Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-05-29 / 22. szám
MAGYAR HÍRADÓ 11. oldal SIKERTELEN FÉRJ — Ügyes üzletember vagyok, de kevésbé sikeres férj. Első házasságom elválással végződött, mert a feleségem azzal vádolt, hogy őt alkoholistává tettem. Isten tudja, hogy ki tette őt iszákossá, de az az igazság, hogy három évvel ezelőtt az italosüvegek vetettek véget házasságunknak. Újból megnősültem és házasságunk boldognak mondható egy kérdési kivéve. Alkalmanként ugyanis erősen vitatkozunk a férfi és nő szerepéről a társadalomban. Ö mindig a női felszabaditási mozgalmat élteti, én meg elhatároztam, hogy elfogadom tőle ezt az elméletet. A biti azonban az, hogy megint kezd kísérteni az első házasságom problémája. Amikor hazamegyek, gyakran látom, hogy a feleségem italos üvegeket dugdos. Természetesen ezt ő tagadja, de amikor két koktélt elfogyaszt velem, teljesen elázik. Lehetséges volna, hogy én vagyok az oka annak, hogy a körülöttem levő hölgy automatikusan rabjává lesz a szeszesitalnak? VÁLASZ — Senki nem tud egy antialkoholistát alkoholistává változtatni, az azonban nem szokatlan, hogy az alkoholista férj vagy feleség a másik felet vádolja az iszákosságért. A házastárs teremthet olyan feszült légkört, és bosszankodást, amikor a szeszesital segítségével igyekszik a másik fél levezetni belső fclindultságát. Akkor azonban, ha ez a fél alkoholistává válik, okot keres arra, hogy miért is vált azzá. Ha nincs senki, akit hibáztasson, akkor olyan helyzeteket teremt, amelyekben mentséget igyekszik találni a szeszesital által való ..vigasztalódására.” Ha az ön felesége súlyosan iszákos, akkor talán az unalom képezi az egyik részét a problémájának. Ahelyett, hogy csupán eltűri a női felszabaditási mozgalom melletti kiállását, önnek inkább bátorítania kellene őt arra, hogy legyen még aktívabb. Próbálja érdeklődését ebbe az irányba terelni, és a magatartása is megváltozik ezáltal. Lehet, hogy ezek után kevésbé atyáskodhat felette és még inkább kialakul önben az egyenlőtlenség érzése. Próbáljon a feleségével beszélni iszákossági problémájáról és segítse őt ahhoz, hogy orvos tanácsát is kikérje. Nagyon hasznos lenne, ha valakivel elbeszélgethetne. aki az alkoholelvonóintézet hivatásos szakembere. *** SEGÍTSÉGET KÉREK! — Apósom fél évvel ezelőtt halt meg. Halála óta az anyósom gyakorlatilag velünk él, mert minden este átjön hozzánk vacsorára, és lefekvésünkig velünk marad. Férjem és én dolgozunk, éppen ezért szeretnénk, ha az estéket együtt lölthetnénk és egy kicsit megpihenhetnénk. Az anyósomat úgy ismerem, hogy mindenkit szigorúan kritizál, aki nem úgy vezeti a háztartását, mint ahogy ő szokta vezetni. Én elég jó háziasszony vagyok, mégis attól félek, hogy hamarosan bírálni kezd engem is. Most már azon a ponton vagyok, hogy utálok hazamenni a munka után. Az anyósom egyébként kedves asszony, és jól kijövök vek, de szükségem van az egyedüllétre. Legutóbb velünk együtt töltötte a szabadságot, és ha a jövő évben b ezt akarja, akkor én azonnal atlhan maradok. Nem altarom őt sértegetni, és nem akarom teljesen kizárni a családi körünkből, azonban ez már sok. Szerencsétlenségemre, a férjem kijönni, csak férjemmel és velem. Segitséget kérek! VÁLASZ — Asszonyom, vegye tudomásul, hogy az ön problémája nem csupán anyósprobléma. Nagymértékben abból ered. hogy nincs meg a teljes összhang a férjével. Persze elismerem, hogy indokai ésszerűek és kérdései megoldásra várnak. A megoldást azonban ott kell kezdenie, hogy őszintén megbeszéli ezt a férjével, és kitárja neki a lelkét, hogy hadd lássa, miként érez az anyósa iránt. RANG ÉS SZEREP Igyekszem magamadta ranggal békében élni enmagammal jól tudva bár hogy annyit érek amennyit más javára élek de ítélvén a közös normát csak én formálhatom a formát s mig gondjaim szavak lehetnek magamat játszom el szerepnek mások gondjához adva hangot őrzöm a magamadta rangot. Hegedűs Géza HUMORSAROK LÁTOM A JÖVÖMET Barátom, hogy micsoda élet lesz itt ötven év múlva! — lelkendezett Török, a nagy futurológus. — Milyen? — kérdeztem, mert azt várta, közben azon gondolkoztam: mi lesz velem holnap, mert hivat a főnököm. — Kánaán! Aranykor! — Ne mondd! — mondtam és tudtam, hogy úgyis mondja. — Reggel felkelsz... — Már nem jó — legyintettem. Negyven éve minden napom ezzel romlik el. — Akkor nem kelsz fel! — Ez jó. De azért fel kell kelnem, hogy megreggelizzem és kimenjek az újságomért... — Ezért nem kel feltápászkodnod a puha. meleg ágyikódból. Bekapsz két reggeli tablettát és kész. — Jobban szeretem a tojásrántottát. — Hol lesz addigra tojás!? — legyintett megvetően. Jó. hogy mondod, akkor veszek néhány százat. — Az újságért sem kell moccannod. Megnyomsz egy gombot és a faladon sorra megjelennek az aznapi újság oldalai, méteres nagyságúra kivetítve. Én az utolsó lapon kezdem, aztán a híroldalra lapozok... — Akkor úgy nyomkodod a gombokat. Ez nem lesz akadály. — De én a fürdőkádban szeretek olvasni... — Fürdőkád! Hol lesz az már akkor!? Egy fertőtlenítő szerkezet minden szennyeződést eltüntetrólad. — Ennek a fiam nagyon fog örülni. De én szeretek lubickolni a langyos vízben. Utána felöltözöm és frissen begyalogolok a munkahelyemre... — Gyalogolni sem kell. Az utcákon mozgó járdákon suhannak az emberek, de nem a munkahelyükre, mert addigra minden munkát a gépek végeznek. — És ki kapcsolja be a gépeket? — Gépek. — Ez tetszetős. De mi lesz akkor az én feladatom? — Élvezni az életet... — Kimenni a természetbe... ............ : ____' • — Felesleges! Lesz egy szerkezet, amely ózondus levegőt fuj a szobádba, közben a hangszórókból madárdal. tücsökciripelés hangzik, a falon pedig csodálatos tájak jelennek meg. Te csak ülsz a fotelban és gyönyörködsz. — Én viszont túrázni is akarok. Hegyet mászni, futkározni a zöld gyepen... — Lesz a szobádban egy futószőnyeg, amely különböző sebességgel szalad a lábad alatt. Ezen helyben jársz és ugyanazt éred el. mintha túráznál. — De én le akarok heveredni a gyepre... — Összehajtható gyepszőnyeged lesz... — Egy pohár hideg sört akarok inni... — Bekapsz egy sörpasztillát... — Meg akarom fogni egy gyönyörű lány kezét... — Semmi akadálya! — egyezett bele. — De ezt. remélem, nem vetítve kapom... — Nos. itt még nem tökéletes a dolog, de vannak elképzeléseink. Tulajdonképpen ha a saját kezedet fogod meg. ugyanolyan érzés. Csak valami illuziópótló tablettát kell kitalálni... — És a gyerekek, hogyan születnek majd? — Lombikban, megtervezve, hiba nélkül. — Ezek a lombik-gyerekek, ha felnőnek, hibátlanok lesznek? — Igen — mondta büszkén. — Nem lesz érdemes hazudniuk, mert elárulja őket a rájuk szerelt műszer, mely sípolni kezd. Nem fognak alakoskodni. mert akódjaik pontosan kimutatják az egyéniségüket. Nem fognak harácsolni, mert mindenük meglesz. Nagyon elkeseredett képet vághattam, mert vigasztalni kezdett: — Ha okosan élsz. ha nem iszol, nem dohányzol. nem eszel zsíros húst. nem idegesíted magad, még te is megérheted ezt a kort. — Megtennél nekem valamit? — kérdeztem. — Készséggel. — Hozz. nekem egy üveg konyakot, tiz doboz cigarettát és egy jó adag szalonnát! Ősz Ferenc HOGYAN VALLATJÁK A BETYÁROKAT (Folyt, a 10. oldalról) — Mindjárt lesz az is. — bólintott Lausztik fővizsgáló biró —. csak előbb mondja kend szépen jegyzőkönyvbe tövéről-hegyére az összes rablásait, könyvbe tövéről-hegyére az összes rablásait. Itt aztán belefagyott a lélek a jóllakott, szomjas betyárba és vizes lett az ing a hátán. — Nem tudok én semmiféle rablásról se. — felelte — csak amit a csárdában hallottam újságolvasó emberektől. — No. akkor elmegy most kend egy kicsit a gondolkozóba! — mondta neki erre Laustik. A csizmáját levettették vele és indultak. Az egyik börtönőr vezette. — néhányszor a meztelen lábára taposva csizmásán — a másik meg tolta és közben egypárszor alaposan belerúgott a hátuljába. Egy sötét zárkába lökték be. még egy nagyot rúgva rajta. Azt mondták, ha vallani akar, majd zörgessen. Ott a sötétben tapogatózni kezdett, hogy van-e ülőhely, vagy pad. de amikor odább lépett, újabb ütést kapott. Akármerre lépett, mindig ütés érte. úgy érezte, hogy a zárka feneke lécezett és sűrűn púpozott. Mindig akadt pup a csupasz talpa alá. Már talpon állni sem birt. hanem lerogyott, de előbbegy fejbevágást kapott, el is szédült bele. Mindenkivel igy ment a szegedi várban. Sőt még cifrábban . De most ezekre nincs hely. az
