Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)
1975-11-27 / 48. szám
14. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ SZERELEM 1975-BEN Irta: DOHNÁNYINÉ ZACHÄR ILONA Mint ahogyan az erkölcs, vallás, közbiztonság, politikai helyzet szinte hihetetlen mértékben megváltozott az elmúlt évek alatt, úgy változott meg a szerelem fogalma is. Az emberekből kiveszett minden romantikára, szentimentalizmusra való hajlam. Ha ma egy férfi megkíván egy nőt, vagy egy nő egy férfit, a léleknek vajmi kevés köze van ehhez a kapcsolathoz. Csupán az érzések egymáshoz való vonzalma szerepel. A SZEX az, ami mai korunkat Dohnányiné Zachar Ilona uralja. Azelőtt a szerelem — hosszú románc után — az ágyban végződött. Ma az ágyban kezdődik. Hogy hol végződik? Ki tudná azt megmondani. Mivel a léleknek semmi befolyása sincs erre a vonzalomra, csak kevés ideig tart. Amikor a szerelmes pár érzékei kielégültek, faképnél hagyják egymást. Ki jobbra, ki balra megy, hogy másutt próbáljon szerencsét. Egy percet se vesztegetnek el többé amellett a partner mellett, akár házastársról vagy csak szeretőről van szó, aki nem tudja nekik azt a testi kielégülést nyújtani, amit megkívánnak. Van azonban a szerelemnek egy másik válfaja is, amely azelőtt dívott, de amelyet manapság már csak vajmi kevéssé kultiválnak — a lélek vonzalma, két lélek összetartozása, amely csak a halállal ér véget. Az a magasztos, hatalmas érzés az előrehaladott korral sem szűnik meg, csak inkább megerősödik az évek alatt való összetartozás következtében. Erről az érzésről igy ir Lucio D’Ambra, a hires olasz iró és filozófus, amikor egyik regényében fiának tanácsot ad: ,,Én viszont ismerem a szerelem egy másik módját, vagy — ahogy te mondanád — egy másik művészetét. A szerelem, amelyet én ismerek, nem siklik ide-oda a játék útvesztőjének ezer sikátorán, hanem halad egyenesen egy meghatározott ösvényen a nap felé. Ismerem ezt a szerelmet és ez az igazi, amely nemcsak azáltal válik tartóssá, ha állandóan más és más személyhez fűződik, hanem újjá lesz és megújul önmagában és ezáltal válik maradandóvá. Ez az adakozó szerelem, amelyet maga Isten pártfogol. A te szerelmed viszont az önzők, a kicsik, minden nemeslelkűséget és önzetlenséget nélkülözők szerelme. Kalózok és kalandorok érzése, akik az álszerelem útlevelével éviekéinek határról határra, ágyró ágyra, összetévesztve a lélek mély i*l_ru- —i_r — j-----nj-u-i i-ir'i.n i_>—11—■—■—■—i----------HETI NAPTÁR DECEMBEH (NYILAS HAVA) 1 — Hétfő: Ginda 2 — Kedd: Aranka 3 — Szerda: Olivia, Ferenc 4 — Csütörtök: Borbála 5 — Péntek: Vilma 6 — Szombat: Miklós 7 — Vasárnap: Ambrus érzéseit a szenzációval, az érzéki szenvedélyt az idealizmussal, a frivol játékot az önfeláldozással!... És nem látják, hogy mindez csak nyomorúság! Bizonyára ezeknek egyike sem lett volna rá képes — téged is beleértve —, hogy valamennyiünk szerelméért kereszthalált haljon... De vannak hősies, keresztényi lelkek, akik a szerelemben is másokért tudnak élni. Önzetlenek tudnak maradni és készek feláldozni, keresztre feszíteni magukat... Megöregedtem, engem már nem érinthet közelről a szerelem. De ha csoda történne velem és mint Faust, én is megfiatalodhatnék, csak azt a szerelmet követném, csak azért a szerelemért lelkesednék, amely örökké tart, hűséges, szép és dicső, mert a házasság szilárdítja, erősiti meg és teszi ellenállóvá.” VISZEM A FENNSÍKOK ÁLMÁT Jajgatva vágtató szelek (ne gondofj másra, mint a Műre), most nem tudom, hogy merre járok, de mintha itt már jártam volna, ez a dübörgés az ítélet, az a sirás, az ott az élet', (ne gondofj másra, mint a Műre). Valami elvetemült rabló elvitte mindentől a kedvem, csak balsejtésem hagyta meg, sokat vesztettünk valahol (ne gondofj másra, mint a Műre), a munka sem vigasztal és semmi sem marasztal. Most beleestem, beleestem, a tenger felé siető zugás viszi a lelkem, viszi a testem (nem gondolok már, csak a Műre), olyan kopár, olyan üres, úgy hallgat alattam a sok rét, viszem a fennsikok álmát. _________________Demeter István MISSZIÓM: JÓT TENNI TERÉZ ANYA — EGY „ÉLŐ SZENT” NEW YORK — Teréz anya missziója segíteni a szegényeken, az éhezőkön, az otthontalanokon és árvákon. 1948-ban került a katolikus apáca Calkuttába, ahol megalapította a Jótékonyság Misszióját. Teréz anya New Yorkban jelent meg az Egyházi Konferencián, ahol egy élő szentnek nevezték. Ö jelképezi a személyes erőtlenség modern érzése fölött az erőt és tetteket. Az egy hétig tartó konferencia egybeesett az Egyesült Nemzetek 30 éves évfordulójával. Voltak párbeszédek, koncertek, művészi kiállítások és egy „kozmikus” mise. Szerintem a szerelem csak akkor tartós, ha legnagyobb részt szeretetből áll. Ha a szeretet melegsége fűti át, mérsékeli kilengéseit, tölti meg megértéssel, türelemmel, odaadással, önfeláldozással. Az a szerelem, mely csak szenvedélyből áll, perzselő lánggá fajul, pusztít és rombol és aztán kiég, csak hamu marad utána. De a szeretetből táplálkozó szerelem még akkor is, amikor lángjai leapadtak, parazsat hagy hátra, melynek melegénél a házastársak mindig segítségre, támaszra, vigaszra találhatnak. Ha a szerelem szeretetre épül fel, akkor nem borítja fel féltékenység, gyűlölködés, szeszély, a szerelmesek nem unnak rá egymásra, mert érzéseik gyökere sokkal mélyebben rejlik, semmint hogy az első vihar elpusztíthatná. Fenntartja az a szeretet, melyet Pál apostol igy határoz meg: „A szeretet nagylelkű, jóságos; a szeretet nem irigykedik; a szeretet nem fuvalkodik fel, nem cselekszik éktelenül. Nem keresi a maga hasznát; nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt; nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal; mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél és mindent eltűr.” Az ilyen szeretetre épített házasság olyan, mint a sziklára épült ház — semmilyen vihar nem biija lerombolni, elseperni, elpusztítani. Az események nagy része a Szent János katedrádban zajlott le, ahol ezrek és ezrek jelentek meg. Teréz anya Albániából származik, most hatvanas évei közepén van, sürgette az összegyűlteket — hindukat, zsidókat, keresztényeket, muzulmánokat, buddhistákat —, hogy gondoljanak úgy a szegényekre mint egy nagy család gyermekeire, akiket ugyanaz az szerető Isten teremtett. Azt mondta, a szegényeknek nem szánalom kell, hanem szeretet és törődés. Teréz anya visszemlékezett egy férfira Calcuttából, akit a rendbe vittek be meghalni: ,,ugy élt, mint egy állat, de úgy halt meg, mint egy egy angyal,, szeretet és törődés közepette”. Teréz anya egyszerű fehér szárit visel kék szegővel, amelyet ő választott annak idején a rendnek. Hajnali négykor kel és késő estig egyfolytában dolgozik, kivéve az evés idejét, amikor ugyanazt fogyasztja a rend összes nővéreivel együtt, amit a szegény ápoltak. 1134 nővér tartozik a rendhez, amely megtalálható Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsiában. Amerikában egyetlen ki csoport van Harlemben. Calcuttában a rend 25 éves évfordulóját nyolc napon át ünnepelték a különböző felekezetek. Nem minden fennakadás nélkül fogadták el Teréz anya munkáját itt, minden időkben, de általánosságban megnyerte az emberek bizalmát. Nagyon sok történet, jótétemény, legenda szól Teréz anyáról, melyek segitk megszerettetni itt a keresztényeket, akikről nem mindig vélekedtek jól. Az elmúlt években az egész világ felfigyelt Teréz anya működésére. Sok kitüntetést kapott. Múlt héten vette át az Albert Schweitzer Emberiesség dijat. 1970-ben ő volt az első, aki megkapta a XXIII. János Pápa Béke dijat. Egy ével később nyújtották át neki a Kennedy Nemzetközi kitüntetést. VI. Pál pápa is figyelemmel kiséri működését. Mikor 1964-ben Indiában járt, Lincoln kocsiját ajándékozta a nővérnek, aki azt azonnal eladta és a szegények javára fordította. Teréz anya nem változott az évek során, csillogó szemeiből és meleg hangjából a szegények és elhagyatottak mindenkor erőt és bátorságot merítenek.
