Magyar Hiradó, 1976. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)
1976-05-06 / 19. szám
16. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ PESTI RIPORT DIVAT LETT A GYÖGYNÖVÉNYKURA mesztett gyógynövények területe eléri a 10 ezer hektárt. Ezek adják a Herbária forgalmának több mint 50 százalékát, a többi vadontermők gyűjtéséből, felvásárlásából származik. Évenként 250-fajta hazai és 50-fajta külföldi drog kerül forgalomba. A termesztett gyógyszeripari növények közül az anyarozs, a digitálisz, a máktok, a madárcsucsor, a macskagyökér a legjelentősebb. Anyarozsból 1974-ben 90 kilót, digitáliszból pontosan 2447 kilót termeltek egy hektáron, mig a fűszer- és illóolajos növények csoportjából a majoránna, a bazsalikom, a borsikafű, a mustár, az édeskömény, a koriander, a borsosmenta a favorit. — Évente külföldre 3.6 millió dollárnyi gyógynövényt szállítunk — folyatta —, hazai Forgalmunk 170 millió forint. A Herbária első évének, 1949-nek idatai: 360 ezer forintos „forgalmazás” honi tájakon, majd ugyanennyi külföldre. Azaz alaposan fellendült a forgalmunk. — Divat lett a gyógynövénykura? — Divat, de nemcsak az. Mert igaz, hogy egyre inkább tért hódit szedése a tulgyógyszerezett emberiségnél — talán a változatosság miatt —, ráadásul gyakran hasznos, sőt gyógyító lehet. —1 A gyógyteák — nemcsak a kamilla —sok mindenre hatnak. Akadnak teakeverékek, amelyekkel étvágynövelést vagy fogyasztást is elérhet a növényrajongó. Van nyugtató, üdítő, dohányzás elleni és szájöblitő tea is. A speciális füvekkel magas vérnyomást, érelmeszesedést, érszűkületet is lehet gyógyítani, a fekete áfonya levelét pedig bél- és gyomorhurut ellen is ajánlják. Fogarasi József úgy citálta a növényneveket és készítési módjaikat, hogy nem volt nehéz elképzelni, amint becézi a lombikokban fortyogó, számára kedves főzeteket. Szabó Ferenc MEGTALÁLTAK A MOHÁCSI-CSATA SZÍNHELYÉT BUDAPEST, Pest m. — Mi történne akkor, ha elhatároznám: gyógynövénykurákkal ápolom a beteg embereket? Hangos töprengésemre Fogarasi József, a Herbária-cég osztályvezetője imponáló gyorsasággal válaszolt: — A hatóságok, teljes joggal, kuruzslónak nyilvánítanák. Az ön esetében egyből megkapná a méregkeverő minősítést. Ugyanez nőknél: a boszorkány besorolás. — Tételezzük fel, hogy értek a gyógynövényekhez — replikáztam. — Mondjuk, hogy évekig bújtam a zöldet, a természet lágy ölét, s nemcsak a gyilkos galócát lépem át megvetően, hanem felismerem a kakukkfüvet és áldásos hatását. Kis szobában ültünk beszélgetésünk idején, stílusosan, különböző megnevezhetetlen illatok úszkáltak a levegőben, az egész házat áthatotta a laboratórium, a drogéria, a gyógyszertár és a javasasszonyok titkos konyháinak légköre. Meg is mondtam mindezt Fogarasi Józsefnek. — Képzelődik — válaszolta. — Talán túlságosan nagy várakozással érkezett hozzánk. Pedig nálunk semmiféle úgynevezett kotyvasztás sem folyik. Igaz, üzemeinkben sem. Körbemutatott. Az asztal üveglapja alatt — csak ekkor fedeztem fel — különböző színes, szárított növények virultak legalább húsz rekeszt képzett ki a gondos asztalos, hogy a természetben termő medicinákból összeállíthasson egy kis kollekciót, nyilván a látogatók elkápráztatására. Az iratszekrény tetején különböző tasakos készítmények pompáztak. — Ezek a medicinák, valódi készitmények. A növényeknek valóban nagy szerepük van a gyógyításban, persze csak gondos kutatás, mindenre kiterjedő orvosi ellenőrzés után. Ha ez nem igy lenne, akkor ismét emlegethetném a kuruzslást. Egy kis faliszekrényből nem valamilyen bűvös készitmények kerültek elő, hanem vaskos doszsziék. Termelési számsorokkal, érdekes nevű növényfajták termesztési „mutatóival”. Ezekből kiderült, hogy hazánkban a terMOHÁCS, Baranya m. — Érdekes felfedezésre jutott egy mohácsi munkás. Szűcs József amatőr helytörténet-kutató: a jelek szerint megtalálta az 1526-os csata idején elpusztult Földvár falut, amely a kulcsot jelenti a sorsformáló ütközet pontos helyének meghatározásához. A csatában részt vett Brodarics István leírásából tudjuk, hogy a döntő összecsapás a magyar és a török hadak között Földvár előtt történt, ott mészárolták le a janicsárok a magyar katonákat, következésképpen ott kell keresni sírjaikat is. A tűz martalékává lett falu helyét azonban mindmáig nem találták, illetve a Földvárnak vélt településmaradványok környékén végzett ásatások nem vezettek eredményre. . A vendéglátó vállalat 49 éves karbantartó munkása több mint három évtizede kutatja szenvedélyes érdeklődéssel a mohácsi csatateret. Ö találta meg, illetve vezette nyomra a régeszeket az első 1526-os tömegsírok, az elpusztult Lajmér falu, a római kori Altinum, a Duna menti népvándorlás kori temető esetében is. A mohácsi honismereti kutatók véleménye az, hogy az eddig ismeretlen település a régóta kutatott Földvár falu, erre vall elhelyezkedése .és kiterjedése, valamint a látható maradványok is. A döntő szót természetesen majd a régészek mondják ki, a leletet ugyanis bejelentették a pécsi Janus Pannonius Múzeumnak. Akár Földvárról van szó, akár nem, megtalálása és feltárása ly adalékot nyiythat a csata történetéhez. Abban az esetben viszont, ha a mohácsiak feltevése helytálló, ty megvilágításba kerül az 1526-os mohácsi vész helyszíne, aminek különös aktualitást ad a csata közelgő, 450. évfordulója.________ Vörösmarty emléke BONYHÁD, Tolna megye — Bonyhádon Vörösmarty-emlékkiállitás nyilt a költőről elnevezett járási művelődési központban. A kiállításon bemutatják Vörösmarty Mihály Tolna megyei, illetve bonyhádi tartózkodásainak emlékeit. Az anyagot előzőleg a Pincehelyhez tartozó Görbőn, majd Szekszárdon is bemutatták, a továbbiakban Nagykanizsán és Zalaegerszegen is kiállítják. HORTOBÁGYI JEGYZETEK KISKUNSÁGI NEMZETI PAKK HORTOBÁGY, Bács-Kiskun m. — A Hortobágyi után, két esztendővel ezelőtt alakult meg a Duna—Tisza közén a Kiskuitsági Nemzeti Park, öszszesen harminc és fél ezer hektáron. Ez a földrajzilag igen változatos, a civilizációtól viszonylag érintetlen vidék sok növényi ritkaságot, gazdag madárvilágot nevel ina is. s a pásztorélet ma már néprajzi érdekességnek számitó építményeit, tárgyait kínálja az érdeklődőknek. A nemzeti park felbecsülhetetlen hatással van és lesz Bács- Kiskun megye idegenforgalmának további fellendülésére. A télik időszakban elsősorban az ifjúságnak, a tanulóknak vetített képes előadásokat tartanak, tanfolyamokat szerveznek, tavasztól pedig kirándulások lesznek. Ezeket a programokat az Express Ifjúsági és Diák Utazási Irodával közösen valósítja meg a nemzeti park. Negyven kilométeres kerékpárutat építenek, amely épirinti majd a népművészeti emlékeket, a madarak fészkelőhelyét, a nyájat, az apajpusztai, az ócsai és a kunszentmiklósi tájvédelmi körzetet. A túrára jelentkezők a helyszínen kerékpárt bérelhetnek. Fejlesztik a bugaci pásztormuzeumot. kiegészítik a használati eszközök tárát, ismét felállítják a nádból készült cserényeket. szárnyékokat, s minden időben járható sétautat terveznek az ősborókásban, a ..zsombosban” is. Folytatják az olyan tanyák vásárlását, amelyek eredeti bútorokkal, tárgyakkal vannak berendezve. Vásárolnak is tanyai házberendezéseket. A paraszti élet hajdani otthonai a jövőben a területkezelők bázishelyei, majd a kutatók szálláshelyei lesznek. Ilyen tanya mar ..működik” Fülöpszálláson, s jelenleg Izsákon dolgoznak egy hasonló kialakításán. Kunszentmiklóson, a helyi tanáccsal közösen, gazdasági szerszámokkal egészítik ki a helytörténeti gyűjteményt, s itt is megépítenek néhány, a pásztorélethez tartozó létesítményt, amelyek eredeti funkciójuk szerint működnek majd. Az Állampusztán levő, jelenleg még romos, úgynevezett Nyakvágó csárdából vendégházat, a Tőserdőben pedig — segítve az erdőgazdaságnak — száz hektáros parkerdőt alakítanak ki. BOTANIKAI RITKASÁG KAPOSDADA. Somogy megye — A Somogy megyei Bárdudvarnok—Kaposdada 5. sz. alatt lakó Somogyi János tulajdonában van a megye legnagyobb magánarborétuma. A szenvedélyes növénygyűjtő — aki a földhivatal dolgozója — 25 esztendővel ezelőtt kezdte kialakítani több mint egy hektárnyi saját területén az egyedülálló, mintegy 80 hazai és egzota örökzöld, valamint 40 lombos fafajtából álló gyűjteményét. Az azóta telepitett és szakszerűen kezelt arborétumot tájképi parkkáavatja a mesterségesen létesített tavacska. A fafajok között olyan botanikai ritkaságok is fellelhetők, amelyek a gyűjteményt tudományos szempontból is értékessé teszik. Somogyi János felajánlotta arborétumát a somogyi természetvédelmi albizottságnak, amely védelem alá helyezte és megkezdte az ott levő fafajok azonosítását, leltárba vételét. A gyűjteményt továbbra is a tulajdonos kezeli, a fejlesztéshez és a különleges védelmi intézkedéshez szükséges költségeket a jóváhagyandó terv alapján a megyei tanács illetékes osztálya fedezi. _________ GONDOS VADÁSZAT KÖRÖDLADÄNY, Békés m. — Békés megye egyik legjobban gazdálkodó vadásztársasága a kőrösladányi. A termelőszövetkezeti tagok 22 ezer holdon nemcsak vadásznak, hanem gondoskodnak a vadutánpótlásról is. A korábbi években korlátozták a nyulak kilövését, a fácánállományt keltetéssel, előneveléssel szaporítják és ellátják a vadak téli etetését. Nem véletlen tehát, hogy a ladányi határban gyakran megfordulnak külföldi vendégvádászok is. A szövetkezeti vadásztársaság az idén háromezer nyulat és háromezerkétszáz fácánt élve értékesít — a zömét már befogták.
