Magyar Hiradó, 1976. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)
1976-05-13 / 20. szám
MAGYAR HÍRADÓ 18. OLDAL ATTILA ÉS A CATALANUMI CSATA Irta: HALMI DEZSŐ A hunok királyát „Isten ostora” néven emlegeti a nyugati történelem, pedig Atilla, a „barbár” fejedelem egyáltalában nem szolgált rá erre a jelzőre. Nevét legtöbbször és helytelenül két ,,t”-vel Írják, de Atilla neve két ,,l”-el van helyesen papírra vetve. A régi hun mondavilág szerint egy nagy folyó mellett született s apja ennek neve után ATIL-nak nevezte. (A Volga neve volt Atil). Ez azonban még csak fele nevének, igy a monda csak részben lehet hiteles. Akármenynyire is szeretnék egyes tudósok az ős-sumir, hun, avar, magyar rokonságot elvetni; ez ma már túlhaladott álláspont, mert Attila nevének sumir etimológiája cáfolhatatlanul a rokonságot, az egy nemzettestből való származást bizonyitja.-Igy: A-TTI-LA—a tökéletes Isten földi helytartója, a—apa, kar, kéz til—tökéletes, teljes, megsemmisíteni, meghalni la—mérni, mérlegelni, átvitt értelemben igazságos Atilla—a tökéletes, igazságos atya A sumir uralkodók UTUL cimet használtak (Utul—Attila), mint az istenség földi helytartói. La—teljes, teljesnek lenni (ős-sumir szerint) U-TUL-LA—ATILLA—a tökéletes Isten földi helytartója. Indiában Atilla neve Atillám formában maradt fenn. A német hősmondák Etel, Etele néven áldoznak Atilla emlékének, ki egyesítette az egymással torzsalkodó germán törzseket és halála után német királyként emlegették, nagyobbnak, mint bármelyik német fejedelem, herceg vagy király. A Nibelungen Lied is dicsőíti Atilla királyt. A hun nemzet Belső-Ázsiából indul el és vándorol nyugati irányba. 375-ben Balambér volt a hunok királya, ki meghódította a keleti-gótokat. Királyuk Gesimund elismerte a hunok hatalmát, uralmát és egyben védelmét. A nyugati-, vagy vizigótok a hunok elől elmenekültek és a Római birodalomban találtak menedéket. 379-ben azonban Pannóniában fellázadtak a rómaiak ellen, kik látva a hunok közeledtét, valamint a leigázott nemzetek álnokságát, légióikat onnan kivonták. Az V. század elején Bendegus/ Mundzuk-Oktár és Ruga testvérek uralkodtak a hunok felett. Ez utóbbi udvarában élt a fiatal Aecius, kit Honorius római császár túszként küldött oda. Aecius megtanulta a hunok hadviselését, szokásaikat, nyelvüket. 436-37-ben a rómaiak a hunokkal együtt harcoltak a burgundok ellen. Ugyanakkor a hun sereg egy másik része háborút viselt a kelet-rómaiak ellen. A hadsereg vezérei Bendegúz fiai, Buda és Atilla voltak. Bendegúz halála után két fia együttesen uralkodott. 440 táján Buda hirtelen meghalt, igy Atilla egyedül lett a hunok királya.-Egyes történeti források szerint, Atilla megölette Budát. Ez nagyon valószínűtlen, mert a görög Piszkosz rétor látta Buda özvegyét Atilla udvarában, kit királynői tisztelettel vettek körül. Atilla 12 éves korában, nevelés végett a római császári udvarba került. Megtanult latinul és elsajátította a római műveltséget. Atilla birodalma Ázsiától a Rajnáig, az Al-Dunától a Balti tengerig terjedt. 451-ben a hunok és a behódolt népek seregei megindulnak a Nyugat-Római birodalom ellen.-A rómaiak vezére Aecius, ki tisztában van a hunok erejével, a nyugati nemzeteket mind zászlója alatt egyesíti. Atilla ott akarja megtörni a Római birodalom erejét, ahol a legerősebb, tehát Galliában, hogy a sikeres hadjárat után biztonságosan indulhasson Róma ellen, serege felvonulsa biztosítva legyen, ne kelljen hátbatámadástól tartania. Mindkét sereg a mai Franciaország felé igyekszik. A hunok átkeltek a Rajnán, elkerülték Lutetiat (Párizs), Attila gyorsan, veszteség nélkül akarta elérni Dél-Galliát. A gyors előrehaladást Aurelianum (Orleans) megakadályozta, mert a város püspöke bízva a felmentő romai seregben, szembeszállt a hunokkal. Atilla több, mint egy hónapos ostrom után vette be a várost. A hun seregnek voltak veszteségei, a sebesülteket kellett ápolniok és a harcosoknak feltétlenül pihenőre volt szükségük. Atilla a catalanumi mezőre vezette a hunokat. Ezt minden háboritás nélkül megtehette, mert Aecius serege csak a befejezett ostrom után jelent meg Orleans alatt, ki a hunokkal szemben lévő vonalat foglalta el a sik mezőn. Atilla nem vette fel azonnal a harcot, ameddig csak lehetett pihentetni akarta katonáit. A catalanumi sik (Mame síkja, a mai Chalons sur Marne) hatalmas táborrá vált, a két sereg farkas-szemet nézett egymással szemben, létszámuk állítólag- 250.000 harcos lehetett. A támadás szeptember 14-én hajnalban indult meg és a sötétség beálltáig tartott. Mindkét fél súlyos veszteségeket szenvedett, azonban győzelmet egyik sem tudott kierőszakolni. A csatatéren 160.000 halott és sebesült maradt. Aecius seregével, a sötétség leple alatt elvonult, másnap nem merte ismét felvenni a harcot. Atilla rendezte seregeit, támadó és védelmi helyzetbe helyezve azokat. A hajnal azonban csak egy sereget, a hunokat találta a harcmezőn. A catalanumi csata után Atilla elhatározza Róma megtámadását és „tél derekán” megindul seregeivel. Elsöpri a bevehetetlennek vélt Akvileját, majd sorra esnek el Milano, Pavia, Verona, Montana, Brescia, Bergamo, Cremona városok és a „győző” Aecius. Atilla és serege Róma előtt áll és a várt római sereg, Aecius helyett egy fehér ruhás, ősz, öreg, pap, I. Leo pápa jelenik meg, ki adófizetés Ígérete mellett békét kér és kegyelmet Róma számára. A „barbár” király a pápa ajánlatát elfogadja, megkíméli a várost és nagy hadizsákmánnyal tér ismét haza anélkül, hogy a „catalanumi győzővel” találkozott volna. Atilla 453-ban hirtelen meghalt, amikor a burgundi király lányával, Brunhildával (Ildikó, Mikolt) tartotta nászát. Egyesek szerint orrvérzés ölte meg, a torkára alvadt vér megfojtotta. Mások szerint megmérgezték. Ez utóbbi látszik elfogadhatóbb magyarázatnak. Ha Dr. Baráth Tibor, „A Magyar Népek Őstörténete” c. munka I. kötetét olvassuk, ezt találjuk: „l.sz.hun nyelvemlék. Ez az első hun szöveg egy 9 cm. magas üst alakú edény talpára van írva. A kehely... 1934-ben a Szeged-Nagyszéksós határában feltárt hun sírból került elő. Az oldalán lévő kerek ablakocskákban eredetileg drágakövek csillogtak, amelyek a hamvasztásos temetkezés folyamán a tűz áldozatává lettek. ,,-A kelyhen pontozott betűkkel Írott rovásjelek vannak, ha ezeket jobbról balra olvassuk ezt kapjuk:,,eS-EL EL-I Me-G oN.K-AR-oK TI-TÄ-NÄ. Ta- sz-T RO-M-AI Le-ÁN. „A szöveg mai helyesírással igy hangzik: „Ezzel öli meg Ungarok Titánát a szt.-római lány.” -A kelyhen szereplő írásjeleket Baráth professzor fejtette meg s igy ir: „A budapesti Magyar Nemzeti Muzeum...a nagy hun király méregpoharát őrzi... a szegedi határban Atilla király sírját tárták fel.” El kell fogadnunk Piszkosz megállapítását, hogy a hunoknál többnejűség volt. Atilla királynői feleségét Rékának hívták, kitől három fia született, Dengezik, Imik és Csaba. Atilla halála után a hun birodalom szétesett. Nem értek egyet Baráth professzorral, miszerint a feltárt hun sir Atilla király sírja lett vlna. A legújabb történeti kutatások -Német Péter kutató megállapítása szerint-, bár ezt még a magyar hivatalosok, a finn-ugor elmélet hirdetői nem fogadták el, hogy Atilla városa a Pilisben volt, mely várost a rómaiak Herculianak, Sicambrianak, a hunok-, avarok Atilla városának, a germánok Etzelburgnak, a magyarok Budának, Vetus-Budának hívták. Ezt a tényt Anonymus igy erősiti meg: „Atilla király...hatalmas erővel Pannónia földjére jőve és a rómaiakat megfutamítván, az országot elfoglalá és királyi lakot alkota magának a Duna mellett, a hév vizek fölött és minden régi műveket, melyeket ott talált, megujittatta és köröskörül igen erős kőfallal megépité, mely magyar nyelven most Buda várnak, a németek pedig Eczilburgnak neveznek.” A hunok elhamvosztották halottaikat s igy nem fogadhatjuk el a három koporsó mondáját, mely szerint Attilát arany, ezüst, vas koporsóban temették el. Miért csak őt nem égették volna el? A történeti feljegyzések nem beszélnek arról, hogy mi történt Brunhildával és Atilla többi feleségével, kivéve Réka királynőt, ki Csaba hunjaival hagyta el az országot. Feltételezem, hogy Brunhilda megbüntetése nem maradt el, hiszen a sámánok és hun urak bosszút álltak szeretett királyuk haláláért. Lehet, hogy Brunhildát elevenen égették el abban a sírban, melyben a méreg-kelyhet megtalálták. -Miért oly messze Atilla városától, hol a királyi sátor állt? A fiatal asszonyt valószínűleg megszöktették a vele érkező germánok, azonban üldözőik Szeged környékén elfogták őket. Brunhilda felett ott ültek törvényt és hozták meg a halálos Ítéletet. Sajnos a „művelt” Nyugat még ma is csak „barbáraként ismeri Atillát és nem tesz különbséget Róma megkimélője és a vandall germánok között, kik a föld színével tették egyenlővé az örök várost, halomra gyilkolva annak polgárait. Ezek nem barbárok, ők a „művelt” Nyugat fiai voltak. Mosoly Kovács a feleségével és négy gyermekével beállít egy vendéglőbe. Kovács rendel két korsó sört és négy üres poharat a gyermekek számára; aztán rendel egy szafaládét, hozzá ecetet, olajat, mustárt, hat tányért és ugyanannyi evőeszközt. Kovácsné hat keménytojást oszt szét és a magukkal hozott kenyeret, miközben hol sót, hol szalvétát kérnek a pincértől. A vendéglő vezetője egy ideig távolról nézi a dolgot, s aztán dühösen és köszönés nélkül megy el az asztaluk mellett. Kovácsné utánaszól: — Kérem, kérem. — Mi tetszik? — Zene nincs?
