Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-06-12 / 24. szám
MAGYAR HÍRADÓ 11. oldal S BENEDEK MÁRIA j ^EELKi TANÁCSADÓJA HÁLÁTLAN — Egész életemet a leányomnak szenteltem. Férjem már a lányom születése óta beteg. Mindig dolgoznom kellett, és amikor a leányom férjhez ment, két évvel ezelőtt, mindenemet neki adtam. A menyegző után semmi pénz nem maradt a háznál. A vcjem nagyon jómódú diplomás férfi, de sem ő, sem családja semmi segítséget nem ajánlott fel ahhoz az esküvőhöz, amit viszont nagyon igényesen igyekeztek megszervezni. A házaspár egy másik államban él. Havonta egyszer meglátogatnak bennünket, de mindig a vcjem családjánál laknak ilyenkor. Pedig lenne nálunk is egy szoba a részükre. Mihozzánk csak egy rövid látogatásra szoktak átjönni. A vejem hidegen viselkedik velünk szemben és egyáltalán nem érdekli semmi a családunkban. A jövő hónapban a vcjemel kitüntetik abban a városban, ahol dolgozik. Lesz egy nagy vacsora is ennek tiszteletére. Amikor meghivolf, azt mondtam neki, hogy büszke leszek, hogy részlvehetek az ünnepségen. Most azonban már sem a férjem, sem én nem akarok elmenni. VÁLASZ — Úgy tűnik, hogy ön leányának megfontolatlan magatartása miatt nem akar résztvenni a vacsorán, amit a vejének tiszteletére rendeznek. Tudnia kell azonban, hogy távolmaradásuk egyúttal a vejének megvetését is jelentené. Ha azonban azt akarja, hogy befogadják és «feivesen üdvözöljék a nagyobb családban is. amit a leánya most épit ki magának és férjének, akkor továbbra is legyen megértő, szerető édesanya. A jövő érdekében tehát el kell mennie erre a vacsorára, mert ezáltal csak egyengeti az utat vejének családja felé. EGY ANYÁHOZ — Egy asszony levelet küldött be a következő kisérő szöveggel: „Kérem, legyen szives ezt a levelet kinyomtatni. Nekem nagyon sokat jelentene. Úgy gondolom, hogy azoknak is sokat jelent majd, akik elolvassák, és elgondolkoznak azon, ami ezt a levelet kikényszeritette belőlem. Sajnos, nem vagy ok jó iró, de talán mégis ki tudom fejezni, amit akarok.” A levél szövege a következő: „Kedves A- nyám! Úgy terveztem, hogy az Anyák napját veled töltöm, de nem tehettem, ezért utólag irok egy levelet, tudom, hogy elolvasod a lelki tanácsadó cikkeit. Anyám, nagyon szeretlek. Olyan sok dolog van, amit most már megértek, pedig fiatalabb koromban érthetetlennek tűnt számomra. Akkor nem tudtam, mennyire bánt ez téged; de most már én is tudom, a saját gyermekeimmel való kapcsolatom alapján. Addig nem tudtam, milyen egyedülvaló voltál, amíg én is az nem lettem. Nem tudtam elképzelni, hogy milyen terhes volt neked, amikor apámmal és velünk is harcoltál. Most már tudom. Nem is gondoltam rá, milyen nehezen dolgozol és milyen súlyos terheket viszel, amig én is rá nem léptem a te utadra. Nem tudnám felsorolni, hányszor boldoggá lehettelek volna csak ezzel a néhány szóval: „Anyám, nagyon szeretlek.” Most azonban már tudom, mert én is szívesen hallanám ezt a gyermekeimtől. Igazán nem tudtam, hogy egy édesanya mennyire szeretheti gyermekeit, amig az enyéim is fel nem nőttek. Egy egész életre van szükségem ahhoz, hogy megtudjam, mit jelent édesanyának lenni. Szeretnék valamilyen utal találni annak kifejezéséhez, hogy nagyra értékelem, amit értem teltél, és ami nekem voltál és vagy ma is. Köszönöm, édesanyám, a rám pazarolt önzetlen szereldei, erőfeszítési és példái. Köszönöm a jó nevelési. Te voltál és le vagy a legnagyobb a szemetn beír.” VALASZ — Remélem ezer és ezer édesanya olvassa ezt a gyönyörű levelet, és legalább anyák napja után hálásan megemlékezik az. édesanyjáról. Köszönöm a levelet, és azt kívánom, hogy a jó Isten áldja meg gyermekeivel együtt. IDEÁLL, ODAÁLL Kisasszonyok, juj, kényesek. — Lányosat, ne legény eset! Malac-nóta dallama. — Mit szól hozzá a mama? Kis úrfiak, kényesebbek. Mindenből a fényesebbet! A tálból csak a javát szedje, aki ideáüt. Szenvedjen, ki odaállt, ahol törik a csutát. — Mondd, apuka, anyuka, mért oly buták a buták? Sipos Gyula AKI NEM ÉRHETTE MEG NAGY ÁLMÁT: AZ IGAZI BÉKÉT (Folyt, a 10. oldalról) gek másként zajlanak le. mint a mi szűk, földi világunkban. Példaként egy gondolatkísérlet. Ha egy száguldó vonat tetején álló ember pisztolylövést ad le a pályatest mentén fekvő céltáblába, a golyó becsapódási sebessége nagyobb, mintha ugyanezt a lövedéket egy álló ember revolvere indítja el. A magyarázat: ha a golyó sebessége például 1000 méter, a vonaté pedig 100 méter, akkor a becsapódási sebesség 1100 méter lesz másodpercenként. S ha ugyanezt a kísérletet egy 250 ezer kilométer másodpercenkénti sebességű űrhajón végeznék el. s nem golyót, hanem fénysugarat lőnének ki. a fénycsóva nem 55o ezer kilométeres sebességgel ütközne a képzeletbeli céltáblába, hanem a végeredmény 300 ezer kilométer lesz másodpercenként. A nagy sebességek világában el kell szakadni a megszokott földi képtől, tudomásul kell venni, hogy vannak esetek, amikor az úgynevezett józan ész csődöt mond. Einstein sokat foglalkozott az idővel, s felismerte, hogy az órák járása és az idő múlása a sebesség függvénye. S ismét egy példa. Ha egy űrhajós valamiféle csodajármüvei, amelynek sebessége megközelíti a fénysebességet, elhagyná a Földet, s majd valamikor viszatérne. meglepődve tapasztalná, hogy magával vitt időmérő eszközei és az itteniek adatai között nagyon nagy a különbség. A rendkívül hosszú utat bejárt űrhajós csak keveset öregedett, órája sem mutat tiz-husz évnél többet, s amikor kiszáll az ürhaióból. megijednek tőle. azt hiszik, a múltból tért haza. A Földön ugyanis ezalatt akár ezer. tízezer vagy egymillió év is eltelhetett, függően az utazás paramétereitől. A speciális relativitáselmélet zárt egység, amelyet megdünteni nem lehet; helyességét kísérletek százai bizonyítják. A józan észnek ellentmondó időparadoxont az egészből kiemelni s önmagában vizsgálni. megtámadni nem lehet. Einstein szülőhazájából 1933-ban az Egyesült ( Államokba távozott, s Prcnceton egyetemén kapott katedrát. Az első különösen riasztó híreket 1939-ben hallotta Európából a tudós. Találkozott menekült fizikusokkal, jelentkezett nála Enrico Fermi és Niels Bohr. s állandó kapcsolatot tartott az európaiakkal, főleg azokkal, akik Németországban rekedtek. A magyar származású Szilárd Leóval. Wigner Jenővel és Enrico Permivel egyetértve 1939-ben levélben figyelmeztette Roosevelt elnököt egy elképesztő veszélyre: a náci birodalom arra törekszik, hogy elsőnek állítsa elő az atombombát. A levél hatására Manhattan fedőnéven tervet dolgoztak ki az amerikai atombomba előállítására. A nukleáris szerkezet azonban csak 1945 júliusára készült el. amikor már két hónapja szovjet zászló lengett a Reichstag romjain. Ekkor Einstein volt az első. aki a legélesebben tiltakozott az atombomba bevetése ellen. De tiltakozó hangját elnyomta a hirosimai robbanás zaja. elfedte a gomba alakú felhöszörnveteg. S hozzátehetjük: minden eddig felrobbantó! nukleáris szerkezet Einstein egyik világhírű képletét igazolja — az atombomba a relativitáselmélet egyik legfontosabb bizonyítéka. Élete olyan volt. mint a tragikus hősöké. Felfedezéseit méltányolták, de nem érhette meg nagy álmát, hogy igazi béke uralkodjék a Földön. Gauser Károly , MAGYAR LÁBNYOMOK (Folyt, a 8. oldalról) Thiollicr-nek a katonai nyilvántartóból szerzett információja szerint F'ő dec. 4-én mint nyugdíjas százados 101 éves korában halt meg). Ennek a rovatnak egy korai (a Világ-ban múlt év jiiI. "-én megjelent) cikkében jelentettem, hogy a jugoszláviai Trogir templomában a sekrestyés nagvnehezen megtalálta és megmutatta nekem azt a disz.es. hímzett. Szent György lovas alakját mutató, ékkövekkel kirakott csuklyát, amely eredetileg IV. Béla honát királlyá koronáztatásakor viselt palástján volt. (..Kérem. nagyon régen nem érdeklődött efelől senki", mondta a kis öreg. ..El kellene juttatni Budapestre...") Akit egyszer majd érdekel a dolog utánajárás és cselekvés okából, R. Eitelberger egy Bécsben. 1884-ben megjelent tanulmányában találhat utalásokat a csuklyára. Itt most egy másik, az idők ködében éppúgy elsüllyedt magyar vonatkozású történelmi kincsre kell utalnunk: Bercsényi marsallbotjára. amely Luzancy 12. századbeli templomába került s valószínűleg most is ott van. Leírás szerint ..hossza 18 és vastagsága 4 hüvelyk, arany liliomokkal van díszítve, kék bársonnyal behúzva, egy-cgy végén aranyabroncs. alul bársonyba nyomott arany liliom." Abban a templomban nyugszik maga Bercsényi László is. latin és francia nyelvű verses felirattal ellátott márványtábla alatt, amelyen magyar címerének, a marsallbotnak és a Szent Lajos Rend parancsnoki keresztjének rajza is látható. *** ......tédjen velem jót... ne vesse meg kérésemet..." Megvan a Bercsényi levele. Mária Terézia bécsi udvari levéltári okmánykötcgcibcn — egy jegyzettel együtt, amelyet Pálffy a császárné félje. Lotharingiai Ferenc számára firkantott oda: ..Uneröffnct Ad Acta geschicket" — ..Felbontatlanul irattárba küldve".
