Magyar Hiradó, 1976. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-25 / 13. szám

MAGYAR HÍRADÓ 5. OLDAL MOSZKVAI RIPORT A HELYZET VÁLTOZATLAN MOSZKVA - Sokan remélik, hogy a szovjet vezetés jobb kapcsolatokat épit ki kül­földön, s liberálisabb belpoli­tikát folytat, amikor az idős vezetők a fiatalabb nemzedék­nek adják át a hatalmat. Reméljük, hogy e jósoknak van igazuk. Annyi bizonyos, hogy Brezsnyev nemsokára le fog köszönni — önkéntesen vagy mások jóvoltából. Azonban kér­déses, hgoy az ilyen személyi változások jelentenek-e más változást is a Szovjetunióban. Mindenekelőtt az idős Brezsnye­­vet nem fiatal vezetők, hanem egy másik idős kollegája váltja fel, aki ténylegesen nemhogy „fiatalabb kolléga” lenne ha­nem egy évvel idősebb Brezs­­nyevnél. Ez az. esélyes: Andrej P. Kirilenko. De még ha Kirilenko maga is ki fog öregedni, s pár év múlva egy ténylegesen fiatalabb kollégát szemelnek ki a helyére, az sem jelenti szükségszerűen, hogy a személyi változás politikai vá' ást is hoz magával. Andrej D. Zaharov, a nyíltan ellenzék­ben lévő atomfizikus nemrég arra figyelmeztette barátait, hogy a fiatalabb nemzedékből kikerült újabb politikusgárda esetleg még ortodoxabb és konzervativabb-irányzatot követ mint az idősek generációja. Tehát nem mondhatjuk azt, hogy a változásokkal szembeni ellenállásnak a vezetők idős kora lenne az oka. A legfelsőbb szovjet vezetők — Sztálin halála óta — nem élnek a hatalom birtoklása biztonságos tudatában, ellenke­zőleg nagybanmértékben függe­nek a Polibureau többi tagjától akik közül mindig akad néhány riválisuk. Hruscsov óta — aki elkövette ezt a hibát — a párt 1 elsőtitkára nagyon óvatos: nem akarja, hogy kollégái, mint egy testület, együttesen sorakozza­nak fel ellen. De nézzük csak a „fiatal” nemzedéket. Kirilenko lesz, minden valószinűség szerint, a párt elsőtitkára jövőre. Úgy 1980 táján ő is kiöregszik, s akkor jön az uj nemzedék. Ezek a i„fiatalok” — akik tehát vagy öt év múlva kerülnek a magas pozíciókba — ma ötvenes avagy hatvanas éveiket tapossák. Ad­digra a hatvanas és hetvenes |éveikbe lesznek. Ök is Sztálin alatt kezdték politikai karrieijü­­ket. Majd azt egy olyan korszakban folytatták amikor fő céljük a státusz quo fenntartása, avagy saját politikai karrieijük ápolása lehetett. Változások természetesen vannak a Szovjetunióban. Végül is Hruscsov annak idején sokat tett a személyi kultusz felszámo­lásáért és a különböző rendszerű országok békés egymás mellett éléséért. A rendszer kritikusai a szólásszabadság korlátozásáról, a rendkívüli erejű katona^ gépezetről szólnak. A nyugati megfigyelők többsége azonban reméli, hogy, részben a gabona­vásárlás és a nyugati technológi­­a importálása miatt, a szovjet vezetők a detente politikáját1 folytatják a nyugattal, amig a belpolitika terén azt remélik, hogy abszolút hatalmát a párt az uj managed réteg hatalmával kell, hogy megossza. Don Stuart Fukarok az angol féljek. Annak ellenére, hogy az infláció növekedésével gyarapodtak a fizetések, nem emelték a koszt­pénzt. NEM LESZ FEGYVER TÖRVÉNY? WASHINGTON - A Kongresz szus egyik jogi bizottsága nem fogadta el a fegyverek ellenőr­­zérére javasolt törvény anyagá­nak első megfogalmazását. A javaslat első megfogalma­zását visszajuttatták az azt kidolgozó albizottsághoz, hogy vizsgálják felül. A törvényjavaslat egyik leg­fontosabb pontja az volt, mely­nek értelmében az Amerikában jelenleg gyártott és eladott pisztolyoknak a 70 százalékát a jövőben nem gyártanák forgalmaznák. Egyiptom szakit a Szovjettel KAIRÓ — Anwar Sadat egyiptomi elnök az országgyű­léshez fordult és kérte, hogy semmisítsék meg a Szovjetunió­val régebben kötött barátsági és együttműködési szerződést. amúgy is szegény volt, s rá­adásul az infláció rphamosan növekszik, nem nehéz elképzel­ni, hogy mit jelent egy ilyen intéz­intézkedés az átlagember szá-Kérését azzal indokolta, hogy a Szovjetunió nem volt haj­landó fegyvereket eladni Egyip­tomnak. „Pusztán egy-másfél évre van szükség ahhoz,” — mondot­ta, — „hogy Egyiptom fegy­verei és katonai felszerelése teljesen elavuljanak.” { Ezáltal, folytatta Sadat, Egyiptom igen erős katonai és gazdasági nyomásnak lesz kité­ve. Sadat személyesen fogalmazta meg azt a törvényjavaslatot, amely felbontaná a Szovjetu­nióval kötött szerződést. A szer­ződés megkötésére 1971-ben került sor. A közgyűlés hallgatói szem­mel láthatóan egyetértéssel fo­gadták Sadat javaslatát. A tör­vényjavaslatot azonban még további vita követi, mielőtt végleg döntenek. A Ford-kormányzat eközben máris 6 katonai szállitórepülő­­gép eladását tárgyalja Sadat kormányával. Ezt követően nagyobb mennyiségű fegyver és felszerelés eladására kerül sor. Egyiptomnak 4 billió dol­láros adóssága van: a Szov­jetuniótól vásárolt katonai fel­szerelést, illetve a kölcsön kamatait kell visszafizetniök. es Sokaknak csalódást okozott, hogy ismét elodázták a törvény­­javaslat tárgyalását és nem remélik, hogy az idei elnökvá­lasztási év során sikerül majd a törvényjavaslatot keresztülvinni. „Az igazság — mondotta egy képviselő, „hogy a kong­resszusi képviselők közül sokan ellenzik a kézi lőfegyverek ellenőrzését, annak ellenére, hogy az amerikai közvélemény egyre jobban követeli azt.” CHILE: BORÚS JÖVŐ SANTIAGO, Chile — Chile évekig a latin-amerikai demok­rácia egyik mintaképe volt. Két és fél éve az gyökeresen meg­változott. Harminc hónapja az ország keménykezű katonai kormány vezetése alatt áll. A í| gazdasági és a politikai problé -1 mák fokozódnak és élesednek, t A közvélemény Chilében egy amerikai tudósitó leírása i szerint negativ az Auguste ti Pinochet Ugarié tábornok álta V vezetett katonai kormányról Azok akik 1973-ban po zitivan fogadták az uj kor mányt ma kevésbé optimisták A kormány ’’kemény kéz’ politikájának a nyomait min denütt megtalálhatjuk: politika elnyomás formájában, a sajté cenzúrájában, az ellenzék le törésében, a politikai foglyot kínzásában — mindenütt a kato nai diktatúra kezét látják sokan A gazdasági problémák azonban talán még a politikáiknál is súlyosabbak. 1975-ben Chile komoly recesszióba került. Az évi nemzeti össztermék mértéke ilo százalékkal csökkent. Leg­főképpen az építőipart és a gyárakat sulytotta ez a válság. Ennek okai sokfélék vol­tak: Chile fő export-terméke a rézérc, vagy réz. Ennek igen alacsony volt az ára. Ugyan­akkor a benzin és olaj ára megemelkedett. A pénzügyi rendszer súlyos válságba került. Számos más bajért nem is j tudják, hogy kit tekintsenek a 7 bűnbaknak; azonban az embe­rek nem is ezen gondolkodnak, ^ hanem azon ami van: a | tényeken. Az uj katonai diktatúra szigorú in‘„'..kedéseket vezetett jbte. Tői' .k között 20 'százalékkal ökkentette a köz- I szolgáltatás ’ költségvetését. I Tekintetbe vé/e, hogy Chile

Next

/
Thumbnails
Contents