Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)
1975-10-02 / 40. szám
16. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ ÓHA/AI ARCOK MESTERSÉGÜK: KOVÁCSOK TISZAFÜRED, Ózd, Edéiéin, szeptember hó... Cseng, bong az üllő... A fürgén táncoló kalapács fémmuzsikája betölti a kis kovácsműhelyt. Luterán György, a tiszafüredi Hámán Kató Tsz fiatal kovácsa igencsak megcifrázza a kovácszenét, miközben engedelmesen gömbölvödik-sarkosodik keze alatt a fehéren izzó patkó. Derűs mosoly ül a kovácsmuzsika hallatán a kovái csőt figyelő Oláh János tsz-fogajtos arcára is, az ő lova számára készíti a patkót a kovács. Megértem Oláh János mosolyát. hiszen botfülűnek kellene lenni ahhoz, ha valaki a kovács munkája láttán cs hallatán, csupán a fémes zörejt hallaná, s nem a munka muzsikáját. A gondolkodás csilingelő szopránját: a hogyan is továbbot, a basszusnak is beillő tompa ütéseket, amelyek már nem az üllőre, hanem a tüzes patkóra záporoznak. — Hogy miért választottam a kovács szakmát? — kérdez vissza a csupaizom 26 esztendős fiatalember. És felel is rá: — Mert szeretem a lovakat és a vasat. Mi más is lehettem volna, mint kovács. A tsz-ben, i ahol nyolcvan ló van, igazán : űncs időm unatkozni, hiszen a\ j >atkoláson kívül, akad egyéb covácsolni valóm is. — A régi kovácsmesterek, állítólag még tojást is tudtak patkolni... — Így igaz — vág közbe —, az én mesterem is tudott... — És maga? — Lehetséges... Bár elárulhatom, mindegyikük keményre főzte patkolás előtt a tojást. — Gőzkalapáccsal tudna-e dolgozni? — Három, négy nap után bizonyosan, bár még sohasem végeztem ilyen munkát. Az Ózdi Kohászati Üzemek kovácsműhelyében arról faggatom Révai József kovácsot, hogy ő vajon tudna-e lovat patkolni? — Természetesen — válaszolja. — Negyvenkettőben léptem be a gyárba, hámorkezelőként kezdtem. Nem is olyan régen, még a gyárban is akadtak lovak, s izokat bizonv patkolnunk kellett. Nem lenne tehát újdonság számomra a lópatkolás. Három kovács — Révai József. Juhász Sándor, akinek altja, sőt nagyapja is ebben a gyárban volt kovács, valamint a fiatal szakmunkás: Jambrik László — összehangolt munkája nyomán formálódik, gömbölyödik a 11 méteres vasdorong. rint mondja Szatmári László művezető. — de a zaj. a légkalapácsok zaja. sokakat elrettent ettől a foglalkozástól. Pedig kazánkovácsok nélkül nem készül mozdony... Mennyire más, mennyivel csendesebb Hodossyék edelényi portája. Pedig ők is kovácsok. Kovács a 83 esztendős Hodossy Lajos, s kovács annak fia a 49 éves Hodossy Gyula is. — Es az utódok, kovácsok lesznek-e? — kérdem Hodossy Gyulától, aki folytatja édesapja Uj patkót kap a Tiszafüredi Hámán Kató Tsz „Baba” nevű lova, Luterán György, a szövetkezet fiatal kovácsa igencsak érti a mesterségét, naponta 10-12 lovat is patkolnia kell. — Három kovácsnak kell ezt a munkát végeznie? — kérdem. — Nemcsak ezt, hanem a legtöbb kovácsmunkát — feleli Juhász Sándor. — Mert úgy van az a mi szakmánkban, hogy egy kovács nem kovács,- két kovács fél kovács, három kovács egy kovács! Igv vélekednek erről a MÁV debreceni Járműjavító kazánkovácsai is: amig egyikük izzítja a vasszegecseket, a másikuk rátart a szegecsfejekre, a harmadikuk pedig a nagyon zajosan kelepelő légkalapácsával nyomatja gömbölyűre a szegecsek túlsó végét. Itt nem muzsikál az üllő, nem lehet cifrázni a munkát, kemény, nagyon kemény férfimunka eZ. Panaszkodnak is a régóta itt dolgozók: bajok lesznek az utánpótlással, megszűnt a kazánkovács iparitanuló képzés, átképzősök. betanított munkások, jó esetben lakatosok a ma kazánkovácsai. — Az órabér igencsak tisztességes, tizenhat-tizenhét fomüvességét: juhászok, pásztorok. csikósok szerszámkellékeinek művészi készítését. — Azok már nem — feleli. — Ezt ilyen természetesnek tartja? — Ezt aztán annak. — válaszolja — mivel két lánygyermekem van. Közösért derülünk csattanós válaszán, pedig ha egyszer ők is abbahagyják mesterségüket, sok-sok pásztornak, csikósnak juhásznak hiányoznak majd. A hozzá érkező levelek címzéseit mutatja. ..Juhászok mestere. Edelénv” — áll az egyik borítékon. ,,Kampómester, Edclénv” — olvassuk a másikon. A posta tudja: Hodossyéknak szól a levél. Díszes kampóbotvéget, rézcsatokat, fokosfejet, harangokat. kolompokat rendelnek a levelek feladói. Egyet, kettőt, jobbik esetben hatot, hetet. S ők ketten, az apa a Népművészet Mestere, a fia Népi Iparművész, fáradhatatlanul szorgoskodnak kovácsmű helyükben. készítve, s pontosan szálliba az egyedi darabokat. Kovácsok... A legősibb emberi foglalkozások mai folytatói. Rangjuk, ha századokkal ezelőtti társaikhoz képest meg is kopott, ha el is múlt az a varázs, amikor a kovácsműhelyekben cseréltek híreket, értesüléseket a messzi utakról patkoltatni betért kereskedők, katonák, igv a kovács a távoli vidékeken történt eseményekről is tudhatott, ma is tisztes, rangos foglalkozás. S a kovácsműhelyek hangulata — legyen az nagyiizemben, vagy parányi falucska szélén — ma is sajátos. Hiszen ahol tűz van, ott élet is van. Zentai Ferenc FARKASKALAND A PÉCSI ERDŐKBEN PÉCS. Baranya megye — Izgalmas farkaskaland zajlott le a Mecsekben: három szibériai farkas kóborolt a Pécs feletti erdőkben.Az ordasok a mecseki állatkert lakói, onnan szöktek meg a múlt hét végén. Amint kiderült, az állatkert egyik dolgozójának hanyagsága segítette elő a szökést, nem zárta be jól a farkasketrecet és az állatok elillantak a nyitva hagyott ajtón. Mint a szemtanuk később elmondták: a farkasok alig tudtak betelni az ,,ajándékba kapott” kimenővel. Vidáman kergetődztek a fák között, játszottak a házőrző kutyákkal és hatalmas távolságot futottak be a mecseki erdők területén. Sőt. rövid időre még Pécs lakott részére is bemerészkedtek, s felbukkantak az üdülőszálló környékén a pálos templomnál. Lámpásvölgyben. Nem hiába domesztikálódott állatok ezek, mindenütt barátsággal és bizalommal közeledtek az. emberekhez, az utcai járókelők és az erdei kirándulók pedig nagy érdeklődéssel szemlélték a különös ,,farkaskutyákat”. Az állatkertben természetesen azonnal riadóztatták a gondozókat a megszökött szibériai farkasok kézrekeritésére. Csatárláncot alkotva sikerült összeterelni a három állatot és azok — hosszú sétától elfáradva és megéhezve — ellenkezés nélkül hazatértek. Kettő közülük hamarosan a ■ketrecébe került, a harmadik megriadt valamitől, és visszafutott az erdőbe. Napokon át bujkált a sűrűben, ám sohasem hagyta el az állatkert környékét, síit éjszaka belopakodott a parkba és megkereste a társait. A gondozók különféle módszerekkel próbálták megfogni, üle az állat ügyesen elkerülte a csapdákat. Már-már fontolóra vették, hogy vadászokkal lelövetik a farkast, nehogy éhségben rabolni kényszerüljön. Végül is számítva arra, hogy a szökevénynek igencsak koroghat imár a gyomra — altatóval megspékelt marhahuskockákat {helyeztek cl az erdőben. Jól {gondolták: a farkas nyomban {felfalta az. összes húst. és rövidj 'idő múlva már jelentkeztek rajta az álmosság jelei. Ilyenkor az jállatok mindig a megszokott ■vackukat keresik, ez történt jmost is. A farkas félálomban {elbotorkált a ketrecéhez, leheveredett a szokott helyén és mély álomba merült. KISKUNFÉLEGYHÁZA! KÉPESLAP Kiskunfélegyházán csaknem 500 ly, modern lakás épült. A központban befejeződött az öt- és tízemeletes ty lakóházak építése. Az uj épületek jelentősen megváltoztatták a régi földszintes város képét.
