Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-16 / 3. szám
16. oldal MAGYAR HÍRADÓ BUDAPESTI UTCÁK ÉS ARCOK SÉTA A VI. KERÜLETBEN BUDAPEST — Házrengetegbe csempészett tenyérnyi téren furakodik át a Szív utca. A kanyarban ódon patika. Cégérét elnyelték az évek. csak a tégelyek latinnyelvű birodalma a régi, homlokzatán már neon hirdeti: Gyógyszertár. Egy lépéssel odébb: maszek cukrászda magát kellető piros cégtáblája, s a kirakatban házi sütésű beiglik, krémesek, "tejszinfodros gesztenyepürék. Bent: szivdobogtató feketéjével öreg kávéfőzőmasina dacol a múló idővel, fogy a krémesek piramisa, a kóstolgatást trécselés kiséri. „Szóltam a kislányomnak — meséli alkalmi hallgatójának egy középkorú asszony — elmegyünk az Andrássy útra. Mondanom sem kell, nem értette. Észbekaptam, miért is tudná, hogyan hívták egykor a Népköztársaság útját” — fejezi be rezignáltam A tűnő idő után nyomozva kukkantottam be a kapualjakba, meg-megállva, rácsodálkozva a kopott, mégis időtálló cégtáblákra: Grünberger Manó — „Antik és styl csillárok”-at hirdető reklámjára, Molnár Mátyásné — harsány színekkel pingált „Ruhaklinikájára”, önkéntelenül deklamálva — „Fejes Rezső üveges és képkeretező” — suta rímeit. *** Felső Erdősor utca 5. A kapualjban márványtábla In memóriám, Mrs. Fanny Nast Gamble, Cincinnati, Ohio, USA, Dedicated — Anno 1916. A ház csaknem egyidős a hajdani népszámláló 1911-ben közzéadott beszámolójával. S jóval messzebbre esik az egykori Bóbitás vendégek PÉCS — A Mecsekalján a csonttollú madarak olyan tömege tűnt fel ezekben a napokban, amilyenre legutóbb 1967- ben volt példa ezen a vidéken. Az Európa északi tájain honos madárkák rendszeres téli vendégei hazánknak, de a délen fekvő Pécsre már csak kevesen látogatnak el közülük. Most viszont valóságos invázió van a mecsekaljai városban: több száz madárból álló csapatok lepték el a partokat. A különféle díszcserjék bogyóit, magjait fogyasztják. Minden bizonnyal a táplálékhiány űzte őket északról erre a délmagyarországi tájra. A tarkatollu, bóbitás madárkák igen szelídek, sem az emberek közelsége, sem a városi forgalom nem zavarja őket. Andrássy úttól számított kétkilométeres körzeten. A betonudvar — üvegverandás Imaházhoz vezet. Körötte a függőfolyosók háromemeletes bástyáját helyenként öles gerendák támasztják alá — jelezve: födémcsere kezdődik. Becsöngetek egy földszinti lakásba. Az ajtóban megjelenő munkaköpenyes férfi mit sem tud a boltivek alatt megbújó márványtábla történetéről. A második emeleten lakó metodista egyház szuperintendensét ajánlja — érdeklődjem tőle. Acélszürke nadrág, méregzöld pulóver, idő-nem-fakitotta kék szemek — Hecker Ádám a dolgozószobájába vezet. A falakon a Magyar Népköztársaság fejléces térképe és próféták portréi, mennyezetig kapaszkodó könyvespolc, biborszin kanapé, karosszékek. Hecker Ádám, a magyarországi metodista egyház nemrég leköszönt szuperintendense és lelkipásztora — életének javát ebben a házban töltötte. A márványtáblán megörökített amerikai hölgy kilétének titkát is ő fedi fel. 1916-ban egyházunk Mrs. Fanny Nast Gamble adományának segítségével vásárolta meg a házat. Az akkoriban még kétszintes épület szabad lakásai egyházunk tisztségviselőinek nyújtottak szállást. 1016 óta itt van a metodista egyház központja? — Igen. De államilag csak 1945 után ismerték el vallásunkat. A tolna megyei Györkönyről Pestre rendelt lelkipásztor a huszas évek végén már szemtanúja lehetett, mint nő meg az épület egy harmadik szinttel. Itt születtek meg gyerekei, akik közül csak egy választotta az egyházi pályát. Két fia mérnök lett, a legidősebb a Budapesti Műszaki Egyetem elektromérnöki fakultásán adjunktus, a másik közlekedési mérnök, a harmadik pedig a Lósport Vállalatnál szakértő. Leánya bölcsődei gondozónő. Négyszobás szolgálati lakását megosztja közlekedésmémök fiának családjával és legfiatalabb gyermekével, a leányával. Egy emelettel feljebb lakik Hecker Valter, a Lósport Vállalat alkalmazottja lipcsei származású orvosfeleségével. Ajtajukon hiába kopogtatok, kora délutánra jár, munkában van még a házaspár. így a szomszédba kéredzkedek be. A Tely család otthona, a ház lakásainak hetven százalékával együtt — állami. A kétszobás, fürdőszobás lakás bére mindössze kilencvenöt forint! — Igaz, a fürdőszobát már mi állítottuk fel utólag — mutat a konyha sarkába, a négylábú kádra és a szállítható bojlerre Tely Márta, az ötgyermekes család legidősebb tagja. — Árát lelakhatnánk, azaz kevesebb lakbért fizethetnénk, de úgyis nemsokára megkezdik a födémcserét. Inkább magunkkal viszsziik, amig a házat újjáépítik, nem hiányzik majd ideiglenes otthonunkból. A ház negyvenöt bérleményéből egyedül Telyéknél szoronganak nyolcán két szobában. A többnyire két-háromszobás lakásokban átlag 4-5-en laknak. A metodista egyháziember fiának lipcsei származású felesége Budapesten telepedett le... a legidősebb Tely fiú Kanadába távozott. Kevés hirt hallatva magáról egyedül neveli kint született két gyermekét. A konyhából dinsztelt káposztaillat figyelmeztet a közelgő vacsoraidőre, gyorsan búcsúzom, hogy még asztalterités előtt éljek a következő családhoz. *** A Felső Erdősor utca 5. szám alatti ház 130 lakója között akad nisztériumi osztályvezető, nyugdíjas, vasesztergályos, adminisztrátor, diszpécser, technikus, nyugalomba vonult lelkész és aktiv lelkipásztornő, hivatalsegéd, pék, elektroműszerész, konyhalány, varrónő, mérnök — és sorolhatnánk még, egyszóval megtaláljuk társadalmunknak szinte valamennyi rétegét. Lakbérük: szociális helyzetüktől, a szobák számától és nagyságától függően 24-534 forint. A házat, mint az egykori számlálóbiztos, találomra választottuk. Lakóinak foglalkozása, társadalmi helyzete, egymás mellett sorakozó otthona kommentár nélkül tanúskodik, hogyan változott meg összetételében, körülményeiben a hajdani tehergépkocsisok, építkezési segidmunkások, gyári napszámosok negyede. Mi tagadás, ma is vannak albérlők — azoknál a családoknál, ahol külön szobát tudnak biztosítani. Akadnak bosszúságok is — nehezen születik a Öntözik Mohácsot MOHÁCS — A mohácsi síkságon öntözőfürt épül, amely a Duna vizét szállítja majd a keletbaranyai földekre. Hazánk egyik legtermékenyebb vidéke ez, ám a tavaszi és nyári időszakban gyakori itt a szárazság. döntés, mikor kezdik meg a födémcserét. (A bérlakásokat az állam újítja fel, az egyháziak maguk fedezik költségeiket.) Ma is nehezen lehet átvergődni az egymást keresztező utcákon. Tócsák és sártenger helyett a nap csaknem minden szakában egymás szájába érő gépkocsisorok állják utunkat. Igaz, a hatodik kerületben az elmúlt három évtizedben kevés uj ház épült. Lebontották a romos, egészségtelen lakásokat, megjavították a közvilágítást, az utakat. S felújították, karbantartották, megóvták a múlt idők patinás báját őrző házait. Hegedűs Mária A TATAI MIKL0S-MAL0NI TATA, Komárom megye — A Miklós-malom Tatán, a Vármúzeum mellett áll, szerényen és mégis hivogatóan. Vízimalom volt hajdanában... Aztán a XVIII. században teljesen újjáépítették — s ma a Nemzetiségi Néprajzi Múzeumnak ad otthont. Nemzetiségi Néprajzi Muzeum Tatán? Igen. *** A török kiűzése után szomorú képet mutatott hazánk állapota. Az 1683-85-ben felszabadult Komárom megyében például kilencvenkét helység szinte teljesen elnéptelenedett. A lakatlanná vált területekre elsősorban — állami adókedvezményekkel támogatott — német telepeseket költöztettek. Eszterházy József 1753-ban bocsátotta ki Németország különböző tartományaiban, a települőket toborzó felhívását. Az első bevándorlók würzburgi frankok és strassburgi elzásziak voltak. De jöttek szlovákok is. Turóc, Trencsén és Nyitra vármegyékből. Jöttek, s magukkal hozták felfogásukat, kultúrájukat. Évszázados hosszú harcok után sikerült beilleszkedniük a hazai gazdasági társadalmi-, és kulturális életbe. Beilleszkedtek, és — természetesen — sajátos nemzetiségi hagyományaikat megőrizték, továbbfejlesztették. *** Komárom megye hetvenkét településéből huszonkilenc nemzetiségi jellegű. Ezeken a területeken öntevékeny művészi csoportok — tánckörök, Páva-körök —, is működnek. Ápolják nemzetiségük kultúráját. Oly módon is, hogy segitettek létrehozni — berendezni — ezt a Nemzetiségi Néprajzi Múzeumot is Tatán. Hozták az emberek a régi kendőket, ruhákat, a már sufnikba kirakott jellegzetes bútorokat. És vásárolt a múzeum vezetősége is: iratokat, régi munkaeszközöket — mintegy százezer forint értékben. A kiállításon nyomon követhetjük az egykori telepesek és leszármazottaik életmódjának alakulását — az azóta eltelt harmadfél évszázad alatt. ,• Az írásos emlékek között megtalálhatók az Eszterházy uradalom iratai, céhalapszabályok, a városi tanács két évszázaddal ezelőtti ülésének jegyzőkönyve, egy 1818-ból származó segédlevél... Láthatók a paraszti gazdálkodás és a kézművesség eszközei, szerszámai is. A XVIIIXIX. századi metszőkések mellett, egy 1883-as német szőlőprés is itt van Máriahalomról, egy 1786-ból való törkölyös hordó mellett. A kiállítás bemutatja az akkori életmódot, népviseletet is. A kulacsok, tálak, agyagedények, korsók, a mindennapi élet használati eszközei és ünneplő öltözékei, a német és szlovák hímzett és szőttes ruhadarabok tarka-szines képet alkotva emlékeztetnek a régiekre. A XIX. századi német lakószobaberendezése és a XVIII. századból való kézzel festett, díszített koporsók az egykor itt élt emberek életének és elmúlásának jellegzetes emlékei. A tovatűnt évszázadok nemzetiségi sajátosságai — egy már elmúlt, de érdekes kort idéznek. Havonta két-háromezer ember látogatja a kiállítást. Érdemes is megnézni! Járai Judit Uj lakótelep SZOMBATHELY — Újabb lakóteleppel bővül Szombathely. A 6500 lakásos, 80 hektáros uj városrész a megyeszékhely északnyugati zöldövezetében, a Perint patak két partján épül. Ez lesz az ország egyik legnagyobb zöldterületű uj lakótelepe. A Perint patak balparti ligetes részéből közteret alakítanak ki, és a lakótömböket nagykiterjedésű, összefüggő zöld sávokkal övezik. Betyárcsárda KESZTHELY — Helyreállítják Hévíz és Keszthely szomszédságában a Gyöngyösi csárdát. Régi értékeinek érintetlenül hagyásával restaurálják az 1729- ben emelt épületet. A hajdani betyárcsárda ma is idegenforgalmi uticélja a balatoni és a hévízi vendégek ezreinek.
