Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-05-22 / 21. szám
AIA<;YAK MIKADO 15. oldal EMLÉKEZZÜNK NAGYJAINKRA WESSELÉNYI Széchenyivel s Kossuthtal hármuké volt az a kor. Elsőül ő távozott: épp százhuszonöt éve. 1X50. április 21-én. Pesti házban, melynek népét ö mentette tizenkét esztendeje, vízözön éjjelén — s országos vérözön tajtékai fölött egy hatalmas vakember fekszik a ravatalon. Az árvízi hajós, aki Vörösmartytól kapta e nevét. A költőtől, aki lantja idegén zengette végig azt a forradalomba torkolló reformkort, amelynek méltó bálványa Wesselényi volt. Az egyiknek költői szerepe Kisfaludy és Petőfi közt a másiknak Széchenyi és Kossuth közt hidalló politikai szerepével rokon. S mint Vörösmarty Petőfinek: önkéntesség s nagyság azonos mozdulatával nyújtja át a vezéri pálcát Wesselényi Kossuthnak. A reformkor a forradalomnak. Hiitlenségi vád alatt evezett már az árvízi hajós, kettős vád alatt. A két hiitlenségi per közül, mely Wesselénvi szemevilágába s pályatörésébe került, az erdélyit azért indították, mert kinyomatta az országgyűlés anyagát, a magyarhonit pedig, mert hires beszédében a szatmári rendek előtt kimondta a történelmi vádat: ..A kormány kilencmilliónyi köznép zsírját szívja”. A védelem, melyet Kölcsey Ferenc, mint jogász, Wesselényiért felépített, politikai judikaturánk mestermíive máig is. Mestermíí, amelyre a Himnusz költőjének egészsége, élete ment rá. S erre ment rá — kiállására Wesselényi mellett — szabadsága, ép elméje, egész élete az ifjú Lovassy Lászlónak, aki spielbergi börtönnel, megtébolyodással s negyvennégy évig tartó csendes őrültséggel fizette meg azt az üdvözlő beszédet, melynek Wesselényi „élete legszebb napját" köszönhette: „Engedje meg báró ur. hogy életünk egyik nehéz és szép feladása legyen megtanítani a népet, a nyolcmillió parasztot azon szomorú leckére, hogy Wesselényi Miklós, természeti igazuk mellett küzdve, nyolcmillió elnyomott honosinak szerencséjét eszközölni óhajtva, alacsony üldözés martalékba lön." A bátor Lovassy. aki a bírák előtt — mint ítélete felrója — „a népfelségi és demokráciái kormányforma eszméjét még jobban kifejtette", s az ország arisztokráciái rendszere ellenségének nyilvánította" —. Wesselényinek bizony hű tanítványa volt. Hisz mestere a népfelség és demokrácia eszméjéért lépett át ifjúsága döntő élményén is: történelmi hatású barátságán Széchenyivel. S hisz 1848 tavaszán, már teljesen vakon, első pesti forradalmi beszédét a Teleki László „Radikál-pártkörében" tartja majd. S ősnemes mágnás létére ő ir „a bükkfafejű arisztokráciáról" levelet Vörösmartynak. Követte is Lovassy pőrét máris a Wesselényié s azt a Kossuthé: azé a Kossuthé. aki pályája első lépésétől egészen 1848-ig saját géniusza után a legtöbbet Wesselényi Miklósnak köszönhette. „Te. ki világot adtál... A Te példád volt erőm forrása": ezt irta a patrónusnak. mesternek, majd barátnak Kossuth. Zilahi szobrát megyéje székhelyén, Fadrusz remekelte: Wesselényi roppant alakját egy gatyás, törődött paraszttal, a legszebb Tiborccal közös talapzaton. Együtt a jobbágyot és a jobbágy-szabaditót. aki Tiborc panaszát — nem messzi onnan, ősi házában. Zsibón — szemevilága s korai halála árán hallotta meg. Nagy századának nincsen óriása — értve Széchenyit. Kossuthot is —. kit olyan kórussal zengett volna körül a Múzsa, ahogy Wesselényinek hódolt Berzsenyi és Kazinczy. Vörösmarty és Garay. Jókai és Zilahy Károly, majd Ady Endre és Bródy Sándor. A modell emberi nagyságában okkal látták romantikánk központi alakját a költők. Ez a nagyság maga is költészet: az úttal, mit Széchenyitől Kossuthig megtett. A forradalomra vivő magyar reformkort attól a legendás barátságtól számították, amelyet két ifjú mágnás-reformer. Széchenyi és Wesselényi pecsételt meg egymással: az útba, mely Petőfit a múzeumi lépcsőre. Kossuthot a pesti szószékre vitte, az a normandiai országút torkollt, amelyen az ifjú Wesselényi vándorolt az ifjú Széchenyivel Európát tanulni. S nemsokára éppen ő. Széchenyi barátja hozza be a magyar politikába Kossuthot, útját még társadalmilag. sőt pénzileg is ő egyengeti —. hogy aztán a maga kezdeményezte radikálisabb irány vezérségét önként engedje át. sőt kínálja fel s biztosítsa Kossuthnak. Igaz. végül már vakon, „polgári halottként", ki már csak „növényi életet" él. Börtönviselt, béna, vak. Aki atléta volt. árvízi hajós, távuszó. mestervivó és ördöglovas. A nemzet a harmincas évek elején emelte pajzsra: az az évtized volt igazán az övé. Szemevilága végképp odavan. Graefenbergben kezeli. Graefenberg mellett, freywaldaui kertjével szemközt egy oroszlánszoborra Vörösmartystrófát véset. Rég nem látja azt sem. levelet úgy diktál 1846-ban Kossuthnak? „A régiek elfelejtettek, az újak nem ismernek. Ha nem vagyok vak és béna, nyakukra megyek, ha kell. tolakodom is. De így.. - Időm lejárt. No de sebaj. így kell ennek lenni, mert igy van." légüres lett körötte a tér. Oxigénnel újra. pár hónapra, csak 1848-ban telt el. Jobbágyszabaditást proklamált. törvényjavaslatot nyújtott be. fegyverre szólított, országgyűlési küldöttséggel Bécsbe ment. utcai szónoklatát — hogy Pesten kell kivívni Bécs szabadságát is — mámorosán BOGÁR IMRE LÁNYRABLÁSA (Folyt, a 10. oldalról) Molnár gazdáék hazakullogtak a nagy semmivel. És másnap a hatóságoknak jelentették, hogy mi történt. A pandúrok hiába nyomoztak. De két hét múlva levél jött futárral a kocsmárostól: „Kedves Urambátyám’ Menjen a bodoglári vörös kőkereszthez holdtelte napján. A kereszt tövében talál egy gyephantot. Azt emelje fel. Alatta lesz egy levél. Olvassa el mi van benne és ahhoz tartsa magát." Minden ugv lett. A hantalatti levélben ez állt: Urambátyám' Ha a lányát vissza akarja kapni — pedig hej. de szívesen megtartanám hites feleségemnek ha nem volnék bujdosó betyár —. akkor szombat este hozzon ide. a vörös kőkereszt hantja alá helyezve, háromezer forintot. Nehogy sajnálja, mert Erzsiké szép szentem millióm-annyit is megér! Ha a pénzt odatette, nyargaljon haza. de vissza ne leskelődjék. mert akkor a halál fia. Ha mindent betart, reggelre otthon lesz a lánya. „Bogár Imre". Mindent úgy cselekedett Molnár gazda, ahogy Írva volt. Akkor éjjel nem bírtak aludni, sem ő. sem a felesége. Hajnaltájon lódobogás, kutyaugatás: meghozta Böskct két lovas, akiknek háromfaluval odébb adták át a betyárok, meghagyva, hogy hová szállítsák. Sirt a család, mikor a leány mindent elbeszélt. Bizony, két hétig Bogár Imre szeretőjének kellett éljenezte a forradalmi nép. mint Pesten a radikál- • kör is. De a regi. nagy áramkör nem állt helyre, nem. még Kossuthtal sem. Tapogatta ősszel Pest köveit a x világtalan: hová legyen? Haza. a dúlt Zsibóra nem V mehet, itt mit sem tehet, a bénát a graefenbergi kúra sürgeti. Batthyánynak levélben. Kossuthnak személyesen jelenti be: mindkettőnek azzal, hogy ha hazas/.ólitják. azonnal s bármikor rendelkezésre áll. Kapcsolata a hazával csk 49 januárjában, Windischgraetz pesti bevonulásával szűnt meg. Légüres tere ezzel örökre állt helyre: Világosig, halálig. Széchenyi Döblingben. Kossuth török földön, Teleki László Párizsban. Beöthy Ödön Londonban. Ujházy László Amerikában. Jósika Miklós Lipcsében, Vörösmarty bujkál. Ujfalvy buskomor. Barátai közül még a békepárthoz állt Bezerédj István s Kazinczy Gábor is egyelőre vasban: Kemény Zsigmond Kossuthellenes brosúráját Írja. Perényi. Csányi. Batthyány halott. így vált újra s utoljára Deák Ferenccel egy-két levelet: egyetlen baráttal a múltból, kit otthon még szabadlábon s becsülettel elérhet. Urban tábornok. Erdély császári főparancsnoka megizente neki Freyvvaldauba. hogy ha haza mer jönni, az első fára felkötteti. Erre indult azonnal haza: hát kösse fel. Sorsa kegyesebb volt: útközben meghűlt. Pestre érve meghalt. Évekkel előbb, vakon s bénán emésztve magát, kitiltotta arcképét egy albumból. „Élet és erő nélküli maradványa vagyok enmagamnak. már nem egyéb egy emléktöredéknél a nemzet haladásának útja mellett... Hagyjuk az emléktöredéket: lesz még talán idő. mely azt figyelmére fogja méltatni." Okkal volt efelől nyugodt. Abból, amiről a volt barát. Keményh Zsigmond úgy vélekedett, hogy „tanácsai időnkivüliek valának", már csaknem minden beliilkerült az időn. Mint annak a beszédének szavai is. melyet az elnyomott népek ügye mellett mondott el 1831-ben Wesselényi Miklós: — Ha hatalmas is a sötétség küzdése, mint a haldokló utolsó vonaglásai. de győz s örökre fog győzni a világosság. Rónai Mihály András lennie. — Erőszakkal tette meg veled? — kérdezte az anyja. — Hát... először ellenálltam, de Imre annyira üleltcsókolt. hogy bódulatba ernyedtem tőle magam is. De mikor később az. öccse. Jakab is az övének akart, azt elrugdaltam-karmoltam magamtól! — Akkor Imrével is meg bírtad volna tenni ugyanezt! — vélte az apja. A gyönyörű lány felkapta a fejét és csengő hangon mondta: — Imréhez én feleségül is mennék, ha nem volna betyár. Nem is megyek soha férjhez és holtig sajnálni fogjuk mindketten, hogy el kellett szakadnunk egymástól. , SINKA ISTVÁN FURULYÁJA Sinka István furulyája, jaj, de szép a muzsikája. Három pásztor táncol rája mindnek suhog a subája. .sinka István kondor nyája tiátP csikasz jár nyomába, vér tocsog a vízmosásba, amoda jön öreg bába ráfuj a megriadt nyájra nem marad más csak a pára, és Sinkának furulyája. Zsadányi Lajos
