Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-05-29 / 22. szám
Arr a a rix a A VfvAW KI MILYEN PÉLDÁT MUTAT Irta: DOHNÁNYINÉ ZACHÄR ILONA Sokan az emberek közül lelkiismeretfurdalás nélkül hódolnak káros szokásaiknak, isznak, hazudoznak, csalnak, veszekednek, káromkodnak, egy percig se gondolva arra, hogy nemcsak saját üdvözülésüket veszélyeztetik, de rossz példát mutatnak embertársaiknak. akik figyelik őket és akik lelkét megmérgezik. Chaikowszkij gyermekkorában félrelépett mert egy iskolatársa rossz példát mutatott és ő azt akaratlanul követte. Egy ismerős asszony félje iszákos lett. Mivel magas politikai hivatalt töltött be, titkolni voltak kénytelenek ezt a helytelen szokást és felesége rettenetesen szenvedett miatta. Félje halála után azonba ő lett alkoholista és csaknem elpuszitotta egész életét, irtózatos csapásokat zúdítva magára. Nekem is részem volt egy élményben, mely még most is emlékezetemben van. Amikor Amerikában letelepedtünk, még nem ismertem a Megváltót. Jártam ugyan a templomba, de valójában nem hittem Benne, de lelkem mélyén folyton kerestem, kutattam Utána. Akkor megismerkedtem egy keresztény szekta tagjaival, és azt találtam, hogy tiszta, romlatlan életet élnek, nem isznak, nem dohányoznak, nem lumpolnak, folyton a Bibliát tanulmányozzák és imádkoznak, úgyhogy már-már haboztam, nem lenne-e jó vallásukkal közelebbről is megismerkedni? Akkor aztán valami történt, ami örök nyomot hagyott a lelkemben. Vezetőjük, olyan férfi, aki fennen hangoztatta, hogy hány embert meggyógyított és hogy mennyire nagyrabecsülik őt hitsorsosai, hivatalos volt egy estélyünkre. Sört szolgáltunk fel, mivel igen meleg volt és jól esett a vendégeknek. Közben nagyon aggódtam, nem sértjük-e meg ezáltal az illető férfi érzéseit? Mentegetőztem is előtte és reménykedtem, hogy nem fogja rossz néfen venni ezt a tapintatlanságot részünkről. Közben a vendégek kis csoportokra oszlottak és beszlgettek. Nekem, mint házi asszonynak, teendőim után kellett néznem, kisiettem,hát a konyhába, hogy valami süteményfélét hordjak be, amikor főidbe gyökerezett a lábam a megrökönyödéstől. Mert az egyik sarokban elrejtőzködve ott állt az illető egyén, kezében hatalmas pohár sör és csak úgy kortyolta az italt, majdnem megfulladt bele. Szerencsére nem vett észre, mert még idejében visszahúzódtam. Nem tudtam volna mit mondani HETI NAPTÁR ; JUNIUS ; (IKREK HAVA) 2 — Hétfő: Anna j 3 — Kedd: Klotild | 4 — Szerda: Bulcsu 1 5 — Csütörtök: Angéla 6 — Péntek: Norbert 1 7 — Szombat: Róbert 1 8 — Vasárnap: Medárd ( neki. Siettem vissza a vendégekhez. De lelkemet olyan undor töltötte el, hogy igazságtalanul még a keresztény vallást is elitéltem, azt képzelve, mindenki ilyen hipokrita, aki kersztény, hogy évekig abbahagytam a további kutatást Krisztus után. És csak akkor, amikor forrón szeretett Féijemet eltemettem, amikor mindent elveszítettem és összecsaptak fejem felett a hullámok, ébredtem rá az Igazságra — hogy igenis minden igaz, amit az Ur Jézus Krisztusról a Szentirás hirdet és hogy az a körülmény, hogy egyesek nem élnek Istenüknek szentelt életet, semmit se von le ebből a nagy és szent Igazságból. Effajta helyzet gyakran fordul elő a családi életben is. A gyermekek folyton figyelik a szüleiket és semmiesetre sem elnézőek azok gyengeségével vagy tévedésével szemben. Tudom, hogy a legjobb, leggondosabb, legszeretőbb szülőknek is sokszor tévútra térnek a EMLÉKEZÉS Az első magyar lapszerkesztő Az első magyarországi újság mejelenése egybeesik népünk történetének egyik legdicsőbb eseményével, a Rákóczi szabadságharccal. Rákóczi Ferenc megbízta egyik tábornokát: Eszterházy Antalt, hogy indítson egy olyan újságot, amely megcáfolja a császári udvar hazudozásait, ismerteti a szabadságharc igazi célját és törekvéseit. Kétszázhetven évvel ezelőtt, 1705 áprilisában jelent meg az első magyar újság Lőcsén. A latin nyelvű lap ezt a címet viselte: MERCURIUS HUNGARICUS, majd később a nevét MERCURIUS VERIDICUS EX HUNGARIA-ra változtatta. Rákóczi hadiujságját nem a kurucoknak szánta, hanem a külföldnek, ezért is nyomatta latinul, hogy a szabadságharcot támogató lengyel, svéd, orosz és francia udvarhoz küldött követei a baráti országokban terjeszthessék. A közöltek a magyar újságírás történetében már ismertek. Az első magyar lapszerkesztő élete, annál kevésbé. Eszterházy Antal, Rákóczi Ferenc tábornagya, Eszterházy Ferenc és Thököly Kata fia, 1676-ban született és Kismartonban nevelkedett. 1704 májusának elején ötszáz vitézével felcsap Rákóczi hívének. Ö javasolta és kérte a fejedelemtől a Mercurius rendszeres megjelentetését, hogy a bécsi újság valótlan híreit megcáfolhassa. Amikor a kurucok csillaga leáldozott, Rákóczi hadiujságja is befejezte pályafutását. Eszterházy a szatmári békekötés feltételeit nem fogadta el, ő azon ügyhöz, melyhez szegődött és amelyért harcolt, hű maradt haláláig. Mint a magyar szabadság száműzött mártírja, sok bujdosás után, a fejedelemhez utolsó leheletéig híven halt meg Rodostóban negyvenhat éves korában, 1722. augusztus 10-én. Mikes Kelemen leveleiben Eszterházy Antal utolsó napjairól igy emlékezik meg: „...1721 elején Rodostóba érkezett. 1722 nyarán a pestis kikerülése végett, innét nem messze a Bujuk-Ali nevű rétre költözött. Augusztus 6-án az udvarhoz jött misét gyermekei, de azt is tudom, hogy szokszor a szülők ballépése vonja maga után a gyermek megtévelyedését. A LIVE magazinban egy kis történet áll egy fiatal anyáról, aki minden erejével oda akar hatni, hogy őt gyermekét jól és helyesen felnevelje. Mélyen vallásos és sokat olvasgatja, tanulmányozza a Bibliát. Közben azonban egyre több a dolga, ideges és ingerlékeny lesz minek következtében sokszor ok nélkül is ráförmed a virgonc és néha kissé szofogadatlan gyermekekre, amit észre se vesz, mert a sok munkában és gondban még elmélkedni sincs ideje. Egy napon ráébred, hogy legidősebb fiacskája egyre engedetlenebb lesz, majd egyenesen ellenséges. Következetesen olyan dolgokat csinál, melyeket megtiltott neki és az iskolában is egyre több rá a panasz. Azt is észreveszi az anya, hogy ez a fiú, aki azelőtt annyira érdeklődött a Szentirás iránt, hogy saját maga is folyton olvasgatta, most feléje se néz a Bibliának, sőt a templomot is elkerüli. Egy napon ismét hibát követett el és az anyja talán haragosabban fedte meg. mint ahogyan akarta volna. Felindulásában azt is szemére vetette, hogy nem olvassa a Bibliát és megkérdezte tőle, miért nem? Erre a fiú dacosan felvetette a fejét és az anyja arcába vágta: „Mert semmire se való! Te folyton ájtatoskodsz, és minket is erre akarsz kényszeríteni, de semmiféle jó hatással sincs rád. Minden csekélységért megmérgesedel és üvöltözöl ránk — már egész olyan lettél, mint a többi anya!" hallgatni, mint minden ünnepnap szokása volt tenni: a fejedelemtől ebéd után elbúcsúzva, nagy főfájást érezve, este felé haza lovagolt és harmadnap, augusztus 10-én meghala, pestisben. Áldozatkész, buzgó hazafiasságáért, becsületes, szelíd, jó leikéért, s még a szomorú számkivetésben is örökké vidám kedélyéért szerette őt mindenki. A fejedelem a rodostói örmény egyházban temettetett el. Eszterházy Antal hamvait Rodostóból 1906-ban II. Rákóczi Ferenc és fia, József, valamint anyja, Zrínyi Ilona, továbbá Bercsényi Miklós és felesége, Csáky Krisztina és Sibrik Miklós hamvaival együtt hozták haza, amelyek azóta a kassai Dómban nyugszanak. Ugróczky Mihály ÓDA EGY FIATALANYÁHOZ Gondoltad-e csak néhány éve még, mily félelmetes nagyszerű titok az életed: jövőd és anyaságod mily végtelen szerelem-áradat, a sorsod kibogozhatatlan szövevénye gyökérnek, törzsnek és gyümölcsnek. Fiad, a síró, tehetetlen ember mily veszendő hatalom nélküled, hiába forrong érte a világ, hiába üléseznek parlamentek nélküled, te vagy millió öröm ringatója, anya, anyánk, a gazdagitó teremtés munkatársa, tudósa, angyala. Ki érezheti jobban, mennyit ér az ember, hány veszedelem tátog felé, s mennyire védtelen, csak te tudod, oltalom, béke otthona! Véredben kozmikus törvények égnek, évszázadok s égtájak fényei, vigasz és szépség temploma, anya, könnyek forrása, szent csipkebokor, hajnali csillag, virágok virága, halálon át születő életünk záloga, élő szentségmutató! Csanád Béla
