Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)

1975-11-06 / 45. szám

10. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ A MÚLT MESÉIBŐL KIRABOLTÁK A FŐKAPITÁNYSÁGOT Irta: SIMA FERENC .j Úgy mondom el, ahogy Szabó László, öreg bűn­ügyi szakértő barátom elmesélte. 1931-et Írtak. A Budapesti Főkapitányság bűn­ügyi osztályán ekkor állították össze „szakmák” szerint a zsebese­­sek, a betörők, a falbontók, az ut­calányok és selyemfiuk fényképal­bumait, hogy ezzel is gyorsítsák a nyomozati munkát. És valóban, ezek az albumok megkönnyítették ja detektívek munkáját, hiszen a I fényképek alapján az áldozatok fel­­| ismerték a tettest, könnyebb volt az j azonosítás, a körözés. A szervezett alvilágot persze bosszantotta, hogy I bármilyen bűncselekményt követtek is el, rövidesen nyomukra akadtak a detektívek. Ezért aztán „döntő rohamra” indultak a főkapitányság ellen. Összeültek az igazi „nehézfiúk” és elhatározták, ■ hogy „megszabadítják” a főkapitányságot ezektől a ! fényképalbumoktól. Mivel még nem fordult elő a bűn­­! ügyi krónikában, hogy éppen a főkapitányságra tör- I tek volna be, a detektívek minden bizonnyal hallgatni i fognak majd a dologról, nem hozzák a sajtó tudomá­sára, nem teszik magukat köznevetség tárgyává. 1931. junius 11-én reggel a bűnügyi osztály veze­­! tője a szokott időben lépett be hivatalába és — nyom- i ban hátra is hőkölt. Mintha tatárdulás történt volna a szobában: az iratok szanaszét hevertek a földön. Az ! iratszekrény tárva-nyitva állt, látni lehetett, hogy fel­­! feszítették. Itt őrizték a bűnözők fényképalbumait, ; amelyeknek azonban már csak hűlt helyük volt. Szinte lehetetlen munka állt a bűnügyi osztály i emberei előtt: hogyan tölsék meg újra képekkel az al­­! világ eltűnt arcképcsarnokát? Az újságok valóban nem tudtak meg semmit a különös betörésről, hogy a „haverek” elrabolták szaktársaik fényképalbumait, magáról a főkapitány­ságról. Az osztályvezető főfelügyelő toporzékolt mérgé­ben és e pillanattól fogva nem volt más feladata be­osztottjainak, minthogy kézrekeritsék az arcátlan j betörőket, akik nem átallották fricskát adnak a fő­­. kapitányság orrára. És bár egy sor egyéb kibogozat­­lan bűnügy várta a detektiveket, ezekkel most mitsem i törődtek: szigorúan meghagyták nekik, hogy j merüljenek el az alvilágban, próbáljanak értesülése­­jket szerezni, hátha igy a pimasz fráterek nyomára bukkannak. És a detektívek loholtak is éjjel-nappal. De csak egy hét múlva találták meg az első nyomot, hogy a budapesti alvilág kiértékelést csinál: kik vannak bör­tönben és kik szabadlábon, hogy az utóbbiak fényké­pét jóáron eladhassák az illetőknek. Szabályos fényképpiac alakult ki és néhány nap alatt el is keltek az ellopott fotók. Fárasztó nyomozás után sikerült kézre keríteni a tettest. Szegedi István 21 éves állásnélküli kereskedő­segédet, aki fiatal kora ellenére jónéhányszor megjárta már a főkapitányság bűnügyi osztályának szobáit és akit az alvilág vezéralakjai bíztak meg'az albumok elrablásával a főkapitányságról. Szegedi igy felelt a villámló tekintetű főfelügyelő faggató kérdéseire: — Azt úgysem mondom meg, hogy kik voltak a megbízóim, inkább kiállók egy pár pofont... Már előre nevettünk, milyen jó nagy balhé lesz, hogy a detektiveket raboljuk ki. A balhét úgy kezdtem, hogy délután bementem a Zrínyi utcai kapun. A rendőrőr­szem megkérdezte, hogy hova megyek, mire azt mondtam, hogy Harangozó főfelügyelő ur vár engem. Ezután minden további nélkül feljutottam a második emeletre, ahol az a rettegett vasrács van, melyen senkit sem engednek át, csak olyanokat, akik idézve vannak a bűnügyi osztályra. Szerencsémre az őrszem tőlem elfogadta a „szóbeli idézésre” való hivatkozást és egész egyszerűen átengedett a rácsos ajtón. A haverjaim már előre megmondták nekem, hogy hol őrzik a fényképalbumokat. Lenyomtam ott a kilincset. Legnagyobb meglepetésemre odabent egy takarítónőt találtam, aki a padlót seperte. Megkér­dezte tőlem, hogy mit akarok, mire azt válaszoltam, hogy Harangozó főfelügyelő úrral kell itt találkoz­nom, mert egy nagy betörőbandát leplezek le. A taka­rítónő ezt nagyon helyeselte, én pedig leültem az egyik székre. Az asszony még néhány percig ott piszmogott NEVEK HISTÓRIÁJA November 1: MARIANNA: A latin Marianus név női párjának módosult formája: Marius családjához, vagy Szűz Máriához tartozó. November 2: ACHILLES: A görög Akhilleusz név latinositott formájából: a kígyó fia. November 3: GYŐZŐ: A XIX. század elején keletkezett a latin Victor név fordításaként. November 4: KÁROLY: Két név egybeesése: a régi magyar Karuly (karvaly, turul) és a latin Carolus. Az utóbbi jelentése: legény, fiú. November 5: IMRE. A germán Amarlich névből: az amálokhoz (gót királyi család) tartozó és hatalmas, hires. November 6: LÉNÁRD. A germán Leonhardból: erős, mint az oroszlán. November 8: GOTFRID. A német Gottfried névből: Isten oltalma alatt álló. November 9: TIVADAR. A görög Theodorosz névből: Isten ajándéka. November 10: RÉKA. Attila hun uralkodó feleségének török eredetű neve volt. Jelentése ismeretlen. November 11: MÁRTON. A latin Martinus rövidülése: merész, bátor, Mars istenhez hasonló. November 12: JÓNÁS. A héber Jónah névből: galamb. November 13: SZILVIA. A Szilviusz férfinév női párja, a latin Silviusból, ami erdőt jelent. November 14: ALIZ. Az Alice névből származik, amelyet visszavezetnek az Adelheid, Alexandra és Elisabeth nevekre. November 15: LIPÓT. A német Leopoldból, a germán Liutbald egyik változatából: merész a nép közt és a hadseregben. körülöttem, aztán elment, mondta, hogy ha Harango­zó főfelügyelő úrral lesz itt megbeszélésem, akkor ő nem alkalmatlankodik itt. Ezután gyorsan odaugrot­tam a szekrényhez és a magammal hozott betörőszer­számokkal felfeszitettem. Kutattam benne és nem hiába: ott voltak az alvilág fényképalbumai, amelye­ket a táskámba gyömöszöltem. — És nem féltél, hogy valaki közben belép a szo­bába? — Nem. Úgy voltam vele, hogy ha belépnek: le- j buktam. Ha meg nem lépnek be: szerencsém van. És akkor sokakat jóidőre megmentek a börtöntől. Ésj mivel úgysem fogom megmondani maguknak, hogy kinek adtam át a képeket, amelyek különben is már mind eljutottak jópénzért azokhoz, akiket ábrázol- • nak: bottal üthetik a nyomát az egésznek... Amikor már minden album a táskámban volt, kilestem a folyosóra és elindultam lefelé. Amikor kijöttem a kapun, már egy másik rendőrőrszem volt ott, aki szó nélkül továbbengedett. Most, hogy megvolt a tettes, már nem lehetett le­fogni az újságírók kezét és egymásután jelentek meg a színesebbnél színesebb tudósítások erről a vakmerő betörésről. És az egész ország harsányan nevetett a pórul­járt budapesti főkapitányságon. November 16: ÖDÖN. Az Eugén név régies kiejté­séből származik, ami viszont a görög Eugenészből: előkelő, nemes nemzetségből való. November 17: HORTENZIA. A Hortensius nemzetségnév nőiesitett formája. Jelentése: kerti. November 18: JENŐ. Honfoglaló magyar törzs neve. A múlt század derekán az Eugén névvel azonosították. November 19: ERZSÉBET. A héber Eliséba névből származik. Jelentése: Isten az én esküvésem. November 20: JOLÁN. Dugonics András iró alkotta úgy, hogy a régi magyar Joleán ( jó leány) nevet újította fel. November 21: OLIVÉR. A latin Oliverius rövidülése: olajfaültető. November 22: CECILIA: A Caecilius férfinév latinos nőiesitése. A caecus (vak) szóra vezethető vissza. 1 \ November 23: KELEMEN. A latin Clemens név rövidülése: jámbor, szelíd. i November 24: EMMA. A német Erma névből ered, ami a germán Erm-, Irm- kezdetű női nevek önállósult becézője. i November 25: KATALIN. A görög Aeikatherine névből származó, a német Katherina rövidülése: mindig tiszta. November 26: VIRÁG. A régi magyar női név, a latin Flóra magyarosítása. November 27: VIRGIL. A latin Virgilius nemzetségnévből származik, amelynek alapszava a virgo (szűz). November 28: STEFÁNIA. A latin Stephanus férfinév női párja, jelentése: virágkoszoru. November 28: TAKSONY. Török eredetű, régi magyar személynév: jóllakott, elégedett, vagy féktelen, szilaj. November 30: ANDRÁS. A görög Andreiasz névből: férfias.

Next

/
Thumbnails
Contents