Magyar Hiradó, 1976. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)

1976-04-29 / 18. szám

IBl oidal MAGYAR HÍRADÓ Thursday, April 29, 1976 Koszorúk, csokrok, vágott •s cserepes virágok minden alkalomra FRANKLIN FLOWER SHOP magyar virágüzlet 93 DOUGLAS AVENUE SOMERSET, N. J. Tel.: KI 5-4234 A. SIMKO and SONS BÉLYEGGYŰJTŐK, FIGYELEM! J j Mindenféle bélyeget adok, ve- i szék. Legritkább magyar bé- J lyegekkel is rendelkezem. Ara­­, im méltányosak. írjanak, vagy ( 'telefonáljanak: L. I. DIENES ! 222 AMBOY AVENUE I Metuchen, N. J. 08840 ;! Tel. (201) 548-1369 JE zion elnöke, majd igy folytatta: „úgy állít be minket, mintha valamiféle komisszárok lennénk, akik ilyen ötéves terveken törik a fejüket.” Glenn szerint meglehetősen abszurd egy ilyen hatalmas országban, amely ilyen gazdag az erőforrásokban, hogy úgy beszéljünk a jövőről, mintha a sötétben, vakon tapogatóznánk. Azonban, mondja a szenátor, ténylegesen ez a helyzet: a sötétben, vakon tapogatózunk: pontosan ez az, amit a ma Amerikája tesz, amikor a jövőről van szó. Rockefeller maga igy nyilat­kozott: „Egy dologban már sikeresek voltunk, sikeresen hallgattunk meg hosszú jelenté­seket a jövőről — összesen vagy 13.000 oldalnyi jelentést hall­hattunk...” HA GYÁSZ ERI... forduljon bizalommal hozzánk MITRUSKA FUNERAL HOMES 681-685 CorÜand Street. Perth Amboy, N. J. és 531 New Brunswick Avenue. Fords, N. J. Telefonszám VA 6-1712 ^kmikor leveleit, vagy más * postai küldeményeit címe­zi, feltétlen írja a helység­név után a postai ZIP CODE SZAMOT Legtöbb tele fonkönyv­­leghátulsó sárga oldalán fel vannak sorolva az ille­tő körzet helységeinek WASHINGTON — Peter C. Goldmark, Connecticut állam egyik egyetemének professzora egy részletes tervet nyújtott be a Szenátusnak. A tervben azt javasolja, hogy győzzük meg az amerikaiakat: hagyják ott a nagyvárost és menjenek vissza a faluba, a kisvárosba. FORDÍTOTT emigráció Ezzel tulajdonképpen meg­fordítanánk azt a történelmi i j folyamatot, amely vagy három­negyed évszázada tart: melynek során az emberek a kisvárosból és a faluból a nagyvárosba áramlanak. A professzor szerint ezzel megoldhatnánk Amerika számos megoldhatatlannak tűnő problé­máját. Többek között, a kisebb településeken élők a szenet használhatnák az elektromos áram termelésére. Szénben Amerika továbbra is igen gazdag. így tehát az energia­­válság maga is megoldódna. A professzor szerint a XXI. évszá­zadra ezt a tervet megvalósít­hatnánk. NAGY TERVEK — DE KI CSINÁLJA? Nem ez az egyetlen terv Amerika jövőjét illetően. Sok terv van, s tulajdonképpen csak egyben közösek valamennyien: mindegyik szép papíron és egyik sem valósítható meg mindaddig, amig az emberek maguk nem akaiják azokat megvalósítani. Ez volt a Szenátus nemrég tartott háromnapos szimpozion­­jának is az egyik fő pontja: szépek a tervek, vannak elkép­zelések a jövőről, azonban mindazok semmit sem érnek addig, amig csupán az ország ,,nagy fejei” vetik fel őket — tehát amig az embereket nem sikerül meggyőzni az ilyen tervek hasznosságáról. De még ennél is többre van szükség: arra, hogy ne csak felismeijék az emberek a jövőbe I I Ipo lal Jí REPULS­ES HAJÖ-JEGYEK Bevándorlási ás utazási ügyök szakszerű inláaáse "IKKA" ás "TÜZEK" küldemények Pénz küldás — Minden­féle biztosítás KOSA AGENCY 24 LIVINGSTON AVE. New Brunswick, N.J. Tel. CH 9-6100 S0M0DY PÁL Könyvesboltjában (a MAGYAR HÍRADÓ képviselete) MAGYAR KÖNYVEK és HANGLEMEZEK, AJÁNDÉKTÁRGYAK, FESTMÉNYEK, sib. bőséges választékban kaphatók 216 SOMERSET ST.. NEW BRUNSWICK, N. J. TEL.: 846-8877 MADEIFA: EGY SZOKATLAN SZIGET FUNCHAL, MADEIRA - Ötszáz mérföldnyire van Portu­gáliától, a Nyugati Félteke egyik bástyája. Portugál tengerészek fedez­ték fel 1419-ben. Ez volt tulajdonképpen az első „nyu­gati” terület, amelyet európai tengerészek fedeztek fel. helyen a vízzel, nincs homok, igy a viz kristálytiszta. Akinek könnyűbuvárkodás a hobbyja, az itt kiélvezheti ezt a kedvtelé­sét. Akinek viszont a horgászat, az már jóelőre láthatja a halakat, mielőtt azok a horgára akadnak. Népi kultúrája legalább 500 A történelmi Alcazar, a kormányzók székhelye Madeira azóta is mindenki­nek egy kellemes meglepetést okoz: Christopher Columbus is járt itt annak idején, agglegény­ként érkezett és egy feleséggel együtt tért haza. Winston Churchill amikor nyugdíjba vonult gyakran járt; itt: szerette a magányt, a természetet. Napóleon is szeretett ide jönni. Ténylegesen annyira meg­szerette a szigetet, hogy később sokszor emlegette: miért nem ide küldték a száműzetésre Elba szigete helyett? A turista is bizonyára meg­szereti. Kezdjük csak a tengerrel. A növényzet szinte összeér sok éves. Fővárosa Funchal, kikötővá­ros és a turisták kedvenc helye. A sziget déli részén fekszik: érdekessége, hogy teraszosan tagolódik egy hegyoldalon. A város maga a modern és a régi sajátos keveréke. Találhatunk itt ultramodern felhőkarcolót és középkori spanyol hatást mutató kis házacskákat. A turista állandóan kap­csolatban van a népi kultúrával, mivel a helybeliek egy része hagyományos ruhát hord. Vá­sárolni is lehet mindenféle népművészeti terméket: csipké­től a hímzésig, faragásoktól a csonttárgyakig. A repülőteret csupán 1960-ban építették, addig a turista hajón érkezett. Ma már köny­­nyebb és gyorsabb az ut. Ha a fővárost elhagyjuk, még inkább nyilvánvalóvá válik, hogy Madeira a hegyek szigete, néhányuk 6,000 láb magas, köztük mély zöld völgyek, a hegyoldalakon terraszos földmű­velés nyomai. Kis falvak a völgyekben. Köztük autóval nem tanácsos utazni. Sőt gyakran lehetetlen is. Na de ne felejtsük el amiről a világon a legtöbben ismerik Madeira szigetét: természetesen a Madeira borról van szó. Még egy nagy előnye van Madeira szigetének: még mindig nem fedezték fel igazából a turisták. APRÓ—CSEPRÖ Életfogytiglani fogházra ítél­te Sir Melford Stevenson londoni biró a 88 éves Samuel Twiggert. „Ez a legemberséges Ítélet, amit az ügyben hozhatok” — mondta a verdikt kihirdetése után a biró. Twigger egy londoni aggok házában agyonvert egy 73 éves férfit, egy 78 éveset pedig súlyosan megsebesített. Ezeku­­tán egyetlen brit szeretetotthon vagy aggok háza sem akarja befogadni.. * ♦ :i UJ NÉPVÁNDORLÁS VISSZA A KISVÁROSOKBA — TANÁCSOLJA A VILÁGHÍRŰ MAGYAR TUDÓS mutató tervek hasznosságát, hanem cselekedjenek is. 13.000 OLDAL PAPÍRON „Utálom ezt a szót, hogy terv” — mondotta John Glenn Jr. szenátor, a szenátusi szimpo-

Next

/
Thumbnails
Contents