Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)

1975-12-04 / 49. szám

4. OLDAL

MAGYAR HÍRADÓ

r..

Forduljon a legjobban megszervezett magyar utazási irodához, a

I Carpathia Tiravel Agency, Inc. -1

I

I

I

I

■

I

I

I

■

I

I

I

I

I

I

I

h

I

I I

I

I

I

I

I

SHUTTLE SERVICE INGAJÁRATAINK !

1976. évi csoportjai egyidőben indulnak New Yorkból és Budapestről a következő időpontokban. H

I

I

I I

1543 Second Avenue, New York, N.Y. 10028. (80-81si Si. között)

P.O. Box 332. Gracie Station—Tel:535-3612,879-8003,737-2666. Area Code: 212 Bécsben irodánk cime: Opernring 1. St. R. 502. Telefon: 57-24-14.

Irodánkban kiállitunk azonnal repülőjegyeket az összes repülötársoságokra úgymint KLM, PAN AM, TWA, Air France, Swissair, Lufthansa, EL AL, stb. Vállalatunk ugyancsak tagja a Transatlantic Ship Conference-nak, tehát hajójegyek is kaphatók azonnal.

Kiszolgálunk jegyeket az összes credit kártyákra, APEX fare is kapható. A helyet és a jegyet 60 nappal előbb kell lefoglalni.

Shuttle Service Ingajáratunk keretében csoportjaink 15 éve közlekednek New York—Luxemburg—Budapest között oda-vissza. Ingajárataink egyedülállóak az amerikai és az európai utazások történetében. Ugyanis utazásaink nincsenek időhöz kötve és utasaink bármelyik csoporthoz csatlakozhatnak oda és vissza is.

Hozassa ki rokonát Ingajáratunkkal (Shuttle Service) Magyarországról, Jugoszláviából, Csehszlovákiából és Romániából.

A rokonlátogatók kihozalala a Shuttle Service Ingajárat keretében történik. A rokonlátogatóknak semmi problémájuk nincs, mert hivatásos csoportvezető kiséri őket Budapestről egészen a luxemburgi repülőtérig, illetve as induló repülőgépig.

15 éve egy utazásunk sem maradt el. Minden utazás biztosi

1975. évi KARÁCSONYI SPECIALIS CSOPORTJAINK

indulnak DEC. 21-én egyidőben NEW YORKBÓL és BUDAPESTRŐL

Vissza 1976. január 14-én.

(Aki nem akar csoporttal jönni, tud egyénileg is utazni.)

NEW YORK-BUDAPEST-NEW YORK $320

BUDAPEST-NEW YORK-BUDAPEST (rokonlátogatók) $400

G I Ti— Csoportunk indul december 21-én

NEW YORK-LUXEMBURG-NEW YORK $290*

Vissza 1976. január 5-én.

r

Január

14.Junius

29.Augusztus

24.

Február

17.JulÍU8

6.Szeptember

1.

Március

16.Julius

13.Szeptember

14.

Április

12.Julius

20.Szeptember 21.

Május

11.Julius

27.Október

5.

Május

31.Augusztus

3.November

2.

Junius

15.

December

20.

Vállalatunk full agent, tagja az IATA-nak és az ATC-nek is. Irodánkban tehát jegyek kaphatók egész Amerikára.

Vállalatunk tisztviselőt tart Budapesten, aki ügyfeleink rendelkezésére áll a vízumok beszerzésében díjtalanul

Intézünk IKK A, TUZEX küldeményeket, állampolgársági és immigrációs ügyeket. Reentry* Permit kérelmeket, magyarországi házassági bontópereket, hagyatéki ügyeket, fordításokat. Vállalatunk bécsi irodája Bécs központjában Opemring 1. sz. alatt utasaink rendelkezésére áll. Telefon 57-24-14.

All fares are subject to change. '

*$70 Land arrangement.

J

MOZGALMAS KARIB SZIGET

CURACAO, EGYKOR KALÓZOK TANYÁJA, MA TURISTÁK MEKKÁJA

WILLEMSTADT, Curacao — a turisták Mekkája. Ez a Kolumbus egyik fegyvertársa által 1499-ben felfedezett karibtengeri sziget különös történetnek köszönheti nevét. Azt mesélik, hogy az első európai miszszionáriust, aki a szigeten megjelent, a bennszülöttek felette barátságtalanul fogadták — máglyán megsütötték. Az indiánok nyelvén ,,cao” sütést, a „cura”, pontosabban „curé”

papot jelent. Amikor pedig a spanyol király őfelsége katonái az eltűnt misszionáriust keresve megérkeztek a szigetre, a helybeli lakók a következő kiáltásokkal fogadták őket: ,,Cura cao! Cura cao!”

A századok folyamán Curacao sziget, amely fontos tengeri utak kereszteződésében fekszik, magához vonzotta a spanyolok, hollandusok, angolok és franciák mohó pillantásait. E népek

változó sikerrel harcoltak — e mindössze 443 négyzetkilométer területű talpalatnyi szárazföldért. Curacao viharosabb napokat is megélt, a mikor a ,,siker lovagjai” — a kalózok menedékhelyéül szolgált. A múlt század közepéig éppen Curacao szerzett magának hírnevet azzal, hogy a rabszolgakereskedelem egyik legnagyobb központja volt.

A sziget fővárosában, Willemstadtban óriási modern szálló — az Intercontinental — karcolja az eget, és uralkodik a középkori földszintes épületeken. A Bank of America, a First National Bank és a Holland-német bank irodái, amelyek talán a legérdekesebb épületeket foglalják el, a szállóval ellentétben ..szélességben terebélyesednek ki”. A sok apró templom ódon építészeti stílusával, bejárata és homlokzata szépségével tűnik ki, de nem a bennszülött hívők, hanem a mindenütt jelenlevő turisták kedvéért van nyitva. Lám ebből is látható, hogy tulajdonképpen ki ,.uralkodik” Curacaoban — a turista.

A legnagyobb és legdrágább üzletekben, de a legszegényebb és legszűkebb boltokban is — tengernyi áru a világ minden részéből rejtély, hogy került ide. De az áruk egy részét belepi a por, megtámadja a penész — nem vásárolják fel őket olyan esztelen buzgalommal, mint a kereskedők szeretnék. Kiderül, hogy az árak Curacaón, jóllehet ez az ország „vámmentes”, nem is olyan nagyon alacsonyak, s magú. az áruk sem olyan kiválóak, mint a reklám bizonygatja.

A turisták az üzleteknél jobban kedvelik a strandot, az éjjeli kaszinót, s nemigen törődnek a helyi .lakossággal.

A város egyik központi utcáján, legforgalmasabb, üzletekkel zsúfolt részén — Pundéban, vidám turisták sétáltak. Közvetlen közelükben kéklett a Szent Anna-öböl, amely a várost két részre osztja. Türkizkék vize felett repülő madárra emlékeztetve, 50 méter magasságban nyújtja ki acélszelvényeit az uj, fél kilométer hosszú hid. A régi pontonhidat, amelyet még a múlt században építettek, és büszkén „Emma királynőnek” neveztek, mint egzotikumot meghagyják a turistáknak.

Egyébként a turistáknak Willemstad másik részén, amelyet Otrabandának neveznek, nincs mit keresniük. Itt, Pundéban minden — a szállók, strandok, boltok, tánclokálok, kabarék — az ő rendelkezésükre áll. Van itt néhány helyi nevezetesség is, ezek közül a legfontosabb „Bolivár háza” — kis csillagvizsgálóhoz hasonló nyolcszögű tornyocska, ahol száműzetésének éveiben a Latin-Amerika függetlenségéért harcoló hős élt. És ott, Otrabandában mi van? Olajfeldolgozó üzemek, munkások, dokkmunkások, halászok, árusok.

Azóta, hogy 1915-ben megépítették a venzuelai olajat feldolgozó Shell társaság első üzemét, a sziget gazdasága pontosan

kifejezett profilt kapott. Az évek során a Shell itt teljhatalmú gazda lett, amelynek műhelyei Curacao munkaképes lakosságának egynegyedét nyelték el. Sok száz, napsugárban csillogó nagy térfogatú, henger alakú acéltartály őrtoronyként, kerítést alkotva sorakozik fel az öböl mentén. Egész nap dolgoznak az üzemek, egész nap várják az árut a világ minden részéből érkezett hajók a kikötőben.

Curacao Amszterdamban kinevezett kormányzójának rezidenciáján nem kaptunk engedélyt" a Shell üzemeinek meglátogatására, arra való hivatkozással. hogy úgymond, a látogatás engedélyezése magára a társaságra tartozik. Azt hinné az ember, hogy az 1954 óta önkormányzattal rendelkező területnek, amelynek nemcsak saját törvényhozó és végrehajtó tanácsai vannak, hanem saját zászlója is van, nem lehet két gazdája. De úgy látszik, hogy lehet. A társaság igazgatóságán udvariasan meghallgattak, legalább egy tucat kereskedelmi prospektust adtak, de egyetlen üzembe sem engedtek be.

AZ UTOLSÓ EURÓPAI GYARMAT

A görög mitológia szerint annak idején Herkules választotta el Afrikát az Európát egymástól ezen a helyen. Az angolok 1704-ben ragadták el a félsziget csúcsát a spanyoloktól és az 1713-as utrechti egyezményben a terület felett szuverén jogot szereztek.

A ma is brit gyarmatnak számitó Gibraltár mintegy 6,5 négyzet kilométer területen fekszik, magában foglalva Gibraltár városát, a hires erődöt, a kikötőt és egy légi támaszpontot. A Gibraltárszikla 427 m magas, és oly sok helyet elfoglal a gyarmaton belül, hogy emiatt a kb. 30,000 főnyi lakosság csak egy keskeny partmenti sávon lakik.

Spanyolország már régóta próbálkozik visszaszerezni a területéhez tartozó „sziklát”. 1955-től, mióta felvették az ENSZ-be, ezen a fórumon próbálkozik megegyezést találni Angliával. Az angolok viszont egyáltalán nem sietnek — az első tárgyalásokra tiz évig kellett várniuk a spanyoloknak, de ezek sem hoztak eredményt.