Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)
1975-09-11 / 37. szám
MAGYAR HÍRADÓ 13. OLDAL VIDÁM UTIJEGYZETEK CANNELONI KIRÁLYLÁNY ÉS RAVIOLI KIRÁLYFI FÖLDJÉN Irta: VAJDA ALBERT V. Az iszap-fővárostól alig egy autóugrásnyira fekszik a hetedik mennyország. Lehetséges, hogy ennek valamiféle jelképes jelentősége van, talán az élelmes olaszok arra gondoltak, hogy aki felkeresi Abano Termét, a gyógyító iszap és termálforrások Eldorádóját, a kezelés harmadik-negyedik napján úgy érzi: a hetedik mennyországba került. És mivel Olaszországban mindent megtesznek az idegenforgalomért, tehát mi sem természetesebb, hogy az Abano Termét körülvevő hegyek egyikén felépítették a Settimo Cielo-t, magyarul a hetedik mennyország nevet viselő étterem-söntés-cukrászdafagylaltozó-bárt. Abano Terme, az iszap-főváros majdhogy összeépült Padovával. Valamikor az ősidőkben már felfedezte valamelyik reumás etruszk vagy köszvényes római, hogy az abanói iszap gyógyírként hat a fájdalmakra és a termálforrások vize pezsdit, üdít, fiatalít, így azután érthető, hogy a ma embere — főleg Németországból és Franciaországból — úgy zarándokol el Abano Termébe, mint a mohamedánok Mekkába. Az iszlám Szent Fekete Kövét, a Kaaba követ itt a Fekete Iszap, a Fango helyettesíti. Olcsó szóvicc lenne, ha azt írnám, hogy akinek fájó lábára ráteszik a Fangót, rövidesen vígan járja a tangót, de annyi bizonyos, hogy Iszap Őfelségének óriási alattvaló tábora van, akik minden évben rendszeresen jönnek el Abano Termébe. A város tipikus üdülőhely, hotel hotel mellett, sok teraszos étteremmel és az idősebb korosztályhoz tartozó mindkét nembeli reumással. Megtekintettem az egyik iszap-szállót, ahol hajnali 3 órakor már javában .Tangózik” a vendég. Fehér, földigérő, kámzsával ellátott frottirköpenvben mennek az alagsorban elhelyezett fülkékbe, mintha Iszap Isten papjai és papnői lennének. Először jön az iszappako-A VÉN CSAPOSHOZ Köszöntve légy Te vén barát, Te bor-tudós, Te ős-csapos! Borodnak ize tiszta most. Bukéja van vagy száz karát. Könyökkel pultod szélinél borod zamatját ízlelem. Nyelem, nyelem, nyelem, nyelem. Bolondos kedvem égig ér. Naponta mint a kisfiú kit sürget már a randevú, borod lenyelni itt vagyok. De mig a lé a mélybe ér, szemem kajánul nézdegél. Mert szép leányod itt ragyog. Országhegyi Károly lás, a páciensről dől a veríték, mert az iszap hőfoka úgy 40 Celsius-íok körül van és 15 percen át kell kibírni. Utána letusolják és bele kell feküdnie az ugyancsak 39—40 fokos gyógyvízbe. Itt tiz percen át főzik, utána bedörzsölik és mint a főtt rákot, bepakolják köntösébe csak azért, hogy utána ismét lehúzzák róla Vasváry Ödön remek cikke, Móricz régésznek világraszóló, történelmi jelentőségű felfedezéséről — valóságos élmény! Amikor tizenöt évvel ezelőtt Limában tartózkodtam, mindenki keresett kincset és sokan találtak is! Hogyan lehetséges az, hogy a kiváló magyarszármazásu Móricz Jánosnak világviszonylatban is kivételes felfedezése nem talált ujjongó visszhangra és méltatásra?! Olyan ez, mint a nemrégen egy uj bolygónak a megjelenése, melynek hőfoka a Napnál harmincszor tüzesebb. Szeretnénk Vasváry Ödönt megkérni arra, hogy még többet iijon erről a felmérhetetlen jelentőségű archeológiái leletről. Sajnos a Danikén könyvét nem olvastam, talán olvasóink között is sokan vannak, akik nem hallottak róla! Ez az érthetetlen hallgatás, minden vaószinűség szerint a Vatikán kérésére történik... Ezelőtt négy évvel Párizsban, az Oggi című olasz rövüben felfedeztem egy izraeli régészről egy fényképes interjút! Hogyan lehetséges az, hogy éppen a Pápa országában írjanak erről, máig sem tudtam megfejteni. Mindenesetre dicséretre méltó a diszkréció, mellyel az izraeliek egy leletet elhallgatnak: Felfedeztek egy kis kőkoporsót, melyen Jézus neve volt olvasható és rá volt írva: hogy egy apa megtalálta fiának a hamvait... Tudományos vitákat elkerültünk és a hitünk nem lett kétségekkel felsebezve... Az ősi kultúráknak javarésze fragmentárisan vagy romokban maradt reánk. Móricz János az inkák elődeinek városát fedezi fel, fémlapokra Írott ismeretlen cuenikus Írással, ők mondják el saját történetüket! Mennyi kiváló régész kísérelné meg annak megfejtését. Sok ezer, százezer esztendővel ezelőtt a planéták jobban megközelítették földünket. Magnetikus erejük, a haragos Pacific, a földrengések rémülettel, örökös félelemmel tölthették el az őslakókat. A Maya szobrok — kőbe és aranyba faragott és kovácsolt arcok — többnyire torzak. Még kivételesen sem ábrázolnak harmonikus, nyugodt vonásokat... Az sem véletlen, vagy legenda, hogy a hinduk szent könyvei idegen bolygók lakóiról beszélnek és illusztrálják azokat. A balbeki nagy kő és sok titok fordít hátat az évezredeknek. Mennyi ismeretlen kultúrát rombolt le az ember és a földi hatalmak... Mióta irom, hogy Amerikának Dél-Amerikát testvérföldjének kellene tekintenie. Politikailag, szociális struktúra nélkül is el kellene fogadnia — ha és a markos olasz masszőr negyedórán át dögönyözze. A tortúra körülbelül egy órát vesz igénybe. Amikor a masszőr az utolsó nagy csapást méri a páciéns tomporára és ezzel elhagyja a szobát, a kimerült, pihegő, verítékben és hintőporban fürdő egyénnek csak egyetlen gondolata van: ..Mennyivel humánusabb volt ennél a középkor! Ott is lehurcolták az embert egy sötét alagsorba, forró szurokba hempergették, tüzes vízzel locsolták, utána felfektették a kinpadra és tépni, törni, zúzni kezdték minden tagját... De a tortúra befejeztével nem nyújtották át a számlát. Itt pedig, ennyi gyötrés után, az áldozat még meg is kérdi: ,,Mennyivel tartozom?” (Befejezés következik) még nem késő. Mennyi geológiai, ethnikai, művészi kincs nyugszik a földjén! Móricz János felfedezése a legjobb példa rá. Amig Vasváry Ödön értékes cikkét nem olvastam, úgy gondoltam, hogy az utóbbi évtizedeknek legnagyobb régészeti felfedezése Kínában látott napvilágot: Chi-Chuang császár, a Tsin dinasztiának megalapítója volt. Az ő uralma alatt fejezték be a hires ,,Kínai Fal” építését. Chi-Chuang sírja, a Shenci tartományban van. Attól nem messze, egy földműves lovon járta be a földeket. Egy és ugyanazon a helyen a lova nap mint nap megtorpant, ágaskodni, nyihogni kezdett, és az Istennek nem akart tovább ügetni. A földmives hiába unszolta, nógatta, veregette, ostorozta, a ló visszafordult! A kínai elpanaszolta szomszédainak, hogy milyen veszteséget okoz neki az állat. Azok rávették arra, hogy ugyanazon a helyen ássák fel a földet, ki tudja, nincsenek-e volt gazdájának titkolt kincsei ott elásva! Kora reggel nekifogtak. Hamarosan ijedelmük nagyobb lett a meglepetésüknél! Életnagyságu, égetett agyagból, polychromozott (élethűen festett), felvértezett harcosok szobra látott napvilágot falapátjaik nyomán. Huszonkétezer esztendeje nyugosznak a földben, egyetlen rozsdafolt sincsen rajtuk! Ha elgondoljuk, hogy egy lónak köszönhető ez a felfedezés! Vajon megjutalmazták-e a szegény embert és a kincstaláló konok paripát?... MOSOLY — Miért ítéltek el? — Mert nagyothalló vagyok. — Ezt nem mondhatod komolyan! — De igen. A páncélszekrény fúrása közben nem hallottam, hogy jönnek a rendőrök.. *** — Na. kihúzták a fogadat? — Kettőt. , — Azt mondtad tegnap, hogy csak az egyik fáj. — A másikat azért húzta ki a doktor, mert nem tudott visszaadni a százasból. *** — Uram, az ön jegye Münchenbe szól, ez a vonat viszont Nürnbergbe megy... — Na és? Még szólhat a mozdonyvezetőnek, hogy eltévesztette az irányt. PÁRIZSI LEVÉL KINCSES FÖLDÜNK Irta: MAJOR ILONKA
