Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)
1975-07-31 / 31. szám
16. oldal MAGVAK HÍRADÓ FEJÉRMEGYEI KÉPESLAP Nyári barangolás Agárdtól Agárdig Gárdony, Fejér megye — julius hó.... Negyven évvel ezelőtt Agárd volt a velencei-tavi üdülőterület kialakulásának első állomása, ahol egy elszegényedett grófi család szanálása érdekében felparcellázták a megyei nagyságú Nádasdy-,,birodalom” vizenyős rétségét. A Velencei Tavi Intézőbizottságot nyilván nem a hagyománytisztelet vezérelte, amikor a tóvidék átalakításának, a tómegmentésének roppant feladataihoz hozzálátott s Agárdot választotta támaszpontul. Agárd a korábbi és későbbi parcellázások erdményeképpen a tó környékének legnépesebb üdülőfaluja lett, kézenfekvő megoldásnak kínálkozott tehát innen indulni s ide térni vissza az északi és déli partot érintő regionális rendezési terv befejeztével. Agárd e pillanatban a Velencei-tó üdülőterületének legfejlettebb települése: beépítettsége, rendezettsége, a területfelhasználás gondosan kimunkált és őrzött egyensúlya megközelíti azt az eszményi színvonalat, amelyet egy üdülőközponttól elvárhatunk. Itt kezdődött a sufnitelepek felszámolásának keserves művelete, amely az egész tóparton mintegy 150-200 családot érintett súlyosabban: bontási határozat alapján fel kellett számolni a hevenyészett nyárilakot. Bodnár Andor főtitkárhelyettes, fáradthatatlan kalauzunk e felderítő utón, siet leszögezni, hogy az infrastrukturális beruházások után a legsürgősebbek közé tartozó településrendezés első lépcsőiéként légi és földi fényképfelvételek alapján három kategóriába sorolták az épületeket: fenntartható, átalakítandó és lebontandó. Egy megszívlelendő mondat: — Célunk nem a büntetés, hanem a segités volt. ennek érdekében népszerűsítettük az olcsó és a tájhoz illő típusterveket s ezen a téren is igyekeztünk olyan eljárást követni mint a kormányprogram megvalósítása terén, etőre elkészítettük a tervdokumentációkat s ezzel elébe mentünk a feladatok megvalósításának. Mindez leírva sem egyszerű, hát még a valóságban. A szerzett agaihoz és tájrontó kulipintyójához görcsösen ragaszkodó családokat is nehéz volt meggyőzni, hát még az olyan szervezett embereket, mint a horgászok, akik 1974. január 1-e óta egyedüli birtokosai a tó halállományának. A horgászegyletek több tanyát tartottak fenn, amelyek nagyobb terjedelmüknél fogva még nyomasztóbb látványt nyújtottak, F hány évvel ezelőtt az uj Agárdfürdőt. Több kilométeres szakaszon folyik a partvédőmű építése, a kotrás és feltöltés. Itt épül az ifjúsági üdülő- és kirándulóközpont, a velencei-tavi beruházások egyik sarkalatos pontja, a „velencei Zánka”. A volt Meszlényi-kastély ősparkjában már fiatal vendégeit fogadja az üdülőközpont. Velencétől az északi part felé kanyarodva már megépült, vagy épül a partvédő mű, a Bence-hegy alatt kezd kialakulni az autós-strand és autósellátó központ. együtteseknek is támaszpontja lesz. A pákozdi Szunyogsziget és a rezervátum között hagyományos üdülőterületet terveznek egyéni és vállalati üdülőkkel, szállodákkal. Utunk ismét Agárdon ér véget. Agárd-nyugat az ideiglenes elnevezése annak a beépítésre felkészített területnek, amely modellje lehet minden üdülőépítésnek. Közművesített, gondosan tervezett régió ez, ahol nem lesz olcsó a telek, de kis befektetés árán "házhoz jön” az ivóvíz, a csatorna, a villany és a vezeté-Az öreg gémeskut a Velencei-tó mentén a hajdanvolt pásztorélet emlékét őrzi. rozoga kivitelükről nem is beszelve. Agárd és Gárdony között még ott árválkodik a parton egy horgásztanya, amelyet jobbérzésű egyéni gazda sertésólnak sem tűrne meg az udvarán. Ez az utolsó mohikán, napjai meg vannak számlálva. A többi sorsának megoldását a gordiusi csomó példájával ábrázolja a főtitkár. — Kiadtuk a bontási határozatot, majd az agárdi öböl nyugati részén, ahol nagy csónakkikötőt is kiépítettünk, felhúztunk három darab nádfedeles, emeletes horgásztanyát horgászbokrok részére. Tessék, mondtuk, de a viskókat lebontjuk. Azóta szent a béke. Gárdony lassan összeépül Agárddal s kibontakozóban van a tóvidék központjának tervezett üdülőváros. A nagyközségben már felépült háromszintes házakban 46 állami lakás, tárgyalások folynak öröklakások építésére. Mindenképpen Gárdonyban lesz a városmag, a közigazgatási, kereskedelmi és művelődési központ. Velence községnél a tó keleti szögletében olyan arányú munka folyik, amilyen megalapozta néA Velenci-tó partvidékének legszebb pontja a Velence felől Nadap felé húzódó Bence-hegy, amelyre már épül a felvezető autóút. A Vörösmarty-pince körül elöregedett szőlők feküsznek, egy ideig gazdátlanok. Fehérvár elszívó hatása, az őslakosság elö‘ regedése miatt felhagyott szőlők néhány éve divatba jöttek. Olcsón cseréltek gazdát az 1000- 1200 öles táblák, amelyeket azután egymás közt elosztottak a vevők és kibújtak a földből az első sufnik. Az intéző bizottság idejében közbelépett.. A Bence-hegyet zártkertté nyilvánították, a legnagyobb telek 300 öl lehet, a szőlőket fel kell újítani és gondozni kell, a területen csak a tájhoz illő nádtetős vagy piros cseréptetős présházjellegű nyaraló építhető. Alattunk nyújtózik a kiépített part és hátrább „vezényelt” nád védelmében a 2300 méter hosszú evezőspálya, amelynek a vize mindig nyugodt, nemzetközi küzdelmek rendezésére is alkalmas. Ez a vizisportpálya az agárdi 240 személyes sportszállóra támaszkodva — az év végére elkészül — az egész magyar sportnak, válogatott kés gáz. A nyugati zóna és a rezervátum közé telepítik a horgásztanyákat. A csöndes természtű horgászok választják el a zajosabb üdülőterülettől az ősnádast, ahol csak a vadmadárnak van joga hangosan kiáltozni. Az embernek nincs. A Velencei-tó fejlődésének gazdag áradásából az összhang és az egyensúly tételeit iparkodtunk feljegyezni. Mert az a legfontosabb és a — legnehezebb. Baróti Géza MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN VESZÉLYES ÉRTELMISÉG"cimmel Konrád Györgyről és a kelet-európai intellektuellek helyzetéről tartott a londoni Szepsi Csombor Kör felkérésére előadást Neuburg Pál, a Financial Times és a Guardian munkatársa Paul Aston, Konrád György angol fordítója. ”A látogató” c. regény nyelvi problémáiról beszélt. NAGY SIKERREL működik a bécsi Operaházban Soltész János fiatal karmester. Legutóbb a Hattyúk tava c. balettelőadást dirigálta több estén. Soltész János szüleivel Nyíregyházáról került az osztrák fővárosba, tagja lett a világhírű Wiener Sängerknaben kórusnak, később zongoraművésszé képezte ki magát a bécsi Zeneakadémián, most pedig egyike a fiatal osztrák dirigens-generáció tagjainak. A LONDONI Szepsi Csombor Kör szerzői est keretében ismertette meg közönségét Bikich Gábor és Csokits János költőkkel. Az emigrációban élő magyar költőket Sipos Gyula, Párizsban élő irodalomkritikus mutatta be az egybegyűlteknek. A magyar zenepedagógia úttörő tapasztalatairól tartott előadást a párizsi Magyar Intézetben Jacques Chailley profeszszor, a francia művelődésügyi minisztérium zenei főmunkatársa. A professzor Magyarországon tanulmányozta a Kodálymódszer alkalmazását. Pécs évszázados szolofa i PÉCSj Baranya megye — Pécs élő műemlékei — az évszázados szőlőfák — védelem alá kerültek. A belváros zárt kertjeiben, udvaraiban több öreg, fává terebélyesedett tőke őrzi a XVII-XVIII. századi szőlőkultura emlékét. A középkorban sokfelé zöldelltek kisebb-nagyobb szőlőskertek a Mecsek lejtőjén, ahol most utcák, terek, házsorok állnak. A kelet-nyugati irányban egy kilométer hosszban húzódó várfal oltalmában sok kis szigete megmaradt a régi szőlőknek, s ezeken a helyeken találhatók a matuzsálem korú tőkék. A városi tanács egyebek közt védetté nyilvánította a Kulich Gyula utca 6. szám alatti ódon kis ház udvarán álló Rosamenna di Vacca szőlőfát, amelynek korát 250-300 évre becsülik. Ez az ország legöregett szőlőtőkéje. A fává nőtt tőke körmétere 60 centiméter, gyökérzete körülbelül ezer négyzetméternyi területre terjed ki a föld alatt. Még most is évente több mint háromszáz fürtöt terem. TERJESSZE LAPUMAT!
