Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)
1975-11-13 / 46. szám
MAGYAR HÍRADÓ 9. OLDAL RÁDAY Irta: HALÁSZ PÉTER Ráday Imre, a kiváló budapesti színész, aki egy időben Jávor Pállal együtt Magyarország legnépszerűbb színésze volt, s aki azután a legkülönbözőbb szerepekben és műfajokban bizonyította be hallhatatlan sokoldalúságát — most 70 esztendős. Ebből az alkalomból, természetesen, a hazai sajtó is szeretettel köszönti a művészt — én csak néhány egyéni reflexiót fűzök a 70. születésnaphoz. Volt egy szerepe és abban is Hálás* Péter egy jelenete, amit amig élek nem felejtek el. Hunyadi Sándor „Lovagias ügy” című darabban játszott egy elegáns, kissé elbizakodott, de egyébként csupa szív hivatalnokot, aki egy bizarr és később érthetetlennek tűnő zaklatott és ideges veszekedés közben arcullegvinti idős kollégáját, akit Kabos Gyula alakított. Kabos összeomlik ettől a könnyű pofontól, elveszti önbecsülését, a megaláztatás érzése az otthonáig elkíséri, csaknem lehetetlenné válik az éiete. A darab azonban nem súlyos dráma, könnyed hangszereléssel kezeli a konfliktust és végül a két ember összekerül ismét — a jelenet, amiről beszélek és amelyet felejthetetlennek érzek: van egy pillanat, amikor Ráday odakináija az arcát Kabosnak és kéri, hogy pofozza vissza. A jelenetben annyi emberség volt, annyi őszinte szivfájás és — nehezen irom le a szót — annyi férfibáj, hogy könnyet csalt a nézők szemébe. Dchát ez természetesen csak egyik nagy színpadi pillanata volt Rádaynak a sok mellett. Azokban a/ esztendőkben, a 30-as évek elejétől a végéig, a Hunnia futószalagon gyártotta a magyar filmeket, hamarosan elkészítette a kétszázadikat, meg is ünnepelte annak rendje és módja szerint, bár meg kell vallani az igazat, a 200 filmből talán 20—25 bizonyult maradandó értékűnek. Utánagondolva: talán nem is rossz az arány. Talán az. egész világ filmgyártása sem büszkélkedhet 10 százaléknál nagyobbarányu jó terméssel. De azok a filmek, amelyekben Ráday játszott, valamiképpen mind az átlag fölé emelkedtek — könnyed eleganciája, játékosan évődő hanghordozása és őszinte derűje volt az. ami kivétel nélkül minden szerepében rokonszenvessé tette. Hat esztendős gyerek voltam, amikor először hallottam róla. Meglepő módon: az apámtól. Azokban az években édesapám a Ferencváros egyik nagy gyárának volt a főtiszt viselője; később a reklámosztály vezetője lett. Ez az a beosztás, amit ma public relation-nek neveznek Amerikában — a nagyközönséggel való kapcsolat ápolása. Ez azonban lényegében csak a nagyközönség prominens tagjaival való kapcsolat ápolását jelenti. Apám szenvedélyes hanglemezvásárló volt, hatalmas lemezgyűjteményre tett szert és valószínűleg az elsők között vásárolt gramofont Budapesten. A gyártmány nevére is emlékszem: Columbia. A hanglemezeket a Ferenc körút egyik kis zeneműkereskedésében vásárolta. Ennek a zeneműkercskedésnek a tulajdonosát ugv hívták, hogy Fekete Mihály. Egy napon édesapám arról mesélt vacsora közben, hogy aznap délután egy igen rokonszenves fiatalember állt a bolt pultja mögött és szolgálta ki. A fiatalember az. elmúlt héten érkezett haza Berlinből, az UFÁ-nál volt szerződésben, több német film főszerepét játszotta, most azonban hazatért Budapestre, természetesen folytatni akarja színészi pályáját, egyelőre azonban segít édesapjának a boltban. A fiatalembert úgy hívták, hogy Fekete Imre. Édesapámnak az keltette fel a tetszését különösképpen, hogy ez a Berlinben már többé-kevésbé befutott fiatalember egyáltalában nem érzi rangján alulinak azt, hogy az. apja boltjában kiszolgáljon. — Kedves, rokonszenves fiatalember — mondta apám —, az. apja is igen kitűnő kereskedő, nagyszerűen érti a dolgát. És láttátok volna, milyen büszkén mutatta be a fiát. Egyébként — a Ráday utcában laknak. A többit már nyilván kikövetkeztette az olvasó. Fekete Imréből Ráday Imre lett, fölvette annak az. utcának a nevét, amelyben laktak. Nem szolgált ki sokáig a papa boltjában, Fekete Mihály üzletében, hamarosan szerződtette a Belvárosi Színház, majd a Magyar, később a Vig s a színpaddal párhuzamosan egymást követték a filmszerepek. Ma már a fia is ismert rendező és operatőr, úgy hívják, hogy Ráday Mihály. Fekete bácsi, a Ferenc körúti zeneműkereskedő tehát visszatért a szintérre. Minthogy ily sajátos módon nyúlik vissza Ráday Imre emléke a gyerekkoromba, mindig külön helyet őriztem számára a szivemben. Később jó barátok lettünk, de ezt a kapcsolatot — a papák között — én sohasem említettem neki. Most, amikor már mindketten valamelyest idősebbek lettünk, vagyis inkább csak én magam. Ö, a 70 esztendejével — sohasem öregszik. Isten tartsa meg ilyennek! Magyar lábnyomok folyt, a 8. oldalról) terhétől...Ennek gyakorlati kilátástalanságát nemsokára belátta — és azután fordult feladata igazi megoldásának irányába.” Herzl alapvető gondolata, vezérelve, népe fizikai1 megmentése volt, talán belesejtve Auschwitzba, Dachauba. Gondolhatta: ember létezhetik vallás nélkül, vallás ember nélkül nem; beolvadni a kereszténységbe egyesitő. felmentő, erkölcsös cselekedet. Az ilyen filozófia a központi gondolat szolgálatában közel állt Lincoln-nak Herzl előtt talán nem is ismeretlen álláspontjához Amerika különleges „zsidókérdés"ében. a négerkérdésben. Mint Herzl első elgondolásai, úgy Lincoln bizonyos nézetei is kevéssé ismeretesek — és ezekkel kapcsolatban is kínos fészkelődés figyelhető meg egyes körökben. Szintén lapszerkesztő van a dologban: a ..New York Tribune” alapitója, a néger-felszabaditó Lincoln vitatkozó barátja és a népfelszabaditó Kossuth lelkes támogatója. Horace Greeley. Egy levelére válaszolva, az elnök többek közt ezt irta: ..Legfőbb célom ebben a küzdelemben az, hogy megmentsem az Uniót, nem pedig az, hogy akár fönntartsam, akár megszüntessem a rabszolgaságot. Ha az Uniót megmenthetem anélkül, hogy felszabadítanám a rabszolgákat, megteszem azt; ha megmenthetem úgy, hogy felszabadítom őket, megteszem; ha megmenthetem úgy, hogy egyeseket felszabadítok s másokat nem, akkor azt teszem meg. Igv foglalhatom öszsze célkitűzésemet, hivatalos kötelességem nézőszögéből — s ez természetesen nem jelenti annak a gyakran kifejezett személyi óhajomnak módosítását, hogy minden ember, mindenütt, szabad ember legyen." (1862. aug. 20.) Államférfiakat és államalkotókat, mint Lincoln és Herzl, jellemük és eszméik keretein belül bizonyos ötödik érzék tesz naggyá: annak idejekorán való felismerése és vaskézzel való betarttatása, hogy mi a legfontosabb teendők helyes elsőbbségi sorrendje. *** ,,Nem vállalnám”, mondta fanyarul a tamáskodó vendég. ..hogy mondjuk Tel Aviv-ban előálljak ezzel a históriával...Jól felpofoznának...” „Hát ha azt talán nem is tennék”, dünnyögte politikus barátunk, „de bizony magam sem hinném, hogy ha éppen igaz is, kinyomtatnák...” A minap, hónapokkal a vacsora után, vaskos kötetet hozott a postás. Aki küldte, egy előző, Kelet- Németországról irt könyve adatgyűjtésekor keresett fel Beriinben néhány évvel ezelőtt, amikor ott a „United States Mission” keletnémet osztályát vezettem Henry Cabot Lodge alatt. A neve Amos Elon; nemzetközileg fémjelzett izraeli újságíró. Ennek az angol fordításban most megjelent könyvének cime „Herzl" — és 115-ik lapján igenis szó van a Herzl Tivadar népmentő tömeg-áttérési elgondolásáról. NOVEMBER Borzong a viz a karcsú ősz közel a fák felöitik disztogajukat a halál pogány pompa közt jön el arany tallér közt tobzódnak utak a som kináfja piros ékszerét borostyán láncok függnek a Napon s míg lábujjhegyen nézek szerteszét egy ős-rekviem molyát hallgatom az avar csörren játszik még a sün csak gólyánk ment el némán keserűn vele repült a részeg nyári tánc most gally pendül egyhuru hegedűn ódon bu dermed daccá lett derűn november arcán egyre több a ránc Szerb György SZILÁNKOK A meteorológia az a tudomány, amely bonyolult légnyomási számítások alapján arról tájékoztat, milyen is lehetett volna az időjárás. *** Akkor kezdesz öregedni, amikor két megkísérlés közül azt választod, amelyiknél előbb hazaérhetsz. *** MUNKAKÖZVETÍTŐBEN — Milyen munkára gondol? — Egyelőre főnök szeretnék lenni valahol. Később aztán meglátjuk... *** ILYEN IS VAN — Feleségül vettem egy húszéves lányt. Sajnos, folyton vitatkozik a harmincéves lányommal. *** NEMZEDÉKI PROBLÉMA — Én megpróbálom megérteni a nálam idősebbeket— mondta a nyolcvan éves Lajos bácsi. *** FOGLALKOZÁS — Az én apám elektromérnök; a tied mit csinál? — Azt. amit a mama mond!
