Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-05-29 / 22. szám
ts. oldal MAGYAR HÍRADÓ A LEGŐSIBB AMERIKAI Irta: KUTASI KOVÁCS LAJOS Mikor és hol alakult ki Amerika legősibb kultúrája? Kik teremtették meg, honnan jöttek és mi lett a sorsuk? Olyan kérdések, melyekre ma nem tud választ adni a tudomány. Azt tudjuk, hogy Amerika területén nem játszódott le az „emberré-válás” drámai folyamata, miután se elö-emberi, se kora-emberi csontleletek nem kerültek elő a földből az amerikai kontinensen. A legrégibb leletek is már a Homo Sapiensről vallanak; Amerikában tehát az ember — jövevény. Mondhatnék, mindenki bevándorló, csak az időpontban van különbség. Amikor a 16. században a spanyolok birtokba vették Mexikót, Közép- és Dél-Amerikát, három igen magas indián kultúrát pusztítottak el, semmisítettek meg: az aztékot, a máyát és az inkát. Ma már pontosan tudjuk, hogy mindhárom indián kultúra, a maga monumentális építészetével, rafinált művészetével, bonyolult osztály-társadalmával, magas matematikai és csillagászati ismeretével, meghökkentő vallási kultuszával a hódítók érkezése idején hanyatlóban volt. így lehettek ezek a dekadens amerikai kultúrák néhány száz spanyol kalandor könnyű martalékai... A tudomány azóta már fölfedett bizonyos előzményeket. Tudjuk, hogy az aztékok már csak átvették a leigázott olmék és tolték kultúrát; föltételezzük, hogy kapcsolat állt fönn az inkák és a máyák között. U- gyanakkor értetlenül állunk a Titicaca tónál lévő Tiahuanaco kultúra ősi romjai előtt, mert fogalmunk sincs arról, hogy kik hozták létre ezt a pre-inka, vagyis inka-előtti kultúrát? Nem tudjuk azt sem, hogy milyen néphez és kultúrához kötődnek a talányos naczai leletek Peruban? S vájjon ezekután kizártnak tarthatjuk-e, hogy a csaknem Európa-nagyságu amazonasi őserdő nem rejti-e azokat a titokzatos romvárosokat, melyek talán közelebb vinnének bennünket a titkok megfejtéséhez? Az eddig ismert és föltárt amerikai őskulturák korát és az indiánok megjelenésének időpontját a kontinensen igen közelinek Ítélte meg a tudomány. A régészet és az embertan még huszonöt-harminc év előtt is úgy vélte, hogy az indiánok elődei öt-hatezer éve vándoroltak át a Berin-uton Szibériából Amerikába. Az Amazonas torkolatában levő kiterjedt szigeten fölfedezett gazdag kerámiák, szobrok és egyéb leletek alapján kirajzolódó marajoara-kultura korát ezer-eszezerötszáz évre becsülték, mig a hatvanas évek közepén a Corbon-14 vizsgálatok hátra nem vitték három ezer évvel ennek a kultúrának a korát. A legősibb emberi leletek Brazíliában, a Lagoa Santa ember maradványai több mint tizezer évesek. Ma az ember megjelenését 30-40 ezer évre teszi a tudomány az amerikai kontinensen. Az európaiak hajlamosak arra, hogy más világrészeken kialakult kultúrákra bizonyos nyegle fölénnyel tekintsenek csak azért, mert azok más irányba fejlődtek. Ám az indiai yoga, a japán judo, a nyugati, orvostudomány előtt teljesen érthetetlen ősi kínai vagy a meghökkentő fülöpszigeti gyógyító emberek tudománya láttán úgy véljük, hogy amig az európai ember az elmúlt két évezredben technikai eszközeit fejlesztette ki bámulatosan, a keleti ember — önmagát fejlesztette. Az amerikai ős-kulturákkal és az indián atituddel szemben épp oly értelmetlenül és érthetetlenül áll az európai ember. A megfejthetetlen vagy még meg nem fejtett talányok persze a fantázia játékának adnak lendületet. A svájci Danikén egyszerűen a világűrből érkezett magaskulturáju lényeknek tulajdonítja az ősi kultúrák emlékeit. A nála sokkal felkészültebb, a tudomány eredményeit figyelembe vevő Várkonyi Nándor hires könyvében (Sziriát oszlopai) más összefüggéseket keres. Elsüllyedt földrészek, Atlantisz, Gondvána, Mu-földje adnak neki választ. A geológia azt bizonyítja, hogy a nagy geológiai katasztrófák idején, amikor földségek süllyedtek el és világrészek töredeztek szét, hogy mai formájukat fölvegyék, ember még nem élt a földön. A kérdésekre még nincs válasz. Ám egy kiváló francia etnológus, Lévi-Strauss más oldalról keresi a választ. A harmincas években több expedíciót vezetett Brazília indián törzsei közé. Csaknem azt Írtam „primitiv” törzseihez. Ám az etnológia és a néprajz nem ismeri ezt a kifejezést. És joggal. Felületes dolog ugyanis egy másfajta kultúrára, melyet nem ismerünk vagy értünk eléggé, melynek értékrendje és stílusa, fölépítése és törvénye más mint a miénk, egyszerűen „primitívnek” nevezni. Lévi-Strauss a kaingang, kaduveo, bororo, nambiquara, mundé és a tupipkavahib indiánokat tanulmányozta. Arra a következtetésre jutott, hogy az > amazonasi indián törzsek egyrésze valamikor egy VALAMI JÓZAN, TISHA A pókok beszövik már a fél szobát. Elférek én mindegyre kisebb helyen. A viszály ülledékbe költözik át, és lesz az ülledék is kényelmetlen. így hagyom el magamat. Szobámat is, életemet is — mindent igy hagyok el. Ki áld meg egyszer engem, ki bátorít valami józan, tiszta életjellel? Az élet sugarával kit áldok én? Körülményeim között senkit, soha! Először feledni kell, hogy voltam én aranyozás mögött a szuette fa. Takács Imre A vers pap nője: Illyés Kinga rolyt. a 8. oldalról) keresztül próbálnak a vers, az előadóművészét lényegére, eddig még nem ismert titkaira bukkanni. Az elégtétel és beteljesülés nem várat sokáig magára, Ilylyés Kingát Szilágyi Domokos verseiből összeállított, Lirai oratórium című műsoráért az ország előadóművészeinek versenyén nagydijjal tüntették ki. A műsoi filmfelvétele most készül a televízió magyar nyelvű műsorának szerkesztőségében. „Es felpattan a kicsi királynő / ha torkot szőrit a kin / egyik kezéből nap hunyorog / csillagok kuporognak törékeny vállain” — mondja a költő. Tegyük még hozzá azt is, hogy „napjának” „csilmagas kultúra hordozója volt. Ugyanis ezeknek az indiánoknak olyan bonyolult, bámulatosan fölépített családi, nemzetiségi, törzsi struktúrájuk, olyan hihetetlen gazdag mitosz-világuk van, melyet jelen kőkori kultúrájuk nem igazol és nem magyaráz meg. Lévi-Strauss félelmetes logikával kitapintja, hogy Amerika legősibb múltja körül mély titok lappang. Rámutat olyan meglepő felfedezésekre, hogy Indonézia ősi törzsei meglepő hasonlatot mutatnak az indiánokkal, hogy Borneo belsejében talált mítoszokul nem lehet megkülönböztetni a legelteijedtebb észak-amerikai indián mítoszoktól. A délkelet-Ázsiából származó leletek meghökkentő hasonlóságot mutatnak skandináviai leletekkel és a lappok éppen olyan hegyes, kerek sátrakat építenek ma is, mint a préri-indiánok. Azt Írja a francia etnológus: „Indonézia. Északkelet-Amerika és Skandinávia alkotja valamiképp az Újvilág Kolombus előtti történetének háromszögelési pontjait. „Tévedünk, amikor azt hisszük, hogy Amerika Kolombus megjelenéséig húszezer éven át el volt vágva a világtól csak azért, mert Nyugat-Európával nem volt kapcsolata. Mint Lévi-Strauss Írja: „Inkább azt súgja minden, hogy a nagy Atlanti-csöndre a Csendes-óceán egész területén méhzümmögés felelt.” Korunk a dogmák alkonyának kora. Amit László Gyula professzor mond a magyar őstörténeti kutatással kapcsolatban, hogy a termékeny bizonytalanság” stádiumában van, ez vonatkozik minden tudományra. A kétkedés viszi előre a tudást és nem a dogmává merevült vélt igazságba való belenyugvás. S ez a nyugtalanító bizonytalanság, az uj utak és módszerek felé indító keresés egyre szélesebbre tálja a titok kapuját, hogy minél többet tudjunk a világról és önmagunkról! Illyés Kinga lagjainak” a fénye, megtartó és lelket-értelmet istápoló sugarai rengeteg hivet, s ezek szeretetét, tiszteletét ajándékozták elégtételül a fiatal marosvásárhelyi művésznőnek. Marosvásárhely, 1975. május hó... Tömöry Péter tszsöl sdclev narívhmz .nkbotlésa n obv Birijinhhaz . giizgooioO
