Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-06-19 / 25. szám
MAGYAR HÍRADÓ 11. oldal JÓTANÁCSOK — Már régóta olvasok jóiaiiácsokat a boldog házasságra vonal kozóan. Nemrégen azonban költözködtünk, és elveszítettem a kivágott újságcikkeket. Lenne szives összefoglalva leközölni, hogy ön szerint mik a jó házasság alapfeltételei. Ezt egyébként szerelném kézzel szépen leíratni egy irásmüvésszel és átadni a fiamnak és menyemnek, házasságuk első évfordulója alkalmával. Köszönöm. VÁLASZ — Köszönöm én is. hogy irt. Itt vannak a jó házasság alapszabályai: I. A házastársak soha ne legyenek haragosak egy időben. ?. Soha ne kiáltsanak egymásnak, csak akkor, ha ég a ház. 3. Igyekezzék mindkét fél teljesíteni a másik kívánságát. már önfegyelmezcs céljából is. ha ennél nem tudnak jobb okot kitalálni. 4. Ha lehetőséged van arra. hogy magadnak vagy házastársadnak örömet szerezhetsz, akkor inkább a házastársadnak tedd meg ezt. 5. Ha bírálatot akarsz gyakorolni, tedd ezt szeretettel. 6. Soha nem szabad emlegetni a múltban elkövetett hibákat. Inkább vedd semmibe az. egész világot, mint házastársadat. N. Soha ne engedj elmúlni egv napot anélkül, hogy legalább egy kedveskedő szót ne mondanál életed társának. 9. Soha ne találkozz hitvestársaddal anélk !. hogy kedvesen ne üdvözölnéd. 10. Soha ne feküdj le mérgesen. II. Ha hibáztál, beszéld meg házastársaddal és kérj tőle bocsánatot. 1?. Emlékezz arra. hogy a vitához, mindig két személy szükséges. RÖVIDLEJÁRATU HÁZASSÁG — Mi a véleménye, bizhat-e a nő olyan férfiben, aki már többször nősült? VÁLASZ — Vannak férfiak, akik ha beleszeretnek egy nőbe. nyomban hajlandók feleségül venni, de csak rövidlejáratra. Ezeknél a szerelem nem más, mint egy fellobogó hatalmas szenvedély, amely azonban abban a pillanatban, amikor fantáziát-szinesitő erejét elveszti, többé nem jelent neki értéket. Márpedig a házasság egy életre való szövetkezés és nem egy szenvedély tartamára. Bármilyen szép és csábitó gondolat egy ilyen tűzhányó borzongtató kitörésének félelmes és nagyszerű játékát megizlelni, lehiggadt, komolyérzésü nő ilyesmire nem vállalkozik. Mégis akad nő. akinek képzeletét egyenesen felgyújtja a tudat, hogy a férfi, aki megkérte a kezét, már többszörösen elvált. Tetszik neki. hogy ilyen veszedelmes asszonyfaló hódol előtte és természetesen szentül meg van győződve arról, hogy ő lesz az a bizonyos kivétel, aki kezesbáránnyá szelídíti a farkast. Én azonban igazat adok a mondásnak, amely azt tartja, hogy vasvillával sem űzhetjük ki valakiből igazi természetét. A rövidlejáratu házasságra különben általában szegény vagy nagyon gazdag férfiak szoktak berendezkedni. Nagyon szegények azért, mert előre tudják, hogy az asszony, ha látja, hogy vége a regényes lobogásnak és a házasság lelki tartalom nélkül maradt, könnyű szívvel, komplikációk nélkül |iw megválni a sivár, szürke nélkülözéstől. A nagyon e.vdag viszont előre számol azzal, hogy legfeljebb végkielégítést vagy tartásdijat fizet és ezt belekalkulálja a dologba. HIRES emberekkel TÖRTÉNT Roda-Roda. a századeleji osztrák- magyar tábornok-iró sokat keresett jórészt katonai tárgyú vidám regéméivel s humoreszkjeivel. Komoly takarékszámlája volt a Wiener Bankvereinnél. Bécsben. Mint nyugdíjas katonatiszt azután apránként kiszedegette betétjét, s amikor az utolsó pénzt is felvette, a bankból kifelé jövet barátságosan megveregette az ott posztoló rendőr vállát: Fiam. maga most már hazamehet, nincs mit őrizni... Mark Tvvaint. a hires humoristát és regényírót vendégel látta egv alkalommal az egyik dúsgazdag amerikai gyáros, aki szívesen hivott meg összejöveteleire hírességeket. Vacsora után megkérdezte az. Írót. hogy volt megelégedve az est rendezésével. Mark Twain mindent udvariasan megdicsért. En az ön ténykedéséről sajnos nem tudok ilyen kedvezően nyilatkozni. A világon semmi érzékem a humorhoz... -- mondta erre a házigazda. Igazán sajnálom — válaszolta az. iró —. mert ezek szerint eggyel kevesebb milliomos él az. Egyesült Miamiikban, mint gondoltam. Szerintem ugyanis aki nem tud nevetni, mintha meg sem született volna... 1 essing. a nagy német filozófus és drámairó hires volt szórakozottságáról. Egy napon zuhogó záporban, esernyőt tartva a leie I lé tért haza. C sengetésére házvezetőnője kiszólt az emeleti ablakból, ahonnan csak a fekete ernyő tetejét láthat-' la: ..1 essing ur nines idehaza." ..Köszönöm. — mondta 1 essing - akkor majd máskor jövök." ÉK sarkon fordult. TENGERI KAGYLÓ KANTOR PÁL Tengeri kagyló lettem, házamban éles honink, s bár éget a kin mégsem panaszkodok. Könnyeim titokban ejtem. Fájdalmam munkával felejtem. Tanuljatok tőlem jajgató emberek: termeljünk gyöngyöket örök panasz helyett. Fairport Harbor, Ohio. 1975, május hó... KÖLCSÖN ADOTT, DE VISSZA NEM KAPOTT KENYÉR... (Felvidéki életkép) Irta: MAGYAR MIKLÓS Sz.ivctvidámitó meleg nyári vasárnap volt. Ilyenkor a falusi emberek ebéd után szeretnek kiülni a ház elé s onnan figyelni a falu délutáni életét. S közben megtárgyalják saját ügyeiken túl a falu. az. ország és a világ dolgait. Kimentem egy sétára. Az. egyik ház. előtt a padkán ülve néhányan élénken vitatkoztak valamiről. Köszöntem. ..Hova. hova?" — érdeklődtek barátságosan. ..Megyek a határba, gyönyörködni a természet szépségeiben, ebben a ragyogó napsütésben, amelyből ez. esztendőben oly kevés jutott nekünk." ,.Tessék egy keveset közénk ülni" — invitáltak — ..Legalább nem tetszik megzavarni valami nyulat. vagy fácánt délutáni napkurázó nyugalmában..." — Szótfogadtam és én is a padkára telepedtem. Elbeszélgettünk egyről-másról. mint ilyenkor szokás. Közben figyeltük az előttünk elsuhanó autókat. melyek utasai vagy látogatóba, vagy kirándulásról hazafelé igyekeztek. Messziről, a futballpályáról a szurkolók hangoskodása hallatszott, megszakítva cgy-egy éles bírói füttyszóval. Ilyenkor az. öreg futballisták fel-felidézik régi mérkőzéseiket, kudarcaikat.... amikor még fiatalok, gyorsak és erősek voltak. Most már csak nézik, dicsérik, vagy szidják a játékot és a játékosokat. Mérkőzés után. hazamenct. a fiatalság élénken tárgyalta meg a lefolyt meccset, felidézve annak egves jeleneteit. Abba a házba is. ahol én ültem, hazatért két diák s nagyban dicsekedtek az elért győzelemmel. A szájuk tele volt beszéddel, de a gyomruk harapniv alóla vágyott. ..Mami" — szóltak anyjukhoz fordulva — ..nagyon éhesek vagyunk már..." — és hangjukban egyben kérés is volt. Édesanyjuk bement a kamrába és kihozott néhány karéj kenyeret. Adott a fiuknak, a nagyapának, minket is megkínált és magának is hagyott egy szeletet. ..Ahogy igy nézem, kedves háziasszony" — jegyeztem meg — ..amint osztogatja a kenyeret, eszembe jut a példázat, amikor egy fiú osztogatta a kenyeret, mondván, hogy amit édesapjának ád.azzal lefizeti tartozását, amiért őt felnevelte: a fiának kölcsönbe adja. hogy majd visszafizesse azt. amikor ő már gyenge, öreg ember lesz. A harmadik karéjjal pedig önmagát élteti s teszi munkabíróvá. ..Kedves uram. én elmondok önnek egy mostanában megtörtént esetet" — szólt a háziasszony — ..ami az. ilyen kenyérosztással kapcsolatos". ,,Halljuk. halljuk!" — szóltunk többen is, kíváncsian kérve. hogy mesélje el azt nekünk. ..Tudják jól maguk, idősebbek, hogy hogyan volt az a régmúltban" — kezdte az. elbeszélést a kedves háziasszony. ..Amikor apáink, nagyapáink kénytele(Folyt. a 12. oldalon)
