Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-06-12 / 24. szám
12. oldal MAGYAR HÍRADÓ LONDONI JEGYZETEK Ir(a: KUTASI KOVÁCS LAJOS London a zenei világ egyik központja. A legkiválóbb mii vészek, szólisták és karmesterek, kitűnő zenekarok lépnek föl. s minden napnak megvan a zenei eseménye. Sokszor olvasott közhely, hogy mi magyarok ..zenei nagyhatalom” vagyunk. Ám valóban, szerte a világban a legjelesebb szólisták és karmesterek között meglepő nagyszámban találunk magyarokat. Nem alaptalanul emlegetjük hát ..zenei nagyhatalmunkat", ami természetesen nem jelenti azt. hogy valamennyien zeneértők lennénk. Megvallom, én se vagyok zeneértő. Bár gyerekkoromban hosszú évekig nyiszáltam a hegedűt. Jóapám ambíciója volt. hogy megtanuljak hegedülni. Gimnazista koromban még a gimnázium zenekarában is játszottam vagy két évig és büszkén viseltem bocskai-sapkámon a zenekar-jelvényét, az ezüst lantot. De szerencsére időben abbahagytam a hegediilést. tökéletesen el is felejtettem. Nem lett belőlem magyar Paganini. S bár nem lettem muzsikus és nem vagyok zeneértő, a zenét nagyon szeretem. Ha nem is tudok úgy elmerülni benne, mint az irodalomban, a képzőművészetben. a színházban. Szeretek koncertre járni. Londonban a koncertek pótolják a pesti színházi estéket. Nem mintha itt nem lennének kitűnő előadások. nagyszerű színészek, egyszerűen az én ..poor English”-em kevés ahhoz, hogy az igazi színházat élvezni tudjam. A londoni zenei események sorában az elmúlt hetek során annyi magyar művészt hallgathattam, hogy akár Pesten is érezhettem magam. Londonba érkezésem után néhány nappal a Thames-parti óriási, modern hangverseny-csarnokban. a ..Royal Festival Hall”-ban Fischer Anny, a nagyszerű művésznő koncertjét hallhattam a londoni filharmonikusokkal. Néhány nappal később a ..Queen Elisabeth Hall”-ban Vázsonyi Bálint szólókoncertje következett. Vázsonyi, az utolsó Dohnányi tanitvány nemcsak kiváló zongorista, zenei szakíróként is kitűnt ép. mesteréről, Dohnányiról irt és Budapesten néhány éve megjelent kitűnő könyvével. Ezután a Svájcban élő Anda Géza koncertje következett, majd a londoni filharmonikusokkal Vásáry Tamásnak volt Két Csajkovszkij-koncertje a ..Royal Festival Hall”-ban, illetve az ,,Albert Hall”ban. Először voltam az Albert Hall-ban. Kívülről már jónéhányszor körüljártam. Gyakran sétáltam a Hydeparknak azon a részén, ahol az Albert Hall-al szemben az imponáló Albert emlékmű magaslik föl. Az Albert Hall a világ egyik legnagyobb hangverseny-terme. hiszen nyolcezer ember számára van benne hely; Az óriási amfiteátrum belülről még monumentálisabbnak hat, mint kívülről. A vörösbársony huzatu székek és páholyok, az aranyos cirádák és oszlopok á viktoriánus időket idézik. Hiszen az Albert Hall száz esztendős. A koncerten telt ház volt, a jegyek már hetekkelelőbb elkeltek. Annál inkább meglepett, hogy némelyik sorban akadt néhány üres szék. Angol impressziáró barátunk aztán elmesélte, hogy amikor az Albert Hall épült a múlt században, bizonyos szánni széket száz fontos örökáron áruba bocsájtottak. Akkoriban a Brit Birodalom fénykorában igen komoly összeg volt száz font. S akik akkor megvették a százfontos ülőhelyeket, azoknak leszármazottai ma is ezeken a helyeken ülnek, illetve ezek a helyek nem eladhatók! Mesélte azt is. hogy az Albert Hall fényes, előkelő báloknak is a színhelye. Ilyenkor a földszinti részből természetesen kiviszik a székeket, hogy legyen elegendő hely a táncoló pároknak. De nem minden széket! Azokat a székeket, melyeket száz évvel ezelőtt száz fontért megvettek, nem viszik ki. A táncolok gondosan kerülgetik őket. Ma már száz fontért aligha lehetne örökáron ülőhelyet venni bármelyik londoni hangverseny-terembe vagy színházba. Viszont száz fontért lehet egy nyakkendőt vásárolni a Harrods áruházban. Megvallom, nem is találtam különlegesnek ezt a százfontos nyakkendőt. Öt fontért sokkal kedvemre valóbbat láttam. Dehát. az ég szerelmére akkor mi a száz font ezen a nyakkendőn? Hiszen mégcsak nem is buja színekben csillogó nyakkendő-csoda! Nem is valami nagy művész festette, sőt nem is kézifestésű. A rejtély egyszerűbb. ÉLET ÉS TUDOMÁNY SZÖKEVÉNY HOLD A Hold atmoszférája rendkívül ritka; minden köbcentiméterében mintegy tiz atom található, s ezért összlégkörének tömege legföljebb tiz tonna. Sokan felvetik a kérdést, lehet-e mesterséges légkört teremteni a Holdon? Például úgy, hogy a Földről „exportált" oxigént vagy levegőt elpárologtatnánk. Megmaradna-e a légkör? Ez alig valószínű, mert a Hold vonzereje rendkivid csekély. A fantázia birodalmába tartoznak tehát azok az elképzelések, hogy a Holdat mesterséges légkörrel körülvéve földi ipartelepeket~kellene oda áttelepíteni. A 45 évvel ezelőtt felfedezett Plútó bolygóról eleinte vajmi keveset tudtak. Csak az ötvenes években mérte meg az amerikai Robert Hardie a Plútó tengelyforgásának idejét, s ezt 6,4 napnak találta. A szomszédos bolygónak, a Neptunusznak van egy holdja, a Triton, amely 5.88 nap alatt végez egy tengely körüli forgást. A két adat hasonlóságából már régebben arra következtettek, hogy a Plútó a Neptunusz megszökött holdja, nem pedig a testvére. Lehetsége, hogy a Neptunusz a távoli jövőben ismét elfogja szökevény fiát. GALAXISOK, GÖMBHALMAZOK A galaxisok, csillagvárosok, gyakran nem magányosan. hanem csoportosan róják útjukat a végtelenben. Képzeljünk el egy gigantikus szőlőfürtöt szár és kocsány nélkül. Egy-egy szőlőszem képvisel egy galaxist, csakhogy a benne levő magok száma legalbb 100 milliárd. A legnagyobb ismert galaxishalmaz a Virgo csillagképben látható, a múlt század végén Max Wolf fedezte fel. Ennek 2500 tagja van, és mindegyik csillagvárosban legalább 100 milliárd a csillagok száma. Most az amerikai csillagászok egy rendkívül furcsa galaxishalmazt találtak, az Ursa Maior — Nagy Medve — csillagképben. Igen sok kalkuláció 1-bből a nyakkendőből egyetlen darab készült a lúgon és a kedves vevő. aki megfizeti a száz fon megkapja a nyakkendőhöz a minta kliséjét í zzel biztosítják, hogy éppen ilyen nyakkendő r lesz még egy a világon. Úgy döntöttem, hogy egyszer száz fontot szál majd nyakkendőre, akkor nem ezt a százfor, darabot veszem meg (klisével), hanem kiválasz húsz öt fontos, vagy még inkább ötven két for nyakkendőt. Már Brazíliában megtanultam, ht csak az a fontos, hogy az embernek nyakkend legyen; az nem fontos, hogy — hány fontos. Pichler Karcsi a szobrász és kerámikus hivott fii minap telefonon. Meglepett, mert Karcsi barát Sao Pauloban él és utoljára öt éve láttuk egymí Természetesen nem Sao Pauloból telefonált, han Londonból. Átjött Európába, először jár Londonb. megkérte: mutassam meg neki a várost. Szivesen vállalkoztam rá, mert nemcsak Pich Károly régi barátom, hanem London is az: miért ismerhetnék meg egymást az én révemen? Öi londoni ..cicerone" vagyok s aki bírja melletti lábbal, annak szivesen megmutatom Londont, per: csak dióhéjban. így jutottam el ismét a Covent Gardenbe. Mily más kép fogadott, mint az elmúlt nyáron! A zöldst gyümölcs, virág illata, a piac jellegzetes szaga n< úszott a levegőben. Nem kellett óvatoskodnom, h( megcsúszom egy sikor káposzta-levélen. Eltűntek „My Fair Lady"-ból ismert jellegzetes covent-gardi figurák, nem zsibongott a piac. csak — a Cove Gardenben zengett a kórus. Opera próba lehetet (Folyt, a 13. oldalon) után a távolságát 2.3 milliárd fényévnek mérték. I derült azonban, hogy ezúttal nem galaxishalmazn hanem egy óriási, gömb alakú csillagfelhőről, az gömbhalmazról van szó, amelynek tagjai valamilynagyobb tömeg földarabolódásából keletkezte Megjegyezzük, hogy a mi Tejútrendszerünk ossz gömbhalmazainak száma mintegy 120. (Folyt, a 13. oldalon) FURCSA HISTÓRIÁK „Szivátültetés” Franciaország és Ausztria hosszas diplomáéi tárgyalások után sikeresen megoldottak egy rendkivi lényeges kérdést. XVII. Lajos (a francia forradalomban lefejeze XVI. Lajos fia) apja kivégzése után egy párizsi bőtünbcn halt meg tízesztendős korában. Ez 1795-be történt, s a Temple nevű hires börtön orvosa kioper; kioperál ta a herceg szivét, hogy átadja a királypárti franciá) nak. Azok a Habsburg-ház közreműködésével a szív az ausztriai Frohsdorf kastélyába vitték, s egész mo: tanáig ott lakozott egy aranyozott kristályurnábar Most végül a két kormány megegyezett abban, hogy szivet visszaviszik Franciaországba. A minap meg i érkezett az. urna és elhelyezték a Saint Denis apátsá templomában, ahol a francia királyok nyugszanak I;bböl az. alkalomból némi vita is támadt, mert egye történetírók szerint az igazi XVII. Lajos megszökő! és hamis név alatt békés öregkort ért meg Hollandié ban. E történészek szerint az az ifjú halt meg. akivel herceget kicserélték, s az. urna igy egy ismeretlen fran cia szivét őrizné. A francia kormány megbízottja Saint Denis apátság lépcsőin igy nyilatkozott a Reute tudósítójának: ..Nem avatkozunk bele ebbe a törté nelmi vitába, jogilag a gyermek XVII. Lajos és része (Folyt, a 13. oldalon)
