Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)
1975-08-28 / 35. szám
MAGYAR HÍRADÓ 11. oldal LÁTHATATLAN — 23 éves vagyok és egy utazási ügynökkel tartok kapcsolatot. Tiz évvel idősebb nálam, de a korbeli különbség nem zavar bennünket. Jelenleg szüleimmel együtt lakom. Frici a legjobb kinézésű férfi, akivel eddig találkoztam és nagyon sokat lehet vele szórakozni. Rengeteget beszél a feleségéről és három gyermekéről, sőt már fényképeiket is megmutatta. [Sajnos, hamarosan válik a feleségétől.] Eleinte úgy gondoltam, hogy leánytestvérének tekint, később aztán úgy kezdett kezelni, mint egy nőt. Amikor Frici három hetenként a városba jön, vele vacsorázom szállodai szobijában, mert nem lenne jó a hírnevemnek, ha valaki meglátna vele. De neki sem használna, mert jónéhány üzleti ügye van a városban. Ha ön arra gondol, hogy szexuális kapcsolatunk is van egymással, nagyon téved. A nagyanyám sírjánál is megesküdnék rá, hogy soha nem mentünk tovább egy-két csóknál. Most azonban kényelmetlenül kezdem érezni magam, amikor a szállodába lopakodom, vagy távozom onnét. Frici véleménye szerint az embernek csak a ssyát lelkiismeretére kell hallgatnia, és nem szabad azzal törődni, hogy mit mondanak mások. Ha ezt igazán gondolja, vajon, miért nem akar velem együtt lenni a nyilvános helyeken. Mit tanácsol? VÁLASZ — Ébredjen fel hugocskám, és nem menjen többé Frici szállodai szobájába, mert "valami” történni fog és akkor egészen más fajta levelet ir nekem. Legközelebb, amikor *a férfi a városba érkezik, hívja meg a lakásába, hogy találkozzék a szüleivel. Ha nem vállalja, akkor fogadja el a tényt, hogy Fricinek nem komoly a közeledése. *** ÁLLAPOTOS NÖ, AKI ALKOHOLISTA — Nagyon aggódom 19 éves lányom miatt, aki négy éve nélkülem élt. Már régóta bántott viselkedése, mert azt hittem kábítószert szed. A gimnáziumban — azt gondoltam — heroint szed, később megtudtam, hogy ,,csak” alkohol a baj. Egy évvel ezelőtt hozzáment egy nála idősebb fiúhoz, reméltem igy megoldódnak a problémák, annál is inkább mert kiderült, hogy állapotos. Most még is azt hallom szomszédaitól, hogy félje elhagyta, olyan sokat iszik. Azóta velem lakik, már nagyon türelmem végére értem, mert kibírhatatlanul iszik és rettenetesen viselkedik. A gyermek nem jött a világra még, de az biztos, hogy nem lesz neki jó anyja! VÁLASZ — Nyilvánvalóan sürgős segítségre van szüksége önnek. Első teendő, hogy lépjen érintkezésbe egy alkoholizmus elleni csoporttal. Az onnan kiküldött személy sokkal jobban tudja mikor, hogyan és mivel segíthet, hiszen ő is keresztül ment ezen. Igye' kezzen fiatal nőt kérni a szervezettől, mert az tud a leghatásosabban segíteni ebben az esetben. Az, hogy lánya állapotos a magzat szempontjából nagyon veszélyes. Kutatások kimutatták, hogy az alkohol rendkívüli károkat okozhat a meg nem született gyermeken. Fontos lenne megtudni, mióta állapotos leánya, eszik-e rendesen és igy tovább. Tehát meg kell vizsgáltatni orvossal. Sajnos az alkohol hatása alatt fogamzott és született gyermekeknél sok deformálódás fennállhat, mint hibás szív és végtagok, alacsony agyműködés stb. Tehát lényeg az, hogy a leggyorsabban keressen segítséget, talán még nem késő. AGGÁLY RÉMES RÍMEK BIRKASZÁMLÁLÁS Nyáját olvasta a juhász, Egy a vége itt száz szónak: Ezt a juhászt teljes joggal Mondjuk nyájas olvasónak. ÉBRESZTŐNEK... „Nehezen ébredek reggel” — Irta haza Peti, Farmer szülei erre Egy kiskakast küldtek neki. NYUGATIMÄDAT A pesti lány kezét talán hamar adja, Ha a kérő egy dúsgazdag maharadzsa. Ám sejti, hogy nem lesz boldog. Hiába! Félje Buddhát, ő meg Pessthet imádja. MIKROKULTURA Olyan kicsi a klubjuk, hogy nem is klub, csak klublyuk... IGA Ikerpárt vett el a csiga. Nyakán kettős csiga-iga. így tudta meg szegény, mi a Csiga-biga bigámia. Szilvási Csaba KLASSZIKUSOK ÍRÁSAIBÓL KARINTHY FRIGYES: DilVXYE Micsoda remek szezon, imádom, nem adom semmiért. Politikus és újságíró uborkaszezonnak nevezi, némi megvetéssel, azt akarván mondani, hogy ilyenkor semmi sincs. Uborka, dinnye úgyis rokonok, hadd nevezzem dinnyeszezonnak inkább. És hogy semmi se történik? Ne is történjen. Kinek? Minek? Miért? Mikor itt van megint a kész paradicsom, édenkert, csak szépen el kell felejteni mindent, ami azóta történt. Dinnye potyog az égből, rengeteg dinnye, sárga és zöld és vörös, gurul az utcán, halmokba hullámzik össze, szétszalad, mint a higany, mindenkinek jut belőle, olyan olcsó, nem exportcikk, bent marad a határok közt — fölséges gyümölcs, királyi zamat és iz és édesség, illaLés aroma, ha sárga vagy zöld, jeges, vörös limonádé, óriási türkizkehelyben, ha görög. Görög és gurul. Dinnye, dinnye, mennyei dinnye, mennyi cukor, mennyi szin, üde nedvesség, omló enyhület a tikkadt szájnak — nem is értem, hogy lehet egyebet nyelni és habzsolni, mint ezt a habzó dinnyefürdőt, nyakig érő levében úszva. Még kimondani is jólesik, ezért mondom olyan sokat. Mennyi dinnye, annyi dinnye, mennyei dinnye. Csakugyan, a menny is benne van, meg az iny, az ember kiszáradt Ínye, amire mennyei manna a dinnye. Tessék, költőt csinál az emberből. De filozófust is. Nemhiába olyan szép kerek, mint valami nagy fej, levágott fej, a tálon. És ahogy kifent késsel nekiülsz, szaglászod, forgatod és tippelsz és gusztálsz, hogy milyen lesz (mert minden dinnye egy titok, zsákbamacska, Pandora szelencéje) mielőtt felvágod, kettéhasitod koponyáját: tűnődhetsz rajta, hogy van az, hogy e tökéletes gyümölcs, gyümölcsök fejedelme, a leghitványabbakkal rokon éppen: tökkel és uborkával? Na és te magad, ember, élet királya? Sokféle állat és növény közt nem éppen a legrutabb, legellenszenvesebb a rokonod — a piszkos maki, a nyavalyás csimpánz? Ha ő a tökre ütött, te a majomra. Koccintsd csak oda gőgös fejed a kerek dinnyegolyóhoz. Nem tudod, melyik lesz a tökkelütött. A magyar szó költészete (Folyl. a8. oldalról) ő az iCsupa 1, kelleme,csupa i. ó az 1csupa o, dallam,csupa a, mint ódoncsupa tej, ballada,csupa kéj úgy sóhajt,csupa jaj, Ilona.Ilona. E sorok némileg megvilágítják, miért is tetszett a perilla név kis úti társnőmnek: csupa 1 (kettő is!), csupa i, csupa a — mintha csak a dallamos Ilona vagy a pillangó rokona volna. A p és az r ugyan nem olyan dallamos: egyikük sem zöngés mássalhangzó, de a többi kellemes, zöngés hang között elcsúsznak. A szavak és a nyelvek szépségéről szólva annak idején megállapítottuk, hogy a magánhangzók mind zöngések, kellemes hangzásuak, s igy egy-egy szó, egy-egy nyelv szépségét alapvetően az határozza meg, milyen benne a magán- és mássalhangzók aránya. Nos, a perilla esetében három magánhangzóra — mégpedig három változatos, egymástól eltérő magánhangzóra — két zöngés és két zöngétlen mássalhangzó jut. Hogy a kellemes, jó hangzás mily fontos ahhoz, hogy egy szót szépnek érezzünk, azt jól bizonyítja az a tiz „legszebb” magyar szó, amelyet egyrészt Kosztolányi Dezső állított össze, másrészt egyik népszerű hetilapunk pályázatának résztvevői választottak ki szavazataikkal; ezek a következők: láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sir, illetőleg a pályázat szerint: szerelem, béke, szeretet, szabadság, szellő, édesanya, haza, szív, élet, csillag. Látjuk, hogy a dallamosság mellett a szavazókat a szavak jelentése, jelentéstartalma is befolyásolta, az, hogy vonzó, rokonszenves eszmét, dolgot fejezneke ki. A szavak „szépsége” azonban nem függ össze föltétlenül a jelentésükkel; legtöbbször azt a szót érezzük szépnek, amely kellemes, dallamos hangzású. Szilágyi Ferenc
