Magyar Hiradó, 1976. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)
1976-05-20 / 21. szám
16. OLfl>Al> MAGYAR HÍRADÓ Thursday. May 20, 1976 CSAPDÁT ÁLLÍTOTT A TOLVAJOKNAK A RENDŐRSÉG WASHINGTON. D. C. — Szinte öröm volt nézni, ahogy a washingtoni tolvajok (60-an) egymásután léptek be egy elhagyott áruházba, hogy résztvegyenek egy „partyn”, ahol maffia-vezérükkel fognak találkozni. Az ötletet — a maffia tagoknak öltözött rendőrök — a New York-i rendőrség hasonló rendezvényéből mentették, ahol a siker minden várakozást felül múlt. Washington és környékén már hónapok óta sikeresen működik egy olasz nevű banda s a tályai közösen állították fel. Az egész esemény lefolyását hangszalagra vették. A partyról szóló hirt úgy adták tovább szájrólszájra az alvilág tagjai, ahol jól fizető vásárló közönség várja az árukkal megjelenő tagokat. Arról is tudtak a „fenfentesek”, hogy a bandafőnök autója, amit erre a “.agy alkalomra bérelt, hol parkol majd. Amint a tagok beléptek az áruház ajtaján, azonnal lefegyverezték őket, a ,,don” kívánsága szerint, aki nem akart semmiféle verekedést, vagy lövöldözést. ,,partynak”, mert a városi börtön és a biróság előtt gyülekezni kezdtek az olasz nevű állampolgárok s haragosan tiltakoztak az olasz nevek használata ellen. A rendőrtiszt, aki Pascal La-Roccát alakította, kijelentette, hogy a rendőrség senkinek se akart kellemetlenséget okozni, csupán a tolvajoknak. „Csak alakítottunk, játszottunk egy szerepet, amely jobban sikerült, mint a hollywoodi filmstúdiók szokvány rendezvényei.” Természetesen a rendőrség nemcsak játszott, hanem kockáztatott is. A bőrét kockáztatta! Mert m> történt volna, ha a léprecsalt alvilági alakok gyanút fognak, s nem ők kerülnek csapdába, hanem a vakmerő rendőrségi tagok? A party éjszakáján — szerencsére — csak bilincs, kávé és cigaretta volt kapható az áruház hátsó kapuján túl, s a vendégeket felszállitották a csendben várakozó rendőrségi autókra. megjátszotta a Maffia főnököt. Robert Ascott rendőrhadnagy, aki rendőrség képtelen volt kézrekeriteni őket. Robert Arscott rendőrhadnagy vállalta a bandavezér szerepét, egy kényelmes karszékben trónolt s mögötte két gépfegyveres „maffia tag” vigyázott testi épségére. A vendégek szép számmal jelentek meg, volt aki frakkot kölcsönzött a partyra. Jöttek a vendégek és hozták az áruikat is; írógépet, televíziót, hangszalagfelvevőt, stb. ám, ahogy átkalauzolták őket egy ajtón, azon nyomban bilincs került a csuklójukra. A csapdát a District of Columbia rendőrsége, a Law Enforcement Assistance Adm. és a Treasury Dept, of Alcohol osz-Az olasz nevek mögött hat rendőr és több FBI tag rejtődzött s ilyen nevük volt mint például „A keresztapa”, Angelo Lasagna”, „Rico Rigatone”, „Pasqual Laroccaés ’’Tony Bonano”. A csapda kitűnően bevált. A partira több mint két és félmillió dollár értékű lopott holmit hoztak magukkal a maffia tagok. A rendőrök valódi neveit, természetesen nem hozta nyilvánosságra a rendőrség, nehogy bosszú áldozatai legyenek. A várt 60 maffiatag helyett 200-as fogást csinált a rendőrség, köztük két gyilkossággal gyanúsítottat is elfogott. Kellemetlen utóhatása azért mégis volt a jól sikerült NEW YORK — Az Egyesült Államok a világ legnagyobb fegyverszállitója. Az USA fegyvergyárosai, illetve kereskedői 1945 óta — a New York Times adatai szerint — a világ 159 országa közül 136-nak adtak el fegyvert, többek között 28 ezer harckocsit, 16 ezer hernyótalpas páncélozott szállító járművet, 28 ezer tankelháritó rakétát, 2375 helikoptert, 866 Phantom-tipusu harci repülőgépet, 25 ezer löveget, 25 ezer „Sidewinder” levegő-levegő rakétát, 5 ezer „Hawk” föld-levegő rakétát, 185 tengeri torpedórombolót, valamint 1500 partraszállást szolgáló hajót. A fegyverkivitel hozama állandóan emelkedik. Értéke 1971-ben 3 milliárd 400 millió, 1973-ban 5 milliárd, tavalyelőtt 8 milliárd 300 millió, 1975-ben pedig 10 milliárd 700 millió dollárt tett ki. Ha eredményt akar, hirdessen lapunkban! Nagy üzlet a fegyverszállítás AZ ATLANTISZ KUTATASA PÁRIZS — A francia tudós a tenger mélyén négyezer esztendős civilizáció nyomait, konkreten a legendás kontinenst, Atlantiszt szeretné megtalálni. Cousteau kijelentette: nincsen uj elképzelése, hogy vajon létezett-e az atlantiszi katonai, kereskedelmi és vallási központ, s ha igen, akkor milyen geológiai katasztrófának esett áldozatul. A munkát azon kultúra maradványainak felkutatásával akarja kezdeni, amelyet feltételezés szerint vulkáni kitörés pusztított el időszámításunk előtt 1500 körül a Thera (Santorin) sziget közelében. Tény: a Thera melletti tengert — a sekélyebb részektől eltekintve — eddig senki nem tudta feltárni. A vulkáni sziget körül a tenger négyszáz méter mély. ATLANTISZ VITA? — A tudósok Atlantisz létezésén régóta vitáznak. Egyesek véleménye: Thera valójában része Platón elveszett, Atlantisz nevű kontinensének. Az ókori szerző szerint az Ázsia és Libia közötti hatalmas birodalom „kilencezer éve” földcsuszamlás következtében került a tenger színe alá. Szpiridon Marinatosz görög professzor viszont felelőtlen mesének minősítette a legendát. Állítja, hogy Atlantisz valójában egy, vulkáni kitörés következtében elsüllyedt sziget volt. MODERN CALYPSO? — Cousteauék hajóját, a Calypsót uj, a mélytengerek kutatásához még jobban alkalmazható berendezésekkel szerelték fel. Az útról két dokumentumfilmet készítenek. A televíziós produkciók címei: Atlantisz kutatása és Kincses szigetek. Az expedíciót részben a görög kormány finanszírozza. Az EOT — görög országos idegenforgalmi szervezet — külön egymillió dollárt adott. A filmek költségei pedig a filmművészeti központot terhelik. A kutatást az Égei-tengeren még e hónapban megkezdik. A franciákkal együtt hajózik ellenőrző szakértőként egy görög régész. Muzeum a házból, ahol Hitler lakott LEONDING, Ausztria — A kis város lakói múzeummá szeretnék átalakítani azt a házat, mely jelenleg temetkezési otthon s melyben Hitler 10 éves korától élt. A város polgármester-helyettese szeretné keresztülvinni a tervet, ám sokan opponálnak, mondván, hogy most még korai lenne Hitler emlékének bármilyen épületet is szentelni. Akik a muzeum mellett kardoskodnak, az* mondják, hogy a II. világháború előtt ez a kis város nagyon látogatott volt és ez anyagilag most is fellendítené a város életét. Nem Hitler emlékét akarják újjáéleszteni, hanem egyetlen történelmi emlékükhöz ragaszkodnak a leondingiak. A közeli Linz város lakóit, a Duna mentén, megszavaztatták, hogy mit tennének. A 19.000 lakosságú város 47 százaléka amellett döntött, hogy igenis meg kell menteni Hitler volt lakóhelyét, mert történelmi nevezetesség. 13 százalék le szeretné bontatni, a többi nem nyilatkozott. A 77 éves öreg ház a nácik alatt valóságos bucsujáróhellyé tette a kis várost. Külön bélyegpecsételőt használtak a postán és százak és ezrek látogatták meg a városkát, köztük Göbbels és Göring. A szobákban Hitler festményei voltak láthatók. A háború után a házba egy orvos költözött legutóbb temetkezési vállalat használta. Még all. világháború után is szemmel tartotta a házat a rensőrség, mert a látogatók fénykép és Hitler szüleinek sírjára virágot vittek. tötte Hitler gyermekéveit.
