Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)

1975-10-02 / 40. szám

MAGYAR HÍRADÓ 17. OLDAL ÓHAZAI RIPORT ALMASZÜRET SZABOLCSBAN TUZSÉR (kisváradi járás), Szabolcs-Szatmár megye — Tündérkertté varázsolja szep­tember a nviri síkot, a folyók közé fészkelt Szamoshátat. Zöldet átszinező rozsdavörös kíséri az utast, piros billiárdgo- Ivóként milliónyi jonatán, s e szabadtéri festményen itt is, ott is feltűnik a szilva puha kékje, mint tábortüzek illanó füstje...­Bocskai hajdúi. Vay Ádám kurucai, kiknek lovaitól porzot­­tak az utak. ismeretlenül forgat­nák a fejüket. A természeti kép. ez a nyár végi. őszelői átváltás, egészen iij keletű Szabolcsban és Szalmáiban. A megye, amely hatalmas gyümölcsöskertté alakult, készül a szüretre. A nagy kertben az első számú kincs: az alma. Az alma. a hires szabolcsi­­szatmári alma... Röpke és futólagos felméré­sem szerint úgy él az. emberek tudatában, mintha ősidők óta ezen a tájon teremne, mintha valami különleges adottság eleve iderendelte volna. Szinte meg­hökkent tekintetek válaszolnak a közlésre, miszerint a szabolcsi jonatán mindössze 30-40 eszten­dős múltra tekint vissza. A hazai gyumülcstörténelem valóságos forradalmi fejezete nyílt meg ezzel, ugyanis ország-világ előtt bizonyossá vált. hogy a homokos föld. a mostoha éghajlati viszo­nyok kitűnően megfelelnek az almának. Nyírségben vannak település­­nevek. amelyeket az utóbbi négy-öl esztendőben kezdtünk : megjegyezni. Mátészalka. Kis­­várda. Nyírbátor város lett. Vásárosnamény a legjobb utón halad efelé. Gyárak. ipari üzemek indulásáról szólnak a tudósítások. I uzser mintegy félúton kisvárda és Záhony között — kis Tisza-parti falu. Sokat aligha hallhattunk róla. Napjainkban azonban Tuzsér említése nélkül nem lehet írni a szabolcsi almáról. Ugyancsak nehéz lenne ki­számolni — papír. toll. szabad id,* kellene hozzá, s ez utóbbit nem ismerik ilyenkor az almatá­roló témtetői alatt . hogy hány \ ágon jonatán gördült ki innen a múlt esztendőkben Záhony irá­nyába. A vágány mellett — ahol éppen induló szerelvényre rakod­nak — legfeljebb az idei adatokat jegyezhetem fel. 1976 márciusáig 250 ezer tonna jonatán és fehér alma utazik el innen. képzeletben is nehéz lenne összerakni a vagonsort, amely ezt a mennyiséget elszállítja... Hat esztendeje áll a HUN­­GAROFRUCT hűtőháza. s mi­vel a záhonyi átrakókörzet közelében épült fel, a szállítás gyorsasága biztosított. Egyszerre több vágánysoron rakodhatnak. Melyik vidékről érkezik ide alma? Csakis Szabólcs-Szatmár­­ból. Ebből az egy megyéből. I lihez a megyéhez viszont nem lenne elegendő a tuzséri tároló. Az ország almatermésé­nek több mint 50 százalékát adja Szabolcs-Szatmár. Í zt a mennyiséget csak több hűtüház tárolhatja. Szaporodnak is egyre-másra; a mátészalkai például méreteit tekintve már felülmúlja a tuzsérit is. — Az első jonatánszállit­­mány honnan érkezik? Nvirmada jelzett. Általában ők* kezdik a sort. Okét aztán követik a többi­ek. Ez annyit jelent, hogy ezekben a napokban megindul az áradat. A megvényi almáskert osztani kezdi kincsét, amely ennek a sokat szenvedett földda­rabnak olyan értéket jelent, mint Csonkádnak az. olaj vagy a Bakomnak a bauxit. Vannak gazdaságok, ame­lyek előrelátóan biztosítják magukat. l uzsérról például nem kell sokat utazni ahhoz, hogy a 440 hektáros nvirtassi almásban gyönyörködjék a szem. A Nyir­­tassi Állami Gazdaság kétszáz vagont kitevő férőhellyel rendel­kezik a tuzséri hűtőházban. Gondolom: mióta ezt a 1 e he t őseget m egte re m tették, nem marad a nyakukon romlott gyümölcs? — A leszedett almából semmi esetre sem — feleli a gaz­daság igazgatója, dr. Péter István. Vagyis: marad a fán is? Ezt ugyan nem állítják a nyirtassiak. de bizonyos körül­mények. amelyre panaszkodnak, arra mutatnak, hogy nem éppen gond nélküli az idei almaszüret sem. Nem az. mégpedig a munka­erőhiány miatt. Az igazgató arcára pillantok: bizonyára tréfál velem. Munkae­rőhiány Szabolcs-Szatmárban? Lehetséges az. hogy ebben a megyében, ahol a fellendült iparosítás ellenére is tízezrekben számolják az eljárókat, nem találnak munkáskezet? Komoly és gondterhelt szem­­pái néz vissza rám. — Ha a diákokkal nem kötünk szerződést, le sem szüretelnénk idén... — Keveset tudnak fizetni? — Napi 120-130 forint nem kevés pénz. De idénymunkáról van szó. Idénymunkát pedig már Szabolcs-Szatmárban sem vál­lalnak manapság. Jégeső, belvíz pusztította idén a szatmári almafákat. A panaszt már a Szamoshá­­ton. C'sengeren jegyzem fel. ott ahol öt esztendeje az árvíz orvul rátört a földekre. Megtermett, vállas és nyílt beszédű ember az állatni gazda­ság igazgatója. Mester József. Rögtön közli, hogy ezer vagon alma helyett idén csak 700 vagont szüretelnek. Magyarázat­ként fényképfelvételeket térit az asztalra, sárba ragadt traktorok­ról. belvízzel elárasztott gyü­mölcsösökről. vihar csavarta fákról. Az embereit védi: nem ők a hibásak, a felelős az időjárás. De 140 hektáron az ember győzött itt. a Szamos partján. Ez a 140 hektár alagcsövezett gyümölcsös. Elvezeti a vizet, ha belvíz, felhőszakadás veszélyez­tet. és hozza a vizet, ha aszály, szárazság fenyeget... Biztonságot nvujt az alagcsö­­vezés, biztonságérzetet ad az embereknek. Arról nem is beszélve, hogy ezen a területen egyetlen hektá­ron "76 almafa hoz termést. A hagyományos telepítés 65 gyü­mölcsfájával szemben... Ezt a munkát az iráni sah kormányzója is megnézte, ami­kor Magyarországon járt. Lelke­sen jelentette ki. hogy a módszert ők is átveszik...- Folytatják az. alagcsöve­zést? Mester József indulata fellob­ban: Ha rajtam múlna. Máté­szalkáig vinném az almát! Alma és alma, minden talpalatnyi f< Időn' Aztán csöndesebben: — De öt év múlva azért megnézheti nálunk a következő kor almását. Háromszor annyit ad. mint a mostani. Kosa Csaba PIROSUK A PAPRIKA KALOCSA. Bács-Kiskun megye — Érik Kalocsa-vidék világhírű fűszernövénye, a piros paprika. A jelzések szerint 4-5 nap múlva megkezdődhet az őrleménynek való betakarítása. A tájkörzetben, ahol az idén is több mint 4500 hetáron diszlik a fűszernövény, zárt rendszerben, korszerű technológiával termesz­tik az ételizesitőt. Az idén már tiz paprikaszedő gép ..egiti a betakarítást, és sok gazdaság őrlésre előkészítve, szárítva érté­kesíti a fűszerpaprikát. A bokrokon, a kedvezőtlen időjá­rás miatt, a szokottnál kevesebb a cső. azok nagysága, szinképző­dése azonban jobb a tavalyinál. Ebben része van annak is, hogy Kalocsa környékén a múlt három évben fajtaváltás történt a paprikaültetvényeken: korábban érő. több festékanyagot képző uj hibrid került a régiek helyére. Ezüsttallerok az eke nyomában BA.INA. Komárom megye — Régészszerencse: Bajna hatá­rában öt évszázados mészégető kemencét mosott napvilágra az esi. nem messze attól a helytől, ahol korábban már két fazekas­kemencét is felfedeztek. Előke­rült a hajdani fazekas cserépe­dénybe rejtett vagyon is: Kovács József traktoros ekéje 940 ezüsttallért forgatott ki a föld­ből. Albert. 1. Ulászló, V, László pénzei, tizenötödik századi ér­mék — módos ember lehetett az egykori mester. Az uj leletek értékes adato­kat szolgáltatnak az egykori faluról: Csamaszombat XV.— XVI. századi életéről, az akkori fogalmak szerint jelentős ipará­ról. A két fazekaskemence vizsgálata uj adatokkal gazdagí­totta ismereteinket a középkori magyar fazekasság munkamód­szereiről. technikájáról. A na­gyobbik kemencének a boltozata is épen maradt. Száját egymásba rakott cserépfazekakból építette a tulajdonosa. A kisebb, bordás rostélvu kemence maradványai ZRÍNYI ÜNNEPSÉGEK SZIGETVÁR, Baranya me­gye — Szigetváron megkezdőd­tek az idei Zrinyi-emlékünnepsé­­gek az 1566-os hősi várvédelem 409. évfordulója alkalmából. A vár területén álló II. Szulejntán szultán dzsámiban ünnepi hang­versenyt adott egy lengyelorszá­gi. szczecini énekkar, s a pécsi Mecsek fúvósötös. Ez alkalommal került sor a várbaráti kör hagyományos em­lékülésére. Felolvasták egy XVI. századi szerzőnek a szigeti vár ostromáról irt kiseposzát, majd a kör elnöke. Molnár Imre tanár beszámolt az 1959-ben alapított társaság működéséről. A körnek ina már 650 tagja van, és értékes tárgy- és dokumentumgyűjte­ménnyel rendelkezik a város múltjára vonatkozóan. A várba­ráti kör két tagja annak idején több kiló ezüstöt ajándékozott a társaságnak, és ebből — a Pé n z ü gvm i niszté riu m hozzáj á ru - lásávaj — díszes jelvényeket verettek. A kör minden évben egyet-egyet olyan személyeknek adományoz, aki áldozatkészen munkálkodott Szigetvár javára. ' ' ' ' ' ' -------­közül épségben kerültek elő kancsók. fazekak, edényfedők. Felteszik: a települést meglepték a környéket 1526-ban földuló törökök, a falut fölégették. A leletek alapján a régészek féltérképeszték az elpusztult falu helyét. Megállapították az utcák nyomvonalát, a házsorok elhe­lyezkedését. Az egykori Csama­szombat bizonnyal rejteget még újabb leleteket. A feltárást folytatják. BORSZtRET HEVES MEGYÉBEN EGER. Heves megye — Heves megye történelmi borvidé­kein megkezdődött a szüret. Még nem volt rá példa, hogy az egri és a mátraaljai minőségi bortermő szőlőtáblákon ilyen korán üzembe helyezték volna a i préseket. Ezen a vidéken az idén 'mintegy két héttel előbbre tart a szőlőfii rtök érése. A verpeléti ; Dózsa Termelőszövetkezetben I csakúgy, mint az egri és a gyöngyösi határban szedésre érett a rizlingszilváni és több ; helyen a muskát otonef is. Az egri dombokon megkezdték a legkorábban érő kékszőlő, a medoc szüretelését.

Next

/
Thumbnails
Contents