Magyar Hiradó, 1976. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)

1976-04-29 / 18. szám

Thursday, April 29, 1976 MAGYAR HÍRADÓ 19. OLDAL A DESTRUKTIV CIVILIZÁCIÓ AZ ASSZUÄNI GÁT ÉS A MŰEMLÉK ASSZUÁN, Egyiptom — V nagy asszuáni gát építése másfél évtizeddel ezelőtt komoly dilemma elé állította a tervező­det. Ugyanis úgy látszott, hogy választaniuk kell a gazdasági­­mezőgazdasági szempontból lét­fontosságú gát és a kulturális­­műtörténeti szempontból a világ legjelentősebb műemlékei kö­zött. Az ENSZ és az egyiptomi kormány közös erőfeszítései eredményeképpen erre a rossz választásra nem kerül sor. ,,A kecske is jóllakik és a káposzta is (de még úgy is igen súlyos) darabokban, ahol az eredetinek abszolút megfelelő formájábar építik újra fel. Az uj hely nincs messze a régitől. 1000 ÉV AZ ÓKORBÓL Philae, ahol a templomcso­port van, különösen fontos régészeti és kultúrtörténeti szem­pontból, mivel a legkülönbözőbb ókori korszakokat ölelte át: tulajdonképpen majdnem ezer évig építették annak különböző részeit. így az ókori egyiptomi, a görög, a román és végűi a megmarad” jól bevált alapelve győzött: megmentik a műemlé­keket és felépitik a gátat is. 50,000 DARABBAN Az eredeti terv az lett volna, hogy Isis templomát 14 részben szállítják át egy ujhelyre: ezt a tervet nem sikerült megvalósí­tani. A jelenlegi terv szerint 50,000 darabra szedik szét a templomot és úgy mozgatják. A templom tulajdonképpen egy szigeten áll, s egyes részei már 70 évvel ezelőtt a viz alá kerültek, amikor az első asszuá­ni gátat építették. Most egy másik szigetre kerül át, kisebb SMÉT EMELKEDIK A POSTA ÁRA WASHINGTON — A postai szolgálat vezetői bejelentették, hogy az ajánlott levél, valamint a special delivery és más szol­gálatok ára ismét 33 száza­lékkal fog emelkedni. Vasárnap vezetik be az uj árakat, amelyek a törvény érteiében ec'>t <Hf»iHenesek. keresztény korszakok emlékeit találjuk itt meg együtt. Vala­mennyit fenyegette az uj gát — amelyre viszont Egyiptomnak nagy szüksége volt. Az Isis-kultusz az időszá­mítás utáni VI. évszázadig tartott. A tervet 1978-ta valósítják meg: addigra a templomcsoport uj helyén lesz. 99 AZ ŐSEMBER AZONOSSÁGI” PROBLÉMÁJA BORDEAUX — Dr. Fran­cois Bordes a kőkorszak szerszá­mainak első számú szakértője. Szemléltető módon ő maga mutatta be, hogyan használta az ősember a szerszámokat — már kétmillió évvel ezelőtt. Dr. Bordes a bordeaux-i egyetem őstörténeti professzora. Tiz évig tartott szerinte az ősembernek azt megtanulnia, hogy ne törje, hanem csiszolja a köveket, amikor szerszámokat készít. „Biztos vagyok benne, hoj. az ősember gyereke viszont sokkal hamarabb tanulta rtieg ezeket a technikákat, mint mi — mondotta régész-őstörténész: számunkra igen nehéz volt azokat a technikákat elsajátíta­ni, amelyeket az emberiség már régen elfelejtett.” Az ősember után kutatva, azok fennmaradt szerszámai, illetve a szerszámok fennmaradt nyomai segítették a tudósokat. A kelet-afrikai és jávai felfedezések után az ember megjelenésének korát kétmillió évnél is régebbre becsülték. Ekkor jelentek meg az első munkaeszközök. Később más kritériumokat is megállapítottak: nem csupán a munkaeszközök készítésének ké­pességét. Ilyen tényezők például: az agy mérete, az állkapocs és a fogak szerkezete, a kéz formája és a felállas képessége. E krité­riumok alapján próbálták meg­vonni a határt az állat és az ember között. A világ legelismertebb szak­értői között azonban régen folyik a vita arról, hogy mi tette az embert emberré, hogy mikortól számítsák az embert embernek, hogy mennyi ideig tarthatott egy olyan folyamat mint például a I felállás és hasonlókról, j A viták egyik fő oka az, hogy igen ritkán találnak egy é »ég­ben vagy egészben fennmaradt csontvázat. Egy angol antropológus nem­rég Afrikában egy 3 millió éves fog- és állkapocsmaradványra bukkant. Úgy vélik a felfedezők, hogy ezek a leletek már az igazi ember korából valók: azaz már három (és nem két) millió évvel ezelőtt megjelent az ember a földön. Mások azonban vitatják ezt, arra hivatkozva, hogy egy állkapocs és egy fogmaradvány nem elegendő annak megállapí­tására, hogy valóban ősemberről volt szó, vagy állatról. A vita tovább folyik: két, vagy hárommillió éves az ember? A tudósok majd eldöntik. Olof Palme Moszkvában MOSZKVA - Olof Palme, svéd miniszterelnök Moszkvába láto­gatott. ahol tárgyalásokat kez­dett Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnökkel. RYE: ANGLIA EGYIK ANTIK VÁROSA Rye — 150 éve állt már ez a ház, amikor Queen Elizabeth 1573- ban ide látogatott. RYE — Amikor 1278-ban Franciaország és Anglia harcban álltak, Edward király öt part­menti várost épített ki erődít­mény-láncolattá. így is hívták az öt várost: „Cinque Ports” — azaz öt kikötő. Ez volt a védekezés legfontosabb eszköze. Az eredetileg kiépített öt város: Dover, Romney, Hythe, j Sandwich és Hastings. Hamarosan egy hatodik vá­ros is bekapcsolódott az erőd­láncolatba: Rye. Valamennyi közül Rye volt az egyetlen, amelyik minden háborút, majd a II. világháborút is, csodával határos módon teljes épségben túlélte. Ma ugyanolyan, mint több száz évvel ezelőtt, amikor először lőtte az erőd falait az első francia hajó. Az sem sokat ártott neki, s egyetlen hajó sem utána. A bevehetetlennek tűnő fal ’ szomszédságában az évszázadok során persze nem a háború, hanem a béke nyomai jelentek ^ meg. Mindenütt kis házak épültek a fal mellett, az ellenségtől. Csupán 50 mérfölre van* Londontól, s az Angliába látogató turistának melegen RYE — a város legrégibb kaptája. ajánljuk, hogy ne feledkezzen meg erről: Anglia nemcsak London, s ha utazik, nemcsak észak felé utazhat. A város körül feltűnően sok birkát fog látni az utazó. Nem véletlen. Állítólag ezen a tájon készül a világ legjobb minőségű gyapjúja. Na de térjünk csak vissza múltba. Van ugyan modern hotel is, de ritka. Aki ide érkezik, az könnyen találhat pár napra eredeti középkori házat, eredeti bútorokkal. Aztán máris visszaugorhat a jelenbe. Egy lépés: és máris ismét a múltban van: Rye az egyetlen partvidéki város, amely teljes egészében fennmaradt az évszázadokon át. Pedig közel ezer évet élt meg.

Next

/
Thumbnails
Contents