Magyar Hiradó, 1976. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-01 / 1. szám
MAGYAR HIRADU MAGYAR HONFOGLALÓK A MISSISSIPPI PARTJÁN SpeOetich Paula naplója Összeállította: ÁCS TIVADAR Minél jobban távolodunk a „nagy időtől”, egyre több emlékezés, levél kerül elő, mely a szabadságharc elbukott magyarság hősi helytállását bizonyítja Amerikai különböző pontjain. Ilyen bizonyíték ez az itt közölt napló is. Spelletich Bódog Bács-megye követe a debreceni trónfosztó országgyűlésen, később a megye kormánybiztosa. Halálra Ítélték, jelképesen ki is végzik és 1851-ben már lowa állam Scott és Decatur megyék határán, a két nagyobb magyar település közén, New Buda és Davenport között, Hickory Grove-ban, idősebbik fiával, Mihállyal már irtja az erdőt, szántja a rögöt. Egy kis csoport magyar, azok közül, akik naggyá hatalmassá tették Amerikát. Az itt közölt napló Spelletich Paulától származik, aki hatéves korában került a kilenc éves bátyával Amerikába. A napló tele van bájos gyermeki romantikával, de mindenütt hiteles és korhű. 1866-ig vezeti naplóját. Akkor tért vissza Magyarországra apjával együtt. Itt ment féijhez Skublics Jenő földbirtokoshoz. íme Spelletich Paula naplója amerikai életükről és a több mint száz év előtti rögtörésről: EMLÉKIRATOK Bevezetés 1848—1863 Május az év legkedvesebb hónapja. A politikai eget azonban sötét felhők borították. A levegő tele volt veszedelmes gyújtó-anyaggal. Árulás, pártütés verték fel tanyájukat a szép Alföldön. Mint nehéz rothadás illata szállt a kedélyekre a kétkedés szelleme. Nem volt meghitt jóbarát már Szabadkán senki. Hol a szerbek és a magyarok mint testvérek éltek előbb, most pártokra szakadva gyűlölséggel lesték egymás mozdulatait. Apám mint fiatal ügyvéd és földbirtokos, szive mélyéből osztozott a forradalmi idők láncoló hazafiságában. Háza gyűlőhelye volt a tüzes fiatalságnak, mely már akkor regényes terveken törte az agyát. Nemcsak az igazságtalan üldöztetés korában, de már előbb, egy nagy, teljesen önálló Magyarország kialakulása mint szép álom merült fel a rajongóm képzeletében. Apám feladata volt ez álmoknak a lehetőség követelményei szerint határokat szabni, nehogy a túláradó lelkesedés a már úgy is felzaklatott kedélyeket még jobban izgassa. De a rác, akkor úgynevezett vadrác lakosság a fiatalság lelkesedését nagyrészben atyám befolyásának tulajdonította és amennyire kedvelt volt a magyarok és a mérsékelt szerbek között, annyira gyűlölték őt azok, kik bűnösök voltak, s a hazaárulás csiráit hintették elvakult társai szivébe. A szerb lázadás előrevetette árnyékát. Szuplikácz vajda a szerbek lázitását tűzte ki feladatául és Rajacsics pátriárka titokban szitotta a lappangó zsandárokat. Csak pár hete, hogy egy felbőszült tömeg Óbecsét feldúlta. A személybiztonság az egész Alföldön veszélyeztetve volt. fiMiihífo 'A * MlnT; Május 13. Rajasics, a karlócai érsek szerb nemzeti gyűlést hivott ossz e napra, melyet a magyar kormány 27-ére rendelt halasztani. Ennek ellenére május hó 13-án mégis megtartották. Május 27-én Karlócán a szerb kiilönállási törekvés érdekében a gyűlést újra megtartották. Ezt megelőzően Rajacsics pátriárka Csernovics magyar kormánybiztos tiltakozó levelét a piacon nyilvánosan elégettette. Ez az eljárás a békét a két nemzet között nem segítette elő. Junius 20. Apám, Spelletich Bódog egyhangúlag képviselőnek választatik Szabadkán, az I. kerületben. Julius 5. A magyar országgyűlés megnyitása Pozsonyban. Szeptember 17. Batthány Lajos gróf apámat kinevezi kormánybiztosnak. Ö volt a miniszterelnök Magyarországon. 1849. április 14. Ferencz Józsefet trónbitorlónak jelentik ki az ellenfelek. Magyarország köztársaság lesz, Kossuth Lajos kormányzó alatt. Ily körülmények között Anyám több biztonságot vélt találni a Szabadkát környező homokbuckák között és egy meghitt család hajlékában láttam először napvilágot: Radonovácon, május hó 13-án, vagyis a magyar nemzeti kormány tiltakozása dacára az újvidéki szerbek által megtartott kongresszus napján. Nem szükséges, hogy ezen első évekre, melyekre nem emlékszem — kiteijeszkedjem. A történelem feljegyezte annak érdekes eseményeit. Az igaz, hogy Atyám nevét sem Horváth, sem Graza, sem Vargyas nem említi, holott ily nagyobb szabású munkákban nagyon helyénvaló lenne a 48-i összes képviselők és kormánybiztosok nevét megemlíteni — legalább mint statisztát a nagyszinjátékban, melyben a sors nem NEM FONTOS, DE ÉRDEKES Francia állatpszichológusok szerint az állatok is szenvednek lelkibetegségben. Ennek ismeretében egy Lyoni biró egy válóper ítéletébe beiktatta: a kutyát az asszonynak ítéli azzal, hogy köteles engedélyezni a volt férjének havonta legalább kétszeri kutyalátogatást. * Megdöntötte a kerékpározó papok világrekordját a 37 éves luccai Ubaldo Alberini atya, aki egy óra leforgása alatt 37,3 kilométert tett meg, s ezzel 1,2 kilométerrel túlszárnyalta Mondin atya 1973-ban beállított világrekordját. * Hetven tudós gyűlt össze Hamburgban egy szimpozionon, ahol aztán hosszú és alapos vita után megegyeztek. hogy egy százlábúnak legfeljebb kétszázhatvan lába lehet. • . y ; *‘4 9 ■ r ' : . l * 1 í 3 . ■ : • • ) * •-iaíiáíáu . ... ..... juttatott «számára nagyobb szerepet. Épp úgy, mint azok. kiket a véletlen tágabb szerepléshez juttatott, ezek is készen voltak életüket éS vagyonukat*a hazáért feláldozni. Hogy képviselők és kormánybiztosok voltak, ez eléggé tanúsítja kiváló szellemüket. Legtöbbet közülük legalább in contumátiam várfogságra, vagy — mint Atyámat is — halálra Ítélték. Honnan van tehát ez a mostoha elbánás, mely 1848—49 szellemi elitjét örök feledésre kárhoztatja? Nagy mulasztásnak tartom azt, hogy a történelmi munkához nem csatolnak részletes 48-i térképet, mint Amerikában szokás. Itt nekem nem a felesleges természetrajzi furcsaságokat tüntetik fel, de meg van jelölve minden nagyobb csatahely, az év és nap, úgyszintén a győzők nevei. Közép-Európa térképén pl. Lodi mellett látjuk az évszámot és nevet stb. Az amerikaiak minden művelt emberről feltételezik, hogy az elkerülhetetlen rövidítéseket megértik. Mennyivel érthetőbb lenne a nép nevelése szempontjából, ha az 1848—49-8 térképeken pl. Eperjesnél ott lenne 1849. febr. 6. Guyon gy.; Nagyszeben, 1849. márc. 10. Bemgy.; Naszód, 1848. dec. 29. Riczkó gy. stb. (Folytatjuk) CZUCZOR GERGELY (Folyt, a 14. oldalról) ALFÖLDI LEGÉNYEK Sárga csikó a paripáin, Azon mennék hozzád babám, De a csősz tilosba kapta, A biróhoz behajtotta. Biró gazda, bátyám uram, Kérem, adja ki a lovam, Sürgetős az utam nagyon, Subámat zálogba hagyom. Sárga csikóm rúgd fel a port, Ne nézz árkot, ne nézz bokrot, Mire a nap nyugodni száll, Ott légy vélem galambomnál. II Fiy süvölt a Mátra szele, Üngöm, gatyám repül vele. Kalapom is elkapta már, Tiszába vitte a tatár. Istenadta falu nyája, Ez is csak utamat áljja, Talán itt jár hét vármegye Juha, borja és tehene. Habos sárga csikóm nyaka, Ujjnyi vastag a por riy'ta, Meg ne utájj, kedves rózsám, Hogy oly sötét poros orcám. Subám zálog a bírónál, Kalapom a Tiszán úszkál, De a szivem itten dobog, Forró lángja feléd lobog. 1 'ti A3* V AT N
