Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)
1975-08-14 / 33. szám
MAGYÁR HÍRADÓ í>: oldal A LEGENDA ÉS A VALÓSÁG Hol született és hol halt meg Petőfi Sándor? Irta: HALÁSZ PÉTER I. Halász Péter Petőfi Sándorról nem tudjuk, hogy hol született és hogy hol halt meg. Ahhoz tehát, hogy "üstöközhöz” hasonlítsák nem szükséges költői képzelet: feltűnik, száguldása közben fénybevonja az égboltozatot és azután szem elől vész a végtelenben folytatja útját bolygók és csillagok között. Szép hasonlat, de találónak sohasem véltem, hiszen a káprázaton kívül miegyebet hagynak maguk mögött az üstökösök? Úgy érzem inkább, hogy Petőfi sorsa népek végzetét példázza, népekét, amelyek keletkezésének és elveszésének történelmi színhelye kijelölhetetlne, de a pillanat, amely az övék volt, minden időkre szóló öröksége az emberiségnek. Természetes és helyénvaló azonban, hogy az irodalomtörténészeket, irók, költők és kutatók képzeletét csillapíthatatlanul foglalkoztatja a kérdés: hol született Petőfi Sándor, hol halt meg és hogyan? A magyar irodalomtörténetben több mint 120 esztendeje kisért a kérdés szemelől veszett a fehéregyházi csatatér lőporfüstös forgatagában, 1849 julius 31-én. A halál órája és körülményei voltak elsőbben a nyugtalanító és izgalmas kérdések középpontjában, az hogy hol született a költő, csak esztendőkkel később vált nemcsak irodalomtörténeti rejtéllyé, de magyar helységek közti vetélkedő tárgyává is. A legutóbbi Petőfi-kutatók között talán a legegyénibb és legeredetibb Mezősi Károly volt, aki „alföldi ember volt születésétől haláláig”, 1971-ben halt meg, 64 esztendős korában. Történelem-magyar szakos tanár volt, tanítóképzői, majd gimnáziumi tanár Kiskunfélegyházán, később igazgató. 1952-ben vette át a kiskunfélegyházi Kiskun Muzeum igazgatását, 10 esztendő múlva pedig a pestmegyei múzeumok igazgatója lett. A szegedi egyetemen habilitálták magántanárrá. A könyve tehát, amely Mezősi Petőfi-tanulmányainak egy részét tartalmazza — posztumusz-kötet. Az első Írások Petőfi születési helyével foglalkoznak, a százados kérdésre keresik a választ: hol született tehát Petőfi Sándor, Kiskunfélegyházán vagy pedig Kiskőrösön? Helyesebben szólva: Mezősi ezekben az Írásaiban nem a választ keresi, mert minden kétséget kizáróan bizonyos benne: Petőfi Sándor Félegyházán született, Kiskőrös csak ’’elorozta” őt és azután irók, irodalomtörténészek, kortársak, sőt még családtagok tévedései és felületesen elejtett utalásai, megjegyzései miatt vált többé-kevésbé elfogadottá és iskolában tanították az adat Petőfi kiskőrösi születéséről. A kérdés tanulmányozóinak sorsát ugyancsak ANYÁM Nézegetlek tegnapodban nézegetlek én-arcodban repedt héjú titkaimban tisztálkodó ablakomban. Sietésed én-lábadban békességed haragomban szállók kinőtt álmaidban megfoltozott szárnyaiddal. Szikora Katalin nehezítette a körülmény, hogy maga Petőfi is homályban hagyta születésének színhelyét. Legalábis igy látszik felületes megfigyelés alapján, Mezősinek azonban más a véleménye, számtalan nyomát találja Petőfi verseiben annak, hogy Félegyházán született, így ir: ’’Ezek közül a legismertebb és a születési vitában legtöbbször emlegetett a "Szülőföldemen" című költemény. Petőfi saját kézírásával maradt fenn, maga irta alá szerzésének helyét: Félegyháza. A költő benne félreérthetetlenül közölte: "Ez a város születésem helye!” E vallomást csak egyféleképpen lehet értelmezni. A költő határozott állásfoglalásáról a figyelem elterelését már Pákh Albert megkísérelte idősebb Gyulay Pállal folytatott polémiájában ezt irta: "Mert példának okáért Petőfi egy Félegyházán irt költeményében ezt mondja: "Itt születtem: itt ezen a tájon", e költői szabadsággal irt sorból éppen úgy lehet kiolvasni Félegyházát, mint Kiskőröst, amely valóban ott, azon a tájon fekszik.” Amire Mezősi szelíd iróniával válaszolja: "Világos, hogy ezt csak akkor lehetne kiolvasni, ha Petőfi nem irta volna alá ezt a sort is: "Ez a város születésem helye", ha a vers alá nem irta volna oda: ’’Félegyháza”. Jól tudták ezt a kiskőrösi Petőfi-ház Kétszázéves amerikaiak (Folyt, a 8. oldalról) került elvegyülni a törzslakosságban néprajzilag (beházasodás), kulturálisan (iskola) és gazdaságilag (anyagi érvényesülés). Ezek lehetősége viszont attól is függött, hogy ez a törzslakosság kész volt-e egyáltalán befogadni őket a maga közösségébe. Mert voltak akadályok bőségesen. Elsősorban a faji megkülönböztetés, ami különösen a négerekkel, keletiekkel, latin-amerikaiakkal és más egzotikus néppel szemben érvényesült. Ne feledjük azonban azt sem, hogy a bevándorlás első hullámai, a vallási üldözötteken kívül az alsóbb néposztályok tagjait, kevéssé iskolázott tömegeket vetettek Amerika partjaira, akik nyomorúságos sorból szerencsét próbálni jöttek az ígéret Földjére. S ezek, amilyen mértékben megtalálták boldogulásukat, olyan mértékben vesztették el népi azonosságukat és olvadtak be az amerikai közösségbe. Ezeknek a csoportoknak a fiai csak a ládafiában őriztek egy-egy elfakult nemzeti kokárdát, olykor-olykor évi szinpompás felvonulásokon vettek részt és egyházi piknikeken emlékeztek eredetükre. De a második nemzedék már angol iskolába járt és lassan a sokáig itt élő első nemzedék is átvette az angol hanghordozást és a hazai ragozásu, kissé elferdített angol kifejezéseket. „Muffolt”, ha uj lakásba költözött és a „burdos házban” bérelt szobát, ha nem volt állandó lakása. Végül is már csak egy-egy gyanús név emlékezteit a család eredetére, mint pl. az ilyen, hogy (Joe) Namath. A nagyobb műveltségű emberek kivándorlása újabb keletű és főként politikai jellegű. Ebben a rétegben, főleg he nem egészen fiatalakról van szó, erősebben él az óhazára való emlékezés, sőt az egykori otthoni gondolatkör is, ami az érdekeltek magatartásában és állásfoglalásaiban is kisebb-nagyobb mértékben kifejezésre jut. Sokan a maguk képére és az ottmuzeumi kiállításának rendezői is, midőn a "Szülőföldemen” című költemény fényképmásolatát megcsonkítva állították ki, eltüntették róla a Félegyháza megnevezést. A Pákh Alberttól napjainkig megfigyelhető félremagyarázás és retusálás nyilván' . lóan a valósággal és Petőfi szándékával is ellentétbe áll." Mezősi könyvének ismertetésével természetesen csak röviden érinthetjük ezt a kérdést, hiszen az adatok, az érvek, ellenérvek száma tömérdek és bár Mezősi egyes idézetekkel, logikai következtetésekkel látszólag cáfolhatatlanul bizonyítja a félegyházi születést, természetesen mégsem az, az állítás nem cáfolhatatlan és bizonyosra vehető, hogy a nagy vita megnyugtató befejezéshez sohasem jut. A távoli olvasó különös vigaszt talál ebben a vitában, amit talán mindazok, akik kartávolságnyira élnek akár Kisköröstől, akár Félegyházától, akárpedig Szabadszállástól, nem éreznek sem vigasztalónak, sem fölemelőnek, pedig mégis az. hogy egymástól — a distanciáknak mai léptéke szerint — csaknem járóföldnyi távolságra lévő helységek ilyen szenvedelyesen és még a "jóravaló hamisitástól” sem visszariadva vitatják egymástól önmaguk számára a költő születését. Azért jegyeztem meg az előbb, hogy a "távoli" olvasó számára ez mennyire megrendítő, mert csak a távolban élő emberek érezhetik át tragikumát annak, ha a szűkebb, sőt tágahb környezet számára oly tökéletesen érdektelenné válik a születése színhelye. (Folytatjuk) honi szellemben (amely elől kivándoroltak) szeretnék átalakítani az amerikai szokásokat, berendezéseket és igényeket. Ez az újfajta, haza kacsintgató bevándorlás időben egybeesik az egész világot nyugtalanságban tartó siviniszta nemzeti hullámmal, ami Amerikára visszahatóan is érezteti hatását. Hozzájárul a helyzet megváltozásához az is, hogy Amerika vonzóereje lényegesen meggyengült. A régi „Legenda” ugyan még él, hogy Amerika az ígéret Földje, de a helyszínen, ha valaki ezt a régi irányt mutató csillagot követi, kiderül, hogy bizony itt már nem minden fenékig tejfel, sőt néha a tejfeles köcsög teljesen üres. Az olvasztótégely tehát egyre gyengébben olvaszt. Lehetséges, hogy ennek az is oka, hogy olyan ellentétes anyagok kerültek bele a tégelybe, amelyek vegytanilag rosszul hatnak egymásra? DiRiB-DARAB GYAKORI — Megmondaná kérem, hogyan juthatok el a városi múzeumba? — Nem tudom, kérdezzen meg valaki mást. én helybeli vagyok. LEMARADT — Hogy van a kislánya, szomszédasszony? —Sok gondot okoz nekünk... — Miért? — Az osztálytársnői már régen elváltak, ő pedig még férjhez sem ment! *** TALÁLKOZÁS Az ejtőernyős, akinek nem nyílt ki az ernyője, lefelé zuhan. Hirtelen elsuhan mellette egy másik ember: alulról felfelé. — Bocsásson meg. uram. erre van a repülőtér? — Nem tudom, én a lőporraktárból jövök.
