Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)
1975-07-24 / 30. szám
MAGVAK I! Ili A DO 11. oldal BENEDEK MÁRIA IKI TANÁCSADÓJA KÉRDÉS — Apánk 61 éves, 2 évvel ezelőtt lyra s zasodott, elvett egy 20 évvel fiatalabb nőt. Hat 1 nappal ezelőtt fiú gyermekük született. Természec ;n nagy meglepetés volt ez mindannyiunknak, sőt , kicsit szégyeltük is. Szüléink több, mint 30 évig ! ak házasok, amikor anyám rákban meghalt, t y on jó házasság volt, mindannyian jó barátságban > unk. A bátyám és én házasok vagyunk és dkettőnknek van két-két gyermeke. Apám x égé nagyon helyes és jól kijövünk. Özvegy asszony és soha nem volt gyermeke. Az ő nagy örömük t családjainkba problémákat okoz. Apánk lembert játszik, s úgy csinál mintha először lenne Sokkal több időt szentel erre a gyerekére, mint mókáira. Mi meg tudjuk ezt érteni, csak nekeink kérdéseire nehéz válaszolni, mikor apjukról kérdeznek és hogy miért nem jön rabban?! Ezenkívül barátaink is úgy tesznek fel éseket, hogy szégyenkeznünk kell. VÁLASZ — Az idősebbek között egyre oribb az ujraházasodás. Jóllehet az gyakran irdul, hogy a felnőtt gyermekek nincsenek isziilve például apjuk második házasságára. ;tetlennek tűnik, hogy normális sex életet tudnak Az ön apja és felesége lehetséges, hogy nem is ;ztek gyereket, de a lelkűk mélyén vágytak egyre, iszinű nem védekeztek, mert az ön apja úgy lolta az ő korában már szükségtelen. Valószínű a égé is úgy gondolta nem lehet állapotos, hiszen házasságában sem volt az. Mikor állapotos lett, ketten úgy érezhették, hogy ez a legnagyobb lék a földön. A feleség most már biztos lehetett, első férje volt magtalan. Apja meg újjá született, ez bizonyitotta, hogy elég fiatal és minden joga an, illetve volt, hogy megint megnősüljön. A >ban az zavarhatja önt, hogy van egy testvére, lég a saját gyerekeinél is fiatalabb. Ha az ön íekei és az uj baba között jó barátság alakul ki, akkor úgy veszik mint egy ajándékot, nem í bűntényt. Sokan mondják, hogy nem helyes sorban gyermeket nemzeni, mert esetleg nem él hosszan, hogy becsületesen fenevelhesse. djuk még 20 évig él az ön apja és aztán mi nik, ha a mama újra férjhez megy? Amit apja abban a jövő szelét érezhetjük. S ezt elfogani s és jó, mert valóban az. Ön nevelje úgy nekeit, hogy tudjanak alkalmazkodni és adni dolgokat, különösen, ha valami jóról van KÉRDÉS — 37 éves vagyok, három mekem van. Férjem gondoskodó, de bizonytalan rtelen haragú ember. Mikor férjhez mentem nem :m különbséget a férfiak között, gondoltam a elem mjyd később megjön. Családot, gyermekeakartam. Három alkalommal elhagytam a :met, rendesen mikor egy veszekedés alkalmából ütött. De mindig megtudta hol vagyok és addig pörgött, hogy visszamentünk. Visszamentem, t a gyerekeknek szükségük volt apára. Úgy érzem melyikünk halála oldhatja meg ezt a problémát. ; mindig remekül nézek ki, nem változtam férjhezmenetelem óta. Nem akarok állandóan eltűnni, de mit tegyek? VÁLASZ — Egy személy, aki boldogtalan házasságban él, mindig a másik felet hibáztatja. Semmi felelőséget nem vállal abban ami történik. Lehet, hogy a házasság előtt látta már a hibákat a másik személyben de úgy gondolta majd ő azt kijavítja, megneveli. Sokszor van az, hogy emberek ha minden normális, kedves, csendes unatkoznak, de minden téren, vagyis, sexet is beleértve. Csak az érdekli vagy izgatja őket, amiért harcolni kell. Ön azt mondja, nem szerelemből hanem szükségletei kielégítésére ment férjhez. Úgy érezte jót tesz leendőbelijével, mivel, hogy a házasság férfit csinál belőle. A gyerekeinek is nagyon furcsa lehetett a helyzet. Ti. a két f elnőtt aki állandóan nevelte őket mit mikor és hogyan kell tenni, úgy viselkedett mint két veszekedő gyermek. Alapjában véve önök szeretik egymást, a leghelyesebb ha tanácsadóhoz fordulnak, aki megmentheti házasságukat. Találó válasz — Van önöknél az üzemben munkaerővándorlás? — Vándorlás az van, csak munkaerő nincs. HUMOR Van három skót fivér. Az egyik elutazik Amerikába, és harminc évig nem ad életjelt magáról. Harminc év múlva levelet ir, hogy megérkezik. A két fivér kimegy elé a pályaudvarra. A vendég csodálkozva látja, hogy két fivérének térdig érő szakálla van. — Mi az, mit jelentsen ez a nagy szakáll? Bánatosan mondja az egyik: — Magaddal vitted a borotvát. — Ugye, téged láttalak tegnap este a feleségeddel moziban? — Persze, de nehogy megmond a feleségemnek! , *** — Zlatko, hogyan törted el a lábadat? — Megmondom. Látod azt a lépcsőt? — Látom. — Én nem láttam! *** — Az ember pénz nélkül semmit sem csinálhat. — Azért valamit mégis. — Éspedig? — Adósságot! *** . — Elég idős vagy, édes fiam — mondja a skót a fiának —, most már te is hozzájárulhatnál a család eltartásához. — Például mit tehetnék, papa? — Kifizethetnéd helyettünk azt az összeget, amellyel a gyermekkocsidra tartozunk. *** A feleség beront az ajtón, mert rosszat sejt. A konyhában összecsapja kezét: — Papa — mondja férjének —, hát nem mondtam, hogy figyelj a tejre, ha kifut?! — Meg is tettem. Pontosan 10 óra 35 perckor futott ki. Magyar lábnyomok (Folyt, a 8. oldalról) rődnek ma ilyen kérdésekkel... Nicholas A. Vonneuman (Philadelphia, Pa.), A- merika nagy magyar zsenijének, John von Neumann (Neumann Jánosinak öccse kérdésemre felelt: ,,Az az .electronic computer', amelyet Jancsi 1953-ban a princetoni Institute for Advanced Study'-ban készitett. a washingtoni Smithsonian Institute’-ban van: ez a gép jelentette a fordulópontot ezen a téren, mint a szakkönyvekben olvasható.” Maestro Antal Dorati (London és Washington): ,,A kis Menuhin-história igaz — és ha úgy tetszik, használhatod.” Ezt Írja Menuhin, 1972-ben megjelent ,.Theme and Variations” c. könyvében: ,,A Beethoven-vonósnégyesek megmentették egy rendkivüi aszszony életét, aki most 80-as éveiben van, de még mindig életerős és vidám. Amikor a németek megszállták Budapestet 1944-ben, őt is internálták — többekkel egy fáskamrában találta magát, napokig étlen-szomjan és azután csak a legminimálisabb létezési lehetőségek mellett... Nem egy szenvedett idegletörést és volt, aki megőrült ebben a szörnyű helyzetben. Ö azonban megőrizte egyensúlyát úgy. hogy rendszeresen végigdudota magában Beethoven 16 vonósnégyesének és az odatartozó .Grosse Fuge’-nak minden sorát, a négy hangszer mindegyikének teljes szerepét. Pontosan tudott kívülről minden hangot. Ez a kivételes aszszony a Doráti Antal édesanyja.” (A könyv megjelenése előtt két évvel, berlini diplomáciai szolgálatom alatt, még zongorázott nekünk Beethoven-szonátát Margit néni a Grieg Strasse-i villában.) Helyszűke miatt más megjegyzésekből máskor. A GYERMEK ÉS A SZIVÁRVÁNY Ám legyen híd, ám szivárvány ... Arany János Ó (hogy kezdhetném másként, mint a régi romantikus költők ezt most) ne sírj, kedves. Soha ne sírj. Nincs a világon szidás, sértés, komiszság, amiért érdemes lenne sírnod. Bármi ér: ne sírj. Megintcsak mint a régi költők mondanák: von) a rossz fölé, ha rút sarakat fröccsent is feléd, szivárványt, mely attól törhetetlen, hogy törékeny, attól egyetlen ív, hogy sokszínű, ' s ha nem is híd, azért több, mint „üres kép, játszi sugár” — vagy talán, ki tudja, mégis híd, nem „megürült fellegekbe” ível, s nem „messzi, messzi tengerekből”, hanem belőlünk, szívünkből (a régi költők még le merték írni, nekik még volt szívük, s még nem szégyellték, ha van) — igen, kislányom, híd, ha akarod, hogy az legyen: csak rá kell lépni, máris mehetsz fölfelé rajta. Hát ne sírj, ha nem is érted még. Soha. Semmiért. Értem se majd. Nem éri meg. Rónay György
