uilaga viragnac uiraga keserűen kynzathul uos scegegkel werethul. (Világ, világa, virágnak virága, keservesen kinzatol, vas szegekkel veretek) Az első magyar nyelvű HUSZITA BIBLIAFORDÍTÁS. Szövegét a Müncheni-kódex őrzi. A bemutatott lap festett, első nagybetűje B vagy R. Az irás csak nehezen olvasható. A 35. sorban ez áll: adót ometic hatalmat istenfiaia...sem akarattabol, se ferfiunac akarattabol.. (adott őnekik hatalmat Istenfia..sem akaratából, sem férfiúnak akaratából.) Ezek a reánk maradt emlékek, illetve azok nyelve idegenül hangzik. Ha most évszázadokat ugrunk és Rákóczi Ferenc kiáltványát olvassuk, már érthető számunkra, bár a szövegezés még mindig a régmúltat idézi. „A MELTOSAGOS FEJEDELEM FELSŐ VADÁSZI RÁKÓCZI FERENC, Kegyelmes Urunk által: Nemzetünk s’ édes Hazánknak a’ Német Nemzet kegyetlen Uralkodása alatt lett, hallatlan meg-nyomorittatásárul, maga Méltóságos Személtének nagy méltatlan szenvedésérül, Es Az Austriai Ház erőszakoskodása alól való fel-szabadulásáért fogott Magyar fegyvernek ártatlanságárul, az egész Keresztény Világnak eleibe adatott MANIFESTUM KÖZ TUDOMÁNY TÉTEL. Melly elsőben Deák, mostan pedig Magyar Nyelven, ujjonnan közönségessé tétetett. Nyomt. 1704. Esztend.” 200-nál több olyan szót gyűjtöttem ki, melyek ma már nem ismertek. Nem kerestem meg a szavak eredetét, ősi magyar, vagy esetleg jövevény szavak, nem kutattam a vidék után, hol leggyakrabban használták, sőt az etimológia törvényei szerint sem bontottam fel azokat. A nyelv állandó változásnak van kitéve, uj szavak jönnek és a régiek közül sok feledésbe merül. Tartsuk szem előtt nyelvünk rugalmasságát, de vigyázva fogadjuk, vagy végképp vessük el azokat a szavakat, melyek magyartalanok. A fiatalság ma otthon nagyon sok elferdített nyugati — főleg angol — szót használ, a magazinok hirdetései hemzsegnek az idegenszerűségtől, pedig a magyar szavaink sokkal hatásosabbak, szebbek és nem utolsósorban magyarabbak annál. TÉLI GYÜMÖLCSSZEDÉS A tél, ez a nagy. lompos eb, egyre kegyetlenebb: hallod, hogy ropogtatja kint a város csontjait? Kedves ne féU, bárhogy vonit, a tűzbe nem harap: bújj hát egy kicsit közelebb és gyiytd bennem nyarat, — nyarat, melyet se ősz, se tél hidege át nem üt, melyben létünk törvénye él, lázunk Ös-Napja süt, — és bár odakint nagy, fehér komondor-hangú tél rázza szél-láncait, nékünk, míg piros tűz terem a sziveinket kedvesem, le kell szednünk a szerelem érett gyümölcseit... Csepeli Szabó Béla MOSOLY — Meg tudnád-e mondani, Pistike, miről lehet megállapítani a libák életkorát? — kérdi a tanítónő. — A fogakról. — Ugyan, fiacskám, a libának nincsen foga! — De aki eszi, annak van! *** Szabóné felháborodva odamegy a strandon egy izmos fiatalemberhez: — Mondja, kérem, maga ütötte pofon a féijemet? — Kihez van szerencsém? — Szabóné vagyok. — Nem én ütöttem pofon, mert ha a maga félje tőlem egy pofont kapott volna, akkor ön már özvegy Szabóné lenne. *** Kovács rendel a vendéglőben: — Pincér, kérek egy libamellet. — Burgonyával? — Miért, mit gondolt, melltartóval?
