Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-30 / 5. szám

11. oldal TÚLZOTT VÉDELEM — 25 éves hajadon vagyok. Felelős pozíciót töltök be és önmagamat látom el 18 éves korom óta. Nagyon jó erkölcsi hátteret kaptam a szüleimtől és meg tudom különböztetni a jót a rossz­tól. Eddig mindig együtt éltem a szüleimmel. Nagyon szeretem őket, de éppen ők okozzák a problémámat is (különösen az anyám). Már három év óta külön lakás­ba akarok költözni, de az anyám hallani sem akar róla. Ezeket mondja: „Miért akarna egy leány külön lakásba költözni, ha nem azért, hogy vad partikat rendezzen es férfiakat fogadjon a lakására? A rendes leányok odahaza laknak a szüleiknél. A csavargók lakást bérelnek maguknak.” Ez engem nagyon bánt, mert nem vagyok csavargó és nem tervezek vad par­tikat a lakásomban, sem férfiakat nem akarok fogadni. Már volt találkám néhányszor, de egyik sem állandó udvarlóval. Nem hibáztatom az anyámat, de amikor valakivel találkozom, akkor állandóan az órámat nézem, mert tudom, hogy az. anyám vár reám. Rossz dolog-e az tőlem, hogy külön lakásban akarok lakni? És hogyan győzhetném meg az anyámat arról, hogy neki nincs igaza? VÁLASZ — Ön semmiképpen sem tudja meggyőzni édesanyját arról, hogy nincs igaza, de ha ön bölcs lenne, akkor egyszeriben elvágná a köldökzsinórt. Ön a levele alapján úgy tűnik, mint egy érett nő, ezért szabadon dönthet afelől, hogy hogyan rendezze be életét. * * * ELEGEM VAN — 26 éves házasok vagyunk. Három nagyon szép gyermekünk van, és mindeddig azt gondoltam, hogy boldog házasságban élünk. De éppen most tudtam meg, hogy a férjem, egy 18 éves leánnyal tart kapcsolatot. A férjem jelenleg 46 éves, és azt mondja, hogy teljesen „belebolondult” ebbe a le­ányba. Pedig tefjes szeretetemmel halmoztam el mind ez idáig, és nagy megértéssel voltam iránta, ö mégis mindig felkeresi a leányt, aki olyan idős, mint egyik leányunk. A férjem rendszeresen jár a templomba, sőt vasárnapi iskolai osztályt tanit, de ez egyáltalán nem zavarja őt. Közel vagyok a megőrüléshez. Azt mon­danom sem kell, hogy milyen súlyosan érinti ez az eset teenager lányainkat is. Azt hiszem, a féljem lelki­beteg. ö azt mondja, hogy teljesen egészséges. Mit te­gyek: kirúgjam vagy arra kényszeritsem, hogy orvoshoz meiyjen? VÁLASZ — Ha kényszerítheti a férjét arra, hogy * orvost keressen föl, akkor tegye ezt. Természetesen igaza van önnek, amikor azt mondja a férjéről, hogy beteg. Magatartása ellentétben áll erkölcsi alapelve­ivel, ami súlyos lelki betegséget takar. * * * MAGYAR LÁNY — Legyen szives válaszolni kér­désemre: a kozmetikálás csak luxus, csak hiúság, vagy szükség van rá? VÁLASZ — A kozmetikát nem lehet egyszerűen csak hiúsági kérdésnek tekinteni. Ma a nőktől elvár­ják, sőt egyenesen megkövetelik a jó megjelenést, nemcsak társaságban, hanem még a munkában is. Ehhez pedig nem elegendő csupán a rendes ruha. Ápoltnak is kell lenni. A kozmetika már úgy hozzá­tartozik a testápoláshoz, mint a napi mosdás, fürdés. Nagyon kevés az olyan nő, akinek például arcbőre tü­körsima és kifogástalanul tiszta, stb. Ha nem ápolja magát, könnyen tisztátlanság látszatát keltheti. Persze, nem szükséges, hogy valaki agyon kenje-fenjei magát, de mértékletes kozmetika nem luxus, nem is hiúság, hanem higiéna kérdése. Azonkívül vigyázni is kell. mert sok nő olyan szereket ken magára, amelyek néha többet ártanak, mint használnak. Az arc tisz­­tátlanságainak, például a fekete pontoknak házi el­­távolutása pedig gyakran bajt okozhat, bőrgyulladás a következménye, stb. A legbiztosabb időnként kozme­tikushoz menni. Van olcsóbb, és van drágább szalon. Mindenki kiválaszthatja magának azt, amelynek az ára megfelel az erszényének. Nem olyan túlságosan drága dolog. Mindenki megengedheti magának, hogy egyszeregyszer kozmetikushoz menjen. — Ity, Patrick, még itthon is folyton az a politika!... KIZSÁKMÁNYOLT ASSZONYOK (Folyt, a 8. oldalról)1 Evening Standard című esti lap munkatársa utánané­zett ennek a kérdésnek és arra az eredményre jutott, hogy — nem feltétlenül. Sian Phillips, az ismert angol színésznő, Peter O’Toole mozisztár felesége főszerepet játszott a BBC-televizió-nak abban a sorozatában, amely a brit nőknek a választójogáért és az egyenjo­gúságáért folytatott történelmi harcát dolgozta fel, az úgynevezett suffragette mozgalmat. „Vállvetve” — ez volt ennek a sorozatnak a cime és Sian Phillips Chris­­tabel Pankhurst-öt, a mozgalom egyik vezéregyéni­ségét játszotta, nagy tűzzel és meggyőző erővel. Indo­kolt volt tehát, hogy a riporternő megkérdezze őt, féijeura, Peter O’Toole segit-e neki a háztartási munkában. — Isten őrizzen! — felelte a színésznő rémülten — egyetlenegyszer ment ki a konyhába, hogy tojást főzzön magának, feltett egy kis fazék vizet az elektro­mos tűzhelyre, ottfelejtette, a viz felforrt, beömlött a tűzhelybe, a vezetékek kiégtek, az áttüzesedett fazékon a zománc lángralobbant, a tűzhely tönkrement és a konyha leégett. Peter O’Toole azóta nem mehet a konyha közelébe. Hogy azután a tűzhelyen felejtett fazék csakugyan szórakozottság, vagy pedig bölcs számvetés követ­kezménye volt — tűnődésre érdemes kérdés. Vándor Péter ŐRJÖNGÉS AZ ARANY KÖRÜL (Folyt, a 8. oldalról) a torontói állatkert, amelyről a szakértők megállapí­tották, hogy a világ bármelyik ilyen intézményével vetekszik. A város vezetősége azt hitte, hogy ez egy jól jövedelmező vállalkozás lesz, de az év végén kiderült, hogy sok milliós a ráfizetés. Eljutottam beszámolóm végére, nem hagyhatom szó nélkül, meg kell emlitenem azt, hogy az egyik nagy vállalat, amelyik több éttermet üzemeltet, a borrava­lóból fizeti az alkalmazottakat. A pincéreknek a borravalót be kell szolgáltatni, s az igy befolyt ösz­­szegből kapják hetenként a fizetésüket, mégpedig a kormány által megállapított minimális órabérben, ami nem több mint 2.25 óránként. Az egész most úgy derült ki. hogy az egyik pincérnő fellázadt és a televízió helyszíni közvetítést adott a nem valami épületes eseményről. Ezt a rendszert a nyáron odahaza is tapasztaltam Miskolc-Tapolcán az egyik étteremben, de ott a pincérek megvoltak elégedve, mert ha jól emlékszek 6, vagy 7 ezer forint havi fizetést kaptak a négy hónapos szezonra. Ismeretes, hogy a nyaralási szezonokat mindig befolyásolja az időjárás, égzengés, zivatar, vihar és ilyenkor vagy nem mennek a nyaralók, vagy akik ott vannak hirtelen felszedelőzködnek és elutaznak. A tavaly nyáron júliusban olyan rossz volt a szezon a nagy esőzések és a hideg miatt, hogy épp csak mutatóban lehetett látni vendéget. Odahaza kifizetődött ez a szisztéma, itt káros precedens, ami ellen védekezni kell. mielőtt a többi üzem is bevezetné. Az ember egy kicsit elgondolkodik ezen a hallatlan kapzsiságon... HUMOR A lányosháznál az udvarló magnóra táncol a kis­lánnyal. Egyszerre csak bejön a papa, megpillantja a fiatalokat, vérvörös arccal hozzájuk rohan s két pofont ken le az udvarlónak. Aztán szó nélkül kimegy. — De Mancika, mi volt ez? — kérdi lihegve az udvarló. Mancika megcirógatja a fiút: — Ne haragudj. A papám süket és csak a mozdulatokat látta.- o -Az ujitó kedvű sebész — műtét előtt — kioktatja a páciensét: — Tehát ne feledje: amint magához tér a narkó­zisból, rögtön felkel és leül az ágy szélére, egy-két óra múlva tegyen egy sétát az ágy körül, és holnap már lemehet a parkba. Megértette? — Megértettem, doktor ur — feleli a beteg. — Most már csak azt tessék megmondani: a műtét alatt fek­­hetek egy kicsit?- o -A beteg felkeresi az orvost és hosszasan, unalmasan magyarázza az állapotát. — Doktor ur, szörnyen fáj a fejem, és nagyon nehe­zen tudok elaludni. A feleségem azt mondja, ez az egész amiatt van, mert folyton saját magamat figyelem... — Kedves barátom, a felesége téved. Hiszen ha ön saját magára figyelne, akkor egy pillanat alatt elalud­­na! ____________ TÉL Fölbökte gytisztijét a tél, varrja a fagy gombjait, sálat penderít a szél torkunk köré, fölhgj{juk a gallért, arcba vágott kesztyű, csattan a hó, iti párbajba kezd a kéz. Vonul a vágy csordája bennem, áttör a közöny bozótosán, szikrázó csülkök taplója sercen, lobbanva gyűl a láng. Körülülik a tüzet sejtjeim, ' lassan forgó nyárs a szem, zsiros könnycsepp gördülve csöppen, nem áljja útját fagy, fegyelem. Kicsalt könny: győz a hideg. Remény, fohászkodás nem sokat ér. Talán egy befutott kályha, egy lány, egy könyv, egy falat paprikás, zsiros kenyér, egy mozdulat, mindent elérő, a tárgyak merev rendje között, amitől félrebillen a tettenért káosz, és fölszáll a szemről a köd. Turbók Attila

Next

/
Thumbnails
Contents