Magyar Hiradó, 1976. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-15 / 3. szám
MAGYAR HÍRADÓ 5. ULUAb JUGOSZLÁVIAI UTIJEGYZETEK A TÖRÖKÖS, KÖZÉPKORI MOSTAR MOSTAR. Jugoszlávia — Jugoszlávia bővelkedik meglepő dolgokba!}, de közülük talán az egyik legszebb a középkori, török városka Európa szivében: Mostar. Az utazás Mostárba akár Belgrádból, akár az Adriai-tenger partjától közelíti meg az ember, lélegzetelállító. Autó, vonat, repülő követi a Neretvát, a sebes folyású, csodálatosan kék folyót. Dohány, olajbogyó, gyapot és mandulaültetvények szegélyezik az utat a zöld völgyben. Később az ut 6000 láb magasba visz. A hegy csúcsain kastélyok láthatók. A fenyveseket rohanó patakok szelik keresztül, melyek aztán a Neretvában kötnek ki. Egyszer csak, mint az ezeregy éjszaka meséiből előtűnik Mostar. Mecsetek, minaretek csúcsai messziről kiemelkednek a városkából. A központ és A szűk utcák két oldalán házak sorakoznak vaskapukkal és magas falakkal körülzárt udvarokkal. A közelmúltban restaurálták az Aranymivesek utcáját, ahol a házak piros, narancs, rózsaszín 1556-ban. A városlakók közül sokan megtartották muzulmán vallásukat és népviseletüket: a turbánt, hímzett mellényt és a bő bugyogót. A lakosok száma 55.000, akik könnyűiparral, mezőgazdasággal és borászattal foglalkoznak. Az itt érlelt borok Jugoszlávia legjobbjai. Mostar tulajdonképpen három város egyben: török, osztrák — ez az 1878—1018 közötti osztrák megszállásnak köszönhető — és modern. A jól megtervezett modern városrész körülfogja a másik kettőt. Itt már széles körutak, toronyházak, parkok, színházak, múzeumok találhatók. Az uj rész látványossága a II. világháborús emlékmű, melynek tetejéről jól látható az egész város: a muzulmán mecsetek, a katolikus templomtornyok és az ortodox hagymakupolák. A látogató itt mindig az „Öreg hídhoz” tér vissza, amin nincs autóforgalom. A hídról egyébként, helyi, sőt az egész országból jövő fiatalok próbálják ki idegeiket, bátorságukat, tudá■•in ;tfu A török időkből fennmaradt festői épületek, mecsetek, hidak kiinduló pont a szürke kőből épített Stari Most hid, ,,öreg hid”, amelyről a város a nevét kapta. A hid kecsesen Íveli át a Neretvát, a hídfőket hasonló kőből épített toronyórák, épületek veszik körül. fürdők és piacok láthatók, ahol egész nap zajlik az élet. A török itatásnak oka van itt, ti. a törökök átépítették Mostárt a négy évszázad alatt, amig megszállva tartották ezt a területet. Egy török építész, Hajrudin fejezte be az „Öreg hidat" sukát, amikor leugranak a mély, sötét vízbe. Régebben a hid építészeti csodának számított, ma már kicsi az uj, szuperépületekhez képest, de még mindig a leghatásosabb török emlék a Balkánon. HONG KONG — A BICIKLI ORSZÁGA HONG KONG — íme egy ország, ahol a kerékpár és a sétálás képezik a fő közlekedési eszközöket! A huszadik század technikai csodái, mint az autó, semmit sem változtattak a hagyományos közlekedési formákon. így aztán nem csoda, hogy nemrég egy uj kerékpárutat is építettek. Ez a kerékpárút talán szimbolikus is, hogy az utazó ne rohanjon keresztül városokon, országokon, hanem csak úgy bámészkodva sétáljon vagy lassan pedálozzon. A kerékpáros nyugodtan pedálozhat a rizsföldek között; a bivalyok rá se hederitenek. Csak a lepkék keresztezik néha az utat. Lau Fau Shannal — megfelelő óvatossággal — a kerékpározó letérhet az útról és ráhajthat a tengerparti fövenyre, ahol férfiak és nők, idősek és gyerekek élvezik a strandolás örömét és dobálják el az osztriga kagylóit, miután elfogyasztották a piacon vásárolt friss ételt. Visszatérve a kerékpárúira, a közeli Yuen Long kis városába érkezik a turista. Ez a kisváros a turisták számára elsősorban „Fehér Süteményéről" hires, amelyet nagybetűkkel imák. Csupán egy dollárba kerül 10 „Fehér Sütemény". Sheung Shui, ahol pár órás pedál«vás után a jól megérdemelt ebédszünet legmegfelelőbb színhelyét választhatjuk ki, a kínai határ közelében. A város egyik élelmes üzletember máris mindent megtesz a várható biciklis turistaforgalomra felkészülendő: kerékpárokat ad ki bérbe, két dollárért óránként azoknak, akik az uj utat akarják használni. Akik más sportokat is kedvelnek. nemcsak a kerékpározást, azok itt letérhetnek a fő kerékpárúiról és egy autóúton elhajthatnak a közeli „Royal Gul Clubhoz”-hoz. Ez a tengerpart közelében van. Nagyon nagy csoda, ha egyetlen autó is zavarni fogja őket. hacsak nem számoljuk az iskolás gyerekek buszait. Azoknak meg egy nyugati turista, aki kerékpározik, olyan látvány lesz, hogy meg is fogják tapsolni a szorgalmasan pedálozó külföldit. A Plover Cove-hoz vezető ut ünnepélyes; a természet csodálatos. A domboldalakon kis amfiteátrumra emlékeztető kőépitmények jelzik az ott eltemetettek nyomait, akiket annak idején ülő helyzetben temettek el. Egy kisebb vízesést is megcsodálhatunk, s végül a turista — ha oda esetleg nem is utazhat — áttekinthet Kina területére is. A Hong Kong-i turistairodák mind ez ideig még nem adtak ki egyetlen „kerékpározók útikönyvét” sem, de ez mit sem változtat a helyzeten: Hong Kong továbbra is a kerékpárosok és a gyalogosok országa, s a turista is megpróbálhatja: „amikor Hong Kongbán van, tegyen úgy, mint a Hong Kong-iak”. COCOS SZIGETEK! VÉGE A FEUDALIZMUSNAK CANBERRA, Ausztrália — A „haladás” szele elérkezett a kis Indiai-óceánon levő szigetekre is. E kis szigetek sajátossága, hogy Viktória angol királynő kora óta mindmáig egyetlen család tulajdonát képezte. Az ausztráliai pariament elhatározta, hogy véget vet a szigeten fennálló anakronisztikus állapotoknak. E szigeteket John Clunies-Ross uralta. 1886 óta, amikor Viktória királynő a családnak juttatta őket, maláj lakosságával együtt. A Cocosszigeteken körülbelül 500-an laknak, de csupán kettő a húszból lakott terület. Kókuszdió-kitermelés és feldolgozás az egyetlen iparág. Annak ellenére, hogy a szigetek Ausztrália legközelebbi pontjától 2,000 mérfölnyire fekszenek, Ausztriához csatolták őket 1955-ben (Angliától). A sziget elsősorban stratégiai szempontokból fontos Ausztrália számára; nemzetközi repülőtér katonai és polgári, a legmagasabb igényeket is kielégíti. Clunies-Rosst — régóta mint egy „jótékony diktátort" avagy „A Cocos-szigetek koronázatlan királyát” ismerik. A kiskirály már 1972-ben belement abba, hogy Ausztrália kormánya vegye át a kormányzást tőle, később azonban csökönyösen elutasította az ausztrál kormány kérést, hcjy adja el nekik a szigetet. Tavaly egy ENSZ küldöttség járt a szigeten és jelentése oen rámutatott arra, hogy a szigeten uralkodó állapotok a XX. században tarthatatlanok; semmiféle nevelés, plasztikból készült „pénz” és egyetlen üzlet, természetesen a diktátor tulajdonában. Az uj intézkedések értelmében az egykori diktátor elvesztette kiváltságát. Kivéve egyet megengedték neki, továbbra is ő vezesse az anyakönyvet. ] COCOS ISLANDS (Australia) Indián Ocean , AUSTRALIA 0 MO« 600 wTM'r í és aranyszinűek. Az utcán végig török kocsmák, kávézók,
