Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)
1975-07-17 / 29. szám
MAGYAR HÍRADÓ 9. oldal A “WOMEN S LIB” ÚJABB TÉRHÓDÍTÁSA Irta: MÁRER GYÖRGY Mázat György A színhely ezúttal nem New York, hanem Párizs, illetve egész Franciaország keresztül-kasul. A nők, akik jogkiteijesztést, illetve alapvető polgárjogot követelnek: az utcai nők, helyesebben a ’’hivatásos” utcai nők. A zűr Lyonban kezdődött, ahol állítólag a rendőrség — a fennálló törvények ellenére — állandóan zaklatta és megélhetésükben gátolta a ’’szerelem papnőit”, akik, komolyan véve ezt az egyháziasan hangzó címüket, megszálltak a városban vagy féltucat templomot, úgynevezett "sit-in” sztrájkot rendezve a hatóság túlkapásai ellen. A város közönsége csodálatosképpen bizonyos rokonérzéssel nézte a megmozdulást és étellel-itallal látta el az ájtatos templomjárókat, bizonyára finom hagymalevest és személyenként két deci Beaujolais-t tálalva fel nekik jó ropogós friss baguette kíséretében. A házigazda Egyház szintén kiterjesztette feléjük védő palástját, Renard biborosérsek személyében, csupán a rendőrség maradt hajthatatlan és a kicsapongó életre való csábítással” vádolva az elszánt kéjhölgyeket, erélyesen eltávolította őket, a templomokból sőt még alapos bírságot is kirótt rájuk. Tudnivaló, hogy Franciaországban a prostitúció törvényes ’’adófizető” foglalkozás, csak éppen az tilos, hogy a sétáló vagy a ’’garni” szálló kapujában unatkozó leányzó ’’leszólitsa” a valószínű klienseket. A rendőrség azonban nem megy bele az ilyen finom megkülönböztetésekbe és a hölgyek elleni hajszát jól beleilleszti a francia belügyminiszter bűnellenes körvadászatába. A női mozgalom említett harcosai előbb a ’’női ügyek” államtitkárához, Francoise Giroud asszonyhoz fellebeztek, aki azonban elutasította őket azzal az indoklással, hogy az ügy nem a női ügyek NAGYKŐRÖSI ÉJSZAKA „— Hajlik a jegenye...” cifrázza hegedű és brácsa. Sárga bor, virág az asztalon, s nem gondolok az elmúlásra. Nagykőrös, Éjszaka. Barát most a göncölszekér is. Nincs korom. Vitázok, érvelek, s tizenhat éves vagyok mégis. Vesztettem már sokat. Három hegedű sirat most engem, s Póka Péter árnyéka szólít: — Voronyezsnél éjjel elestem... — ’’Hajlik a jegenye...” Kimentem én akkor a kertbe, hold-mécses virrasztotta ágyunk, s nem gondoltam tankra, seregre. Védtelen halálod bocsásd meg, hiszen gyerek voltam! Három hegedű sirat most téged, s erősebb vagy mindennél holtan. Tasnádi Varga Éva hatáskörébe tartozik. Szerinte ugyanis a prostitúció intézménye férfi találmány. Erre a leghíresebb francia vicclap, a Canard Enchainé, az államtitkárnő szájába adta a következő mondást:” A prostitúció megszüntetésének egyetlen hatásos módja a férfiak Az utcai nők a katedrálisban kiirtása." Az ,,örömlányok” (igy nevezték Magyarországon a szakmabelieket a századfordulón) ezekután a legfelsőbb fórumhoz, magához Giscard d’Estaing köztársasági elnökhöz folyamodtak és emlékezetébe idéztek választási Ígéretét, amely szerint ő "minden francia polgár elnöke” kíván lenni. Ezek szerint joggal remélik, hogy az utcalányoknak is az elnöke. Az államfő egyenlőre nem foglalt nyilvánosan állást az ügyben, amely sokkal szövevényesebb, mint ahogy első pillanatban látszik és nem olyan egyszerű, hogy puszta elnöki állásfoglalással el lehessen dönteni. A szóbanforgó női csoport követelése ugyanis törvényhozási kérdés. Nem kevesebbről van itt szó. mint hogy a "hivatásos" utcalányoknak adjanak ugyanúgy társadalombiztosítást és öregségi nyugdijat, mint minden más "dolgozónak". Még ennél is tovább megy az a törekvésük, hogy érdekeik védelmére szakszervezetbe tömörüljenek, még pedig nemcsak a hatósági túlkapások ellen, hanem a hivatalosan el nem ismert "szabadonfutók”, valamint a részidős (part-time) utcalányok és végül a "privátok" vagy, ha igy jobban tetszik, az ..amatőrök” ellen. És azt hiszem, ezeken az amatőrökön van a hangsúly. Korunk egyre inkább elhatalmasodó áramlata ugyanis, amely a polgári erkölcsöket egyre jobban lazítja, a szerelem törvényesen engedélyezett piacát Sem hagyta érintetlenül. A "sex” egyeduralomra jutása, illetve egyeduralmi igénye bizonyos "récessziót” idézett elő a "hivatásos” szerelmi tőzsdén, ami, hogy,úgy mondjam, vérre, illetve zsebre megy. Ha a tervezett szakszervezet eredménnyel teljesiti majd hivatását, akkor még megérjük, hogy az utcalányok vetnek gátat a polgári erkölcsök további romlásának. KIS TÖRTÉNETEK NAGY EMREREKRŐL Az más! Mozartot felkereste egy ifjú zongorista, és megkérdezte tőle, hogyan kell komponálni. — Ne foglalkozzék ilyen komoly dolgokkal! — legyintett Mozart. — Ön még túlságosan fiatal. — De hiszen a mester már tízéves korában komponált! — Az más! Én nem kértem tanácsot senkitől. *** A recept! Szokratészt egyszer arról faggatták tanítványai, nem tud-e valami jó receptet az első látásra fellobbanó szerelem ellen. — Tudok! — felelte a bölcs. — Figyelmesen meg kell nézni az illetőt másodszor is. *** Egyszerű! Auguste Rodintól megérdeklődte valaki, hogyan alkot. — Roppant egyszerűen — válaszolta Rodin. — Veszek egy nagy márványtömböt, és lekalapálom róla a felesleget. Csak finoman! Egy ifjú zeneköltő elküldte néhány szerzeményét Liszt Ferencnek. Egy hét múlva visszakapta a paksamétát a következő sorok kíséretében: ,,Az ön műveiben sok szép és uj van. Csak az a baj, hogy ami szép bennük, az nem uj, és ami uj, az nem szép.” PENTAGONBAN — Vietnamból hívtak: felesleges amerikai fegyvereket akarnak eladni nekünk...
