Magyar Hiradó, 1976. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)
1976-02-19 / 8. szám
4. OLD AL MAGYAR HÍRADÓ Harminc évig ásott — tíz vakondot megszégyenített FRESNO, California — Baldasare Forestiere harminc éve halott. Halálával nem betölthetetlen hanem betemethetetlen űr maradt utána. Helyesebben nem űr, hanem egy földalatti labirintus-rendszer, amelyet saját kezével ásott, hosszú évtizedek alatt. A kaliforniai Fresno-ban lévő hatalmas kiteijedésű földalatti labirintus az emberi teremtőkéképesség szimbóluma. "Sohasem volt fáradt amikor az ásásról volt szó, s ha ma is élne még mindig a földet túrná, mindörökké” igy emlékezett meg róla egyik barátja. Forestiere Olaszországból vándorolt Amerikába a századlorduló idején. Letelepedése után- rövidesen nekiállt ásni. Életéből negyven évet azzal töltött, hogy a vakondokat megszégyenítve alagutakat labirintusokat és földalatti szobákat ásson. Barátai gyakran gúnyolták: ,,vakondembernek” nevezve: őt, de ő rájuk sem hederitett. Ami utána maradt, azt ,,Fresno Földalatti Kertek”-nek hívják ma. Hatalmas földalatti labirintus-rendszere több mint 100 szobából, kamrából, folyosóból és előszobából áll. 1939-ben egy újságíró megkérdezte, hogy miért ás. A válasz ez volt: ,,Szeretek ásni.” Ezután az újságíró a pénzről kérdezte őt: ,,A pénz”-válaszolta vakondember-". Mit tennék, ha például egymillió dollárom lenne? Hogyan tudnám elkölteni? A pénz nem boldogít. S ráadásul, "folytatta,” nézze ezt a földalatti világot amit én teremtettem, ez megér egymilliót.” Forestiere 23 éves korában érkezett meg Amerikába. Rövidesen ásni kezdett és földalatti lakását nyolc év alatt befejezte. ,, Szakmáját” a földturást és alagut-ásást, a New York-i és a bostoni földalatti épitőmunkásaként sajátította el. Az ásást sohasem tudta abbahagyni. Megsárgult újságok mutatják, hogy amikor már hires volt, s újságírók látogatták meg — minden szökőévben egyszer— mindig ugyanazt csinálta, s mindig ugyanúgy válaszolt: mindig úgy érezte, hogy még sok ásnivalója van hátra. A földalatti palota, (vagy akár városnak is nevezhetjük), magában foglal egy hatalmas méretű kápolnát, egy még nagyobb előadótermet, sajt — és borérlelő szobákat és pincéket, s nagyobb lakást mint sok királyé. A földalatti birodalom levegőjének cseréje megoldott és még növények is megélnek benne. Időnként nyitott helyek szakítják félbe a földalatti labirintust, ahol gyönyörű fák és dísznövények nőnek. CIPRUS: KÉT NÉP, EGY ORSZÁG KYRENIA — Ismét sereglenek a turisták e gyönyörű festői szigetre. Aki szereti a mediterrán tájat és városokat, annak nem szabad Ciprust kihagynia utazási telkeiből. íme: a konfliktusoknak még nincs is vége, s máris áramlanak a turisták ide. Ismét, mint mind .g a török-görög zavargásokat megelőzően. Kyrenia, a török város Kyrenia, az egykori görög halászfalu egy valóságos kis török várossá alakult át. Egy elbűvölő kis város: a nyugat és a kelet, a török és a görög találkozása. Cyprus, Aphrodite szülőhelye, az európai kultúra egyik bölcsőié. Költőkés irók, történészek é> királyok Írnak róla a múltban. Volt aki ,,a szerelem szigetének” nevezte, volt aki ,,a gyönyörűség, a sötétség és a nagy szenvedélyek szigetének.” A nagy szenvedélyek A nagy szenvedélyek és a bosszuállás szigetének nevezték már ezeréve is. Nem véletlenül. Történelme során, talán már ezeréve is, állandóan harcok színhelye volt. Legutóbb sem pihentek a harcosok: a törökök és a görögök közötti harcról nap mint nap olvashattunk az újságokban. 120.000 — 530.000 A kis szigeten ma 120 ezer török és 530 ezer görög él. Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete, Szicília és Szardínia után. A sziget egyik elsőszámú bevételi forrása a turizmus. Gárantálják, hogy nem emelik KÍNA: LÁTSZAT ÉS VALÖSÁG A 800 MILLIÓS ÓRIÁS AMERIKAI SZEMlül W A család — amely nagyszámú volt általában szégyellte Baldasare tevékenységét, s bátyja annak idején elmondotta, hogy időnként kénytelenek voltak expedíciót szervezni, mert Baldasare napokig nem jött elő vakondbirodalmából. Éjjel-nappal dolgozott. Ma turisták tízezrei fordulnak meg itt és csodálják a kertet és a földalatti birodalmat, avagy egy furcsa ember teremtőképességét Kirabolták a főellenőr hivatalát WASHINGTON - Kirabolták a pénzügyi főellenőr hivatalát és onnan bizalmas bankra vonatkozó adatokat vittek el. Ez a hivatal vizsgálja felül a bankok jelentős részét, igy azok bizalmas adatai a főellenőr hivatalában vannak. William B. Foster, a főellenőr hivatalának sajtótitkára kijelentette: „nagyon kevés ok lehetett anyagi jellegű betörésre, hiszen mi nem tartunk pénzt a hivatalban.” 4,700 nemzeti bankot ellenőriz ez a hivatal amelyekben körülbelül 400 millió dollár van. Megmenti a madarakat? WASHINGTON - A Nemzeti Vadállatmentő Szövetség követelte Ford elnöktől, hogy az ne engedélyezze a kémiai anyagok használatát madarak ellen. 1976 végig az európai és amerikai méretekben amugyis alacsony szállodai és vendéglői árakat. És ha a béke valóban helyreállt, semmi akadálya annak, hogy a turisták ismét idelátogassanak, mint mindig. PEKING — Az amerika- 1 iák igen keveset tudnak Kínáról. iS az a kevés is igen gyakran hamis. Lehet, hogy ez az egykori 'misszionáriusok, utazó üzletemberek, diplomaták és értelmiségiek bűne, akik évtizedeken keresztül saját érdekeiknek megfelelő képet mutattak be Kínáról. Sokáig azt hallottuk, hogy a túlnépesedett Kina, 800 millió homogén lakosával, kiaknázatlan energia és nyersanyag forrásaival aligha fejlődhet amerikai és általában nyugati segítség nélkül. A mai látogatók azonban éppen az ellenkezőjéről tanúskodnak: hogy az emberek egészségesek és jól tápláltak, hogy rendes házakban laknak, s, hogy többségükben kulturáltak és elégedettek a szocialista rendszerrel. És mindez minden nyugati segítség nélkül... Hogyan lehetséges ez? — kérdezi egy amerikai egyetemi tanár aki nemrég Kínába látogatott. Sokan úgy gondolják, Írja az amerikai professzor, hogy ezért a fejlődésért az átlagos kínai túl nagy árat fizetett; hogy egy ujtipusu „rabszolgaságba” került. „Ha azonban alaposan megnézzük mi van a ma Kínájában” — írja az amerikai látogató — „akkor felfedezhetjük, hogy a kínaiak egyáltalán nem hoztak túl nagy áldozatot, és nagy többségük úgy érzi, hogy ma sokkal szabadabb mint 1949 előtt, valójában sokkal szabadabbak mint az emberek bármelyik másik fejletlen országban”. „Még a legellenségesebb utazó sem mutathatja be a kínaiakat ma ,,—folytatja az amerikai egyetemi tanár — „mint hangyákat, öntudatlan piramis-épitő rabszolgákat a nagy fáraó ostora alatt.” Amerikában, Írja a professzor, gyakorlatilag teljesen figyelmenkivül hagytuk az elmúlt 25 év kínai fejlődését, még mindig csak a titokzatos Ázsia” ódivatú képét ismerik. Azonban egyre több amerikai értelmiségi és szakember csodálja a hatalmas arányú fejlődést az orvostudomány, élelmiszeripar, a vízierőművek és az építkezések terén. Az amerikai professzor úgy látja, hogy a kulturális forradalom e fejlődés fő magyarázata: s az a tény, hogy a gyárakat, farmokat, az alapvető nyersanyagforrásokat államosították és kollektíván irányítják. A profitmotivum és a magántulajdon felszámolóján változtatta meg Kínát, s nem csupán, ahogy sokan gondolják, egy uj „klikk" hatalomra kerülése, amely felváltotta a régebbi uralkodókat. „E forradalom nélkül a kínaiak még ma is betegek lennének és éheznének.” — írja az amerikai, professzor— „és ez a legfontosabb amit a ma Kínája megértéséhez ismernünk kell, nemcsak a pingpongot. „Kungfu”-t vagy a különböző politikai személyiségek előmozdítását vagy háttérbe szorítását.” TERJESSZE LAPUNKAT
