Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)
1975-07-24 / 30. szám
8. oldal AIACVAIJ MIKADO 00 0 0 0 0 0 0t t t » t t t t 4 4 (Washington) — Féléve már, hogy visszapillantottunk ehelyütt olvasók megjegyzéseire, amelyeket egyes adatok nyomán küldtek címemre; ideje megismételni (a címmel együtt: Andor Klay, 3402 Garfield St.. N.W., Washington, D.C.20007.) Napirend előtt azonban lenne egy saját megjegyzésem, pótlásként május 9-cn megjelent, Teleki László tragikus utolsó levelével kapcsolatos cikkemhez. Annak írásakor nem találtam meg irattáramban az alanti okmány szöveget: téves fejeim alól bukkant most fel. Tudvalevőleg egyik főcélunk az, hogy utánunk-jövők követhessenek egy, vagy más arra érdemes magyar lábnyomot — ennek szolgálatában van szerepe egy jelentésnek, amelyet Fane bécsi angol ügyvivő küldött Murray bajorországi angol követnek 1860 dec. 24-én. A londoni Public Records Office-ban, ,,F.0.7/600" szám alatt, az annakidején „Confioental" diplomáciai jelentések gyűjteményében, található ez meg; onnan hozatott róla másolatot a számomra L '.fu*u ...ukwdésem alatt egy angol kolléga. ..Felkerestem ma reggel gróf Rechbe"g-et és megkérdeztem, mi a helyzet gróf Teleki LásLó letartóztatására és kiadatására nézve. Azt mondta, hogy Teleki olyan súlyosan terhelő szerepet játszott a forradalomban. hogy halálra Ítélték, most pedig Drezdában elfogták cs az egyezmények alapján kiszolgáltatták őt az osztrák hatóságoknak. Megkérdeztem, hogy Bécsben van-e; nemmel felelt, sem cáfolva, sem megerősítve az elterjedt hirt, amely szerint Josefstadt-ban tartják fogva. Kifejeztem reményemet, hogy nem szándékoznak túl keményen eljárni fele szemben. Azt felelte, hogy az nem szándéka a Császári Kormánynak. amely máris utasította hatóságait méltányos eljárásra. de hogy a Kormány szívesen tartja őrizet alatt, mert igv nem okozhat Ausztriának károkat. További beszélgetést erről a tárgyról nem tartottam helyesnek. Nézetem az. hogy Teleki letartóztatása nem szerencsés dolog, nagyon rossz hatása lesz külföldön. A Császári Kormány részéről okos dolog lenne azonnal a határra vinni őt és szabadon bocsájtani. Hírlik, hogy ez. be is következik, de Rechberg nem utalt ilyesmire.” Ugyanott található egy magyarnyelvű, hivatalosan le nem fordított, de Pestről már 1861 május 9-én (tehát Teleki László öngyilkosságára virradó napon) futárral elküldött gyászjelentés is. amelyben a család közölte a nyilvánossággal ..széki Gróf Teleki László folyó év május 8-án a hazának szentelt munkás életének 51. évében történt rögtöni gyászos kimultát." Ez zárja külföldön egy kiváló jellemű, nagy diplomáciai és irodalmi tehetségű magyar pályafutásának történetét. Lcndvay András (Richmond. Va.) márc. 21-i. Pajtás ezredes koronaőrségi parancsnok és magyar királyi korona 2. világháborús viszontagságairól irt cikkemmel kapcsolatban közölte velem ezt: ..Megmutattam ezt a cikket Csákv Tamásnak, aki Richmondban élő 2. unokatestvére a volt külügyminiszternek. Azt állítja, hogy a Szent Koronát az. ő testvérbátyja. Csáky Zoltán hozta ki Magyarországról Pajtás ezredes megbízásából: könyvet is irt erről németül." Pajtás személyesen számolt be nekem 1945-ben. Németországban, mint megírtam; Csákyrólés a fentiek szerinti szerepéSZIKLAY ANDOR: MAGYAR LÁBNYOMOK... ről mitsem szólt; a könyvet remélhetőleg megkapom kölcsönbe. (Szükségem lenne egy másik könyvre is, amelyet bármely áron örömmel vásárolnék meg: A sajátom, amelynek alapján cikket Írtam erről a fontos, régen ..out-of-print” munkáról, elveszett. A könyv kétkötetes: Kende Géza „Magyarok Amerikában”. Utánnyomását szeretném előmozdítani; akad-e valaki, aki szives lenne eladni?) Dach József (Zürich) egy még múlt év nov. 29-én megjelent, bizonyos casablancai kalandjaimról irt cikkemre hivatkozik; megjegyeztem ott, hogy a „Casablanca” c. filmet éppen ott helyben láttam, több társammal. egy arab vendéglátónk villájában, és elsoroltam a filmben rejlő magyar lábnyomokat: rendező Michael Curtiz (Kertész Mihály), a főszereplők közt Claude Rains (Jámbor Ági férje), Paul Henreid (Paul Freiherr von Henried porosz báró, Sebők-Schill G’ab-EMBEREK ÉS ESETEK A telefonbetyárok A telefonbetyár jólismert parazitája a modern életnek. mig azonban a legtöbb nyugati nagyvárosban kihalófélben lévő species-hez tartozik, főként azért, mert kialakult ellene a megbízható védekezés — központok elektronikus műszerei pillanatok alatt lokalizálják a betyárt —, Moszkvában (talán összefüggésben a telefonállomások nagyobb elterjedésével) a telefonbetyár most kezd divatbajönni. A londoni TIMES egyik moszkvai munkatársa, Edmund Stevens, e héten ilyen jellegű keserves élményeiről számolt be olvasóinak. Csöng a telefon. — Halló! — Halló magának! Maga marha! — Ki mondja, hogy az vagyok? — Mindenki! — Klikk. A kagyló a helyére kerül. Feltehető, hogy a telefonbetyár otthonának négy fala közt fetreng a kacagástól. Az ilyen vicceket kedvelő telefonbetyár azonban a viszonylag ártalmatlanabbak közé tartozik, a leggonoszabb az álmatlanságtól szenvedő parazita, aki meg akarja osztani szenvedéseit. Fölcsönget tehát álmából másokat és amikor a fölriasztott ember álmos, elgyötört hangon megszólal, akkor vagy sértése özönével árasztja el, vagy pedig szó nélkül leteszi a kagylót. Stevens, a Moszkvában állomásozó londoni újságíró igazi kálváriája azonban akkor kezdődött, amikor elveszítette a kiskutyáját. Hirdetést helyezett el tehát az egyik lapban és kutyájának jutalom ellenében való visszaszolgáltatásáért folyamodott. A hirdetés megjelenése napjától kezdve a telefon szünet nélkül csöngetett. Amikor Stevens, vagy felesége megkérdezte a telefonálót, biztos-e abban, hogy csakugyan a keresett kutyát lelte meg. akkor a telefonálók nagy többsége ezt kérdezte: — Hát nem ismeri meg az ugatását? És csaknem kivétel nélkül mind nyomban ezután beleugatott a kagylóba: — Vau. vau! A londoni újságíró ezek után ismerteti az Izvesztija egyik felháborodott olvasójának levelét. A levélíró elpanaszolja, hogy egy alkalommal késő este valaki felhívta telefonon és közölte, hogy Szergejjel szeretne beszélni. Amikor azt válaszolta, hogy téves számot hivott. Szergej nevű személy nem lakik a lakásban, a telefonáló súlyos sértéseket harsogott a kagylóba és ráadásul fenyegetődzött is. nem utolsósorban azzal, hogy majd ő bizonyos testrészeitől megfosztja ezt a minősíthetetlen viselkedésű személyt, aki nem tudja számára Szergejt előállítani. Stevens a továbbiakban idézi az riella férje). Verebes Ernő... és a kitűnő emlékező tehetségű zürichi levélíró szerint Peter Lorre, szörnyetegek és humoros jellemek világszerte népszerű, nemrég meghalt alakitója, akit kifeledtem. Máriássy-Almásy Judith (Washington) közli, hogy Pajtás ezredes egyik előde, Máriássy László koronaőrségi parancsnok, aki egyébként távoli rokona, életben van ma is: Londonban lakik feleségével. Szintén ő írja: „Gondolt-e arra, hogy olyan rovatot nyisson, mint évekkel ezelőtt a N.Y. Times könyvkritikamellékletében volt .Queres’ címmel? Vagyunk, akiknek eszébe jut egy verssor, egy prózai idézet, vagy egy adat, amelynek eredetét elfelejtettük — és azt valaki más esetleg tudja, az olvasók között..” Igen, ezek is lehetnek eltűnt, elfelejtett „lábnyomok”. A válasz az olvasókra tartozik, de attól tartok, hogy kevesen tö(Folyt. a 11. oldalon) Izvesztija levélíróját: „Nem szóltam semmit, nyugodtan az asztalra tettem a telefonkagylót, átmentem a szomszédomban lévő telefonközpontba és megkérdeztem az ügyeletestől: meg tudja-e állapítani, hogy milyen telefonállomással áll pillanatnyilag a lakásomon lévő telefon összeköttetésben. A központ megállapította a számot azonban nem közölték velem. Azt javasolták, hogy forduljak panaszommal a rendőrséghez. Egy héttel később egy rendőr csakugyan beállított hozzám, a telefonhívás részletei felől kérdezett, mindent följegyzett és azzal távozott, hogy „kivizsgálja” az ügyet. Újabb hét telt el, a rendőr újra megjelent és azt mondta, hogy semmit sem tud tenni, mivel a telefonközpont nem adja ki neki sem a telefonszámot, elutasítását azzal indokolja, hogy az inkriminált telefon-előfizető ellen eddig még sohasem merült föl panasz, Folyt, a 9. oldalon) •__________________________________________j Ennek az évnek a végefelé valahol a földön, talán egy zsúfolt városban vagy egy elrejtett falun egy nő gyermeket szül. És a sárga vagy fekete, barna vagy fehér gyermek a 4 billiomodik emberként jön a világra. Ember körülbelül két millió év óta él e földön. Amikor Krisztus született, csak 250 millióan éltek, 1830-ban azonban már elértük az első milliós létszámot. 1930-ra ez a szám is megduplázódott és ez év végére megint kétszerese lesz az emberiség létszáma az 1930-asnak. Aztán 35 év és megint a dupláját számíthatjuk ennek. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének élelmezési és mezőgazdasági szervezete úgy becsüli, hogy 460 millió rosszul táplált ember él jelenleg a világon. A négy billióhoz számítva ez csaknem azt jelenti, hogy minden nyolcadik ember éhezik. A gyermekhalandóság sok országban olyan magas, hogy minden negyedik gyermek nem éri el az ötéves életkort a rosszul tápláltság miatt. Tíz évvel ezelőtt a föld népessége évente 2 százalékkal emelkedet. Minden ezer emberre 14 haláleset jutott és 34 születés. Ez azt jelentette, hogy például 1965-ben a világ népességének száma 66 millióval szaporodott. Manapság a szaporodási arány 1.7 százalékról 1.6 százalékra csökkent. De ez még mindig azt jelenti, hogy évenként 6 millió kenyérevővel van több ezen a földön. És ahogy emelkedik az emberiség létszáma, ugyanúgy, vagy még sokkal hatványozottabban növekszik az élelmezéssel kapcsolatos nehézség, ami csak katasztrófába sodorhatja az egész emberiséget.
