Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)
1975-10-02 / 40. szám
10. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ „BÉKEBELI BÉKE” Irta: KLAMÄR GYULA Mikor volt az a bizonyos „békebeli béke”, melyről annyiszor beszélünk, s melyet mindig vágyódva emlegetünk? Sokak szerint a béke az első világháború kitörésééig tartott és akkor végétért, méghozzá végérvényesen. Mások szerint a század elején már i háborús volt a hangulat; Krúdy azt jiija „Rezeda Kázmér naplójában”, hogy már 1905-ben már dübörgőit a föld mélye, szó sincs róla, I hogy béke lett volna. A század derekán viszont forradalmak söpörtek végig Európán, attól kezdve mindenféle mozgalmak nyugtalanították a társadalmat, szóval ez se volt az igazi béke korszaka. A francia forradalom és a napóleoni háborúk ideje megintcsak nem sorolható ebbe a kategóriába. De volt egy aránylag hosszabb korszak Napoleon leveretése után, amikor hosszú bélce köszöntött Európa népeire. Ez lehetett az a paradicsomi idő, amelyikbe az emberiség visszavágyik, ez volt talán a „békebeli béke” igazi és utolsó felvonása. Talán — mondom, mert lehet, hogy jóval előbbre kell visszamennünk a kutatásban. Általában az emberek , amikor a „békebeli béke” időszakát emlegetik, mindig bizonyos élelmijszerek árára hivatkoznak. „Amikor egy krajcár volt a izsemlet”, „abban az időben hat tojás adtak egy piculáért”, „három forint volt egy hízott disznó” stb. stb. j— mondogatják az idősebb emberek, amikor szóba jkerülnek a mai árak. • Az egyik bécsi idegenforgalmi látványosságnak számi tó étterem kivilágított reklámtábláján a mai ételárjegyzék mellett látható egy régi-régi irás: egy bécsi főpincér egykori számlája, amelyet egy ebédelő társaság számára állított ki. Gondos „főur” lehetett, a számla sarkában ott látható a kiállítás dátumá is: |1830. julius 7-e, tehát 140 évvel ezelőtti ebédről van :szó. A végösszeg 4 forint és 73 krajcárt tett ki, ennyit j fizetett valószinűleg a háromtagú társaság az alább következő ebédért: 2 húsleves 8 krajcár 1 francia leves 3 n 1 tojásomlett 10 n 1 hering 8 it 1 ponty 14 ti 1 csuka szardellával 35ii 1 rák 22 ti 2 kappan 80ti 1 fúrj 40ii 1 fogoly 35 M 1 spanyol édesség 30 11 1 narancssaláta 44 11 1 tea tejszínnel 48 11 1 kávé tejszínnel 48 11 1 palack somlai bor 18 11 1 palack Lixander 30 11 Az adatokból sok minden olvasható ki az árak alacsonyságán kívül. Az emberek nem ettek — legalábbis vendéglőben — disznó- és marhahúst, inkább halat, szárnyast és vadat; a kávé és a tea aránylag drága volt, az akkori „főur” olcsóbban adta az Ínyencségnek számitó rákot vagy a foglypecsenyét, mint a „feketét”; Napóleont ugyan legyőzték, de Metternich nem tudta száműzni az étlapról a francia levest, amely alatt nyilván a mai hagymalevest kell érteni; a finom magyar somlai bor butellájáért fele annyit kellett fizetni, mint egy másik, nyilván görög származású borért. Az is kiderül, hogy az emberek jól és bőségesen táplálkoztak, és csupa ínyencséget ettek, legalábbis nyilvános helyen. A 140 évvel ezelőtt megevett ebéd a mai árakat számítva, körülbelül másfélezer schillingbe kerülne, ha a mai bécsi konyha mindazt, amit a régi számla felsorol, a vendég elé tudná tálalni. Az olaszokat vagy szereti az ember, vagy ki nem állhatja őket. Középút nincs, amit már az is mutat, hogy az ismert mondás nem igy hangzik: „Minden középút Rómába vezet”. Olaszországban ismeretlen fogalom a középút. Az ég kékebb, mint máshol, a nap melegebben süt, az emberek hangosabbak. Olaszországban a színek harsányabban kiáltanak a turisták millióira, csak azért, hogy még nagyobb csábítást jelentsenek. Utam első állomása Sirmione volt, a Garda tó benyúló félszigetén épült ősi városka. Az első, ami az utast meglepi, az a fenyegetően komor, őrtornyokkal és csipkézett bástyákkal ellátott vizierőd, amelyet büszkén mutatnak a látogatónak. Az erődítményt a XII. században építették, ami a legtöbb turistát eléggé hidegen hagyja, mert sokkal jobban érdekli őket a XX. században „épített” olasz cipő, kardigán, pullover és kerámia, amellyel a hetivásár fogadja őket. A Garda tó körül különben számos vizierődöt épített a Scala család, amely egészen 1440-ig korlátlan ura volt ennek a festői vidéknek. Ekkor azonban meghalt az utolsó Scala, sírján befelé fordították a létrás címert — Scala ugyanis létrát jelent olaszul, nem csak milánói operát —, és akkor Velence elhatározta, hogy birtokba veszi a gazdag tartományt. Igazi hajósnéphez méltóan, megindította flottáját — a szárazföldön át. Igen, bármilyen hihetetlennek hangzik ez, igy történt. Hatalmas fatörzseket helyeztek a hajók alá, igy görgették át azokat, ló és ember-vontatással a Garda tóig. Itt aztán a hajók megindultak, a vizierődök megadták magukat és megkezdődött a velencei köztársaság többszáz éves uralma. A történelem ott lebeg a Garda tó felett, de a turisták százezrei nem ezért jönnek. Meleg időben remek a tó vize, Sirmione félsziget csücskén, Catullus egykori villájának tövében, meleg források fakadnak és itt a strandolás hűvös idő esetében is lehetséges. Kis mini-vonat visz ki a régi római villa romjaihoz, amelyek lankás dombról tekintenek le a tó sima vizére. Ép falrészek, mozaikpadló, séta-folyosó nyomai mutatják, milyen hatalmas volt ez a villa, ahol — az olaszok igy állítják — Catullus lakott. De van olyan feltevés is, hogy Lucullus, a hires római inyencfalat-kedvelő lakhelye volt. Annyi bizonyos, hogy amikor az ember megáll a kiásott romok között, azt váija, hogy tógás rómaiak jelennek meg, rabszolgák kíséretében, hogy frissensült pávahust egyenek, szárított szmirnai fügével és pharosu bort kortyoljanak hozzá... Ahogy álltam az olajfa alatt és néztem a napfényben fürdő tájat, a régi Róma révületében, megjelent a közelben egy német házaspár. Kis ötévesforma gyere-Szóval ez volt a „békebeli béke” soha vissza nem térő ideje. Ilyen olcsóság soha sem lesz többé, mélázhat el az ember a kifüggesztett régi számla előtt é„ azon is elgondolkozhat, hogy boldogabbak voltak-e az emberek akkoriban, mint most? Akik a finom ebédet ették, bizonyára boldogok voltak — más kérdés, hog> hányán térhettek be 1830. julius 7-én a hires vendéglőbe az Eleischmarkton. Kik engedhették meg maguknak, hogy közel öt forintot csak úgy elebédeljenek? Mert a szegényember számára iszonytató nagy pénz volt egy ötforintos! Volt olyan, aki leélt egy életet anélkül, hogy látott volna valaha egyet is... két vezettek kézenfogva. Az apa magyarázta, hogy Catullus, a régi római költő háza volt ez valamikor. A gyerek hallgatta, aztán kicsit rekedtes, de végtelenül öntudatos hangon ezt mondta: „Vati, a II. Lajosnak is volt ilyen kastélya...” Aki ismeri az őrült bajor király, II.Lajos Versailles-imitációit, amelyeket a múlt században épittetett, dús aranyozással, az újgazdagok ízléstelennél Ízléstelenebb stílusában, az megérti, hogy miképp oszlott el körülöttem nyomban a régi Róma idillikus szelleme és hogyan vette át helyét a mindent elsöprő valóság... (folytatjuk) LÁTHATATLAN BARÁTOK . a 9. oldalról) mindent elárul, mennyit öregedett, reszketegek a betűi, vagy még a régi energikus a vonalvezetésük...? Elnézegetem a színes, sokszor művészi bélyegeket. Rámtalált, óceánon, hegyeken-völgyeken át és most itt van a kezemben. És bármennyire úgy érzem, hogy a sorsom kido bott az óriási mappa távoli részébe, ahol távolságol közt vergődöm az óhaza szűk területe helyett, tenge rek és éghajlatok választanak el minket egymástól, d ott mégiscsak egymásra találtunk mi, magyarok, mi itt nem, Detroitból, Clevelandból csak levelek jönne! néha távolsági beszélgetést jelző telefoncsengés, . nagykiteijedésű területtel együtt a barátok a láthata! lanságba távolodtak... EMLÉKEZZÜNK BLAHA LUJZA, a magyar színjátszás egyik le gendás alakja, 125 esztendeje: 1850. szeptember 8-ár született. Tehetségét későbbi férje, Blaha János kar mester fedezte fel. 1875-ben lett a Budapesti Népszin ház, majd a Nemzeti Színház tagja. A „nemzet csaló gányá”-nak is hívták, mert legnagyobb sikereit a; akkoriban népszerű népszínművekben aratta. 1926 ban, 76 éves korában hunyt el Budapesten. Képünk Blaha Lujza 13 éves korában, amikor már népszerí színésznő volt. Klamár Gyula--------------------------------------------------------------------------------1----------------------------------------------------------------1 ................... - ■■ -----VIDÁM UTIIEGYZETEK CANNELONI KIRÁLYLÁNY ÉS RAVIOLI Irta: VAJDA ALBERT
