Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-22 / 21. szám

r.isf. nr OCIAHIH HAYOAM 16. oldal magyar híradó SZÉKESFEHÉRVÁR UJ ARCA MINDEN NEGYEDIK POLGÁR ül LAKÁSBA KÖLTÖZIK az az öreg Morane-prcs. amit én fedeztem fel. Az udvaron kalló­dott. néhány alkatrésze elve­szett. a motorját leszerelték: sok bajunk volt vele. mire sikerült rendbehozni. De aztán járt. mint a parancsolat! SZÉKESFEHÉRVÁRT FEJÉR MEGYE — Könnyű itt eltéved­ni. — Fehérváron? — Igen. A napokban igazítot­tam útba egy alfoldL embert a Lövölde utón. Az állomásról jött, azt mondja, hogy hét éve nem látta fehérvári ismerősét, a Xtu­­nántulon jártában csak megke­resi már őkeU —— — És eltévedt? — El. Nagy lakótelepi házak mindenfelé. Fehérvár most ilyen város. Magam is eltévedtem benne egyszer. _____ — Mikor? — Negyvenhatban. Útban a vasútról. Csepelen laktunk, mie­lőtt bevonultam. A hadifogság­ból már Fehérvárra tartottam haza. mert levél jött, még az os­trom előtt kibombáztak bennün­ket. az asszony ajnegmaradt kis motypjaval Csepelről ide futott, a Rác-hegyre, a szüleihez. A Velencei útra igyekeztem hát ha zafelé. ismerősként járva az ut­caköveket, mégis tudakozódnom kellett az első pár száz lépés u­­tán. Nem csoda ez; a József Attila ut környék teljesen ro-A CSORNAI HÁRMAS IKREK -CSORNA. Győr-Sopron m. — Egy esztendővel ezelőtt, 1974. május 9-én váratlan öröm ért egy családot: Varga Mártonná hár­mas ikreket szült a csornai kór­házban. Ez a jelentés érkezett: Szilvia. Andrea és Éva egészsé­gesen megünnepelték első szüle­tésnapjukat a kis rábaközi faluban. Jobaházán. Az ikrek fejlődéséről, a társa­dalom segítségéről egy éven át gyakran adott hirt a sajtó, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a fél ország vigyázta a megszaporo­dott családot. Vargáéknak u­­gyahis az ikreken kívül még két kiskorú leányuk is van. Aki édesanya, aki már nevelt gyereket, az tudja igazán, mennyi törődés, munka jár ve­lük, hát még akkor, ha valaki­nek öt kering a szoknyája körül. A. helyi termelőszövetkezetben fuvaros édesapa. Varga Márton is kiveszi részét a közös munká­ból. pótműszakot vállal és a fu­varozáson kivid szarvasmarhát is gondoz. mokban állt. Már a vonatról sem szálltam volna le idejében, ha nincs kint a tábla: "Székesfehér­vár". A Haleszre úgy emlékez­tem. mint kedves, szerelmesek­nek való ligetre. Akkor meg... Szörnyűség. Nagy nehezen eltu­dakozódtam végre a házig. An­­nak akkorra már felrakta az a­­pósom a tetejét, s megcsinálta a kidőlt ablakokat. *** Székesfehérvár 7700 lakóépü­letéből a második világháború a att 792 teljesen elpusztult. 2754 súlyosan megsérült. A város 142 középületéből és gyárépületéből 21 teljesen megsemmisült, 34 súlyosan megrongálódott. \ *** — Úgy tudom, Csepelen, mig a hadiüzem mentesithette a behi­­vótól. kovácsként dolgozott a fémműben. Mihez fogott Fehér­váron? — Hová menne egy vasas? Vissza a kalapácshoz! Az anyó­som azzal fogadott a kapuban: "Kató megvan egészséges, de e­­zenkivül semmid sincs." Örül­tem. összecsókoltam az asz­­szonyt. Másnap már munka u­­tán néztem. Eljöttem a fémmű­höz: "Kosa Győző vagyok. Ko­vács. Kellek-e?" Többet se kér­deztek. Pedig elmondhattam-volna azt is, hogy dolgoztam már présen, értek a rugóskalapács­­hoz, légkalapácshoz egyaránt. Elébb kézikalapáccsal kellett a dologhoz látni, amig a határban szétvágnivaló roncs harckocsi akadt, az lett a nyersanyagunk. A németek elvitték a gyár felsze­relésének nagy részét. Szerszá­mot kellett készítenünk, hogy megindulhasson a termelés. A fegyverekből kovácsoltunk szer­számot. — Értett hozzá? — Akkor mindenhez kellett ér teni. Megesztergáltuk az anya­got a fa kecskebakon álló, szij­­meghajtásos esztergapadon. Hár man-négyen vertük egyszerre a vasat a kalapácsokkal; A légka­lapácsot csak negyvenkilencben sikerült rendbehozni. És a mű­hely... Egyedül a hengermű ma­rad ugyahogy épségben. Tető, ablak nélkül dolgoztunk a me­chanikában és nevettünk, hogy ami hó felül beesik, azt kihordja az ablak helyén a szél. Egy évig dolgoztunk igy. Büszke vagyok rá, hogy még ma is munkaképes A székesfehérvári hengermű 1941 őszén, már a háború alatt kezdett épülni a német hadiipar szolgálatában. Három termelő­­csarnoka. a hengermű, a présmü és a huzómű, a préskovácsmű ma is megtalálható a gyár terüle ten. 1943-ban már üzemelt a hengersor: havi 170 tonna dura­luminium lemezt készített repü­lőgépgyártás céljaira. 1944-ben leállt a termelés, a gyárat jórészt leszerelték. Az újjáépítés 1945 májusban kezdődött el. 1946 no vembercben indulhatót meg — munkásai áldozatos erőfeszíté­seinek eredményeként — ismét a termelés a MASZOBAL-ban, a mai Könnyűfémműben. A hen­germű 1952 végére évi tízezer tonna termelési szintet ért el. *** — Mennyi volt a fizetés? — Az biztos, hogy több pénzt kaptam, mint most...Egy sapká­ra való pénzt vágtam zsebre el­sején a millpengőkből, aztán, mire hazaértem vele, már egy skatulya gyufát sem lehetett kap ni érte. — Hogyan éltek meg? Az apó­sék segítettek? — Á! Az apósom sem volt tő­kepénzes; bognár volt a tanult szakmája, a MÁV Járműjavító­ban volt munkás. Hanem mi, va sasok, megszerveztük a magunk ellátását. Helyrehoztunk néhány romos teherautót szállításra, nyitottunk egy boltot a gyárban. A gyári boltban a fizetésünkért is kaphattunk lisztet, cukrot, krumplit, szenet, segítség nél­kül, persze, nem jutottunk volna ezekhez a kincsekhez, de igy el­indíthattuk az üzemi konyhát is. Orvosi rendelő nyílt a gyári mun­kások számára. Sőt, odáig mentünk az "uraskodásban“, hogy kikupáltunk egy ócska Krupp-autóbuszt munkásjárá­­tok céljára. A mai Székesfehérvár bolti, kiskereskedelmi forgalma. A legfrissebb statisztikai adatok szerint a város lakossága élelmi­szerre 616 millió forintot, ven­déglátóipari üzemekben ételfo­gyasztásra 123 millió forintot, ruházati cikkekre 460 millió fo­rintot költött egyetlen esztendő alatt. A vegyes iparcikkek egyé­ves forgalma 833 millió forint. — Ma is Rác-hegyen laknak? — Nagy utat tettünk meg, mig visszajutottunk ismét a Rác­hegyre, ezúttal az Adonvi útra. De hát nagyot változott közben idelenn. a Rác-hegy alatt a város. Már kicserélődik lassan — a műemlék belváros kivételé­vel — minden ház. benne. Lak­tunk a Jókai utcában. Negyven­hétben a Géza utcába költöz­tünk. Megszülettek a gyerekek, tovább költöztünk, beljebb, a nagyobb komfort után. a Horvát István utcába. Nőttek a gyere­kek, szűk lett az egv szoba, s a-2000 éves vizvezetékrendszer SZOMBATHELY. Vas m. - A Kőszegi-hegység egyik völgyé­ben fekvő Velem község szubal­­pin kiimája gyógyítja az asztmás betegségeket. Ezért és a szép környezetért sokan felkeresik. A nagy látogatottság miatt nemrég egészséges vizet kezdtek keresni a környéken. A falut övező hegyek tiszta forrásvizeit gyűjtötték össze, s küldték a vezetékekbe. E munka közben a szomszédos Bozsok község felé eső hegyol­dalban emberi kéz alkotta, sajátos formájú csatornákra bukkantak. Hamarosan kiderült: a lapos palakövekből épített négyszögle­tes alakú vezetékben tiszta viz csordogál. A szakemberek megállapittot-' ták, hogy Szombathely őse, a 2000 éves Savaria vizvezeték­­rendszeréről van szó. Az antik római birodalom pannon tarto­mányának székhelyvárosa — miként most Velem — a Kősze-GÓTIKUS EMLÉK PÁPÓC. Vas megye — A Vas Megyei Pápócon az elmúlt években helyreállították a község legszebb műemlékét, a román­kori nagykaréjos, emeletes ká­polnát és gótikus részleteket tártak fel a XIV. században é­­pült templomon. Az Írásos utalá­sok indokolták, hogy fokozott gonddal, körültekintéssel nyúlja­nak ahhoz az épülettömbhöz is, amely a kápolnához csatlako­zott. A kutatás, a feltáró munka eredménnyel járt: rábukkantak arra az épületre, amelyet 1360 körül építettek, s az Ágoston­­rendi szerzetesek kolostora volt. A vakolat leverésével kibon­takoztak a középkori építészet' jellegzetes vonásai, a hármas gótikus ablakcsoport, a felső szinten az árkádsor, valamint a külső, utcai részen a nyújtott kettős gótikus ablak. dódott a gyárban lehetőség, ide költöztünk, a KÖFÉM-házak egyikébe, ahol most is lakunk. kétszobás lakásban. *** Székesfehérváron a legfrissebb statisztikai adatok 27,539 lakást tartanak nyilván. Tavaly — egyetlen tervévben — 1744 lakás épült. A negyedik ötéves terv­időszakban minden negyedik székesfehérvári uj lakásba köl­tözött. Mekis János gi-hegység forrásvizeit használ­ta. Karácsonyfaághoz hasonló jobb és bal oldali kis leágazáso­kon gyűjtötték össze a források vizét, gerincvezetékbe terelték, s ezen a csatornán juttatták el Sa­vadéba. A csatorna mentén napvilágra került egy épületmaradvány is. Rendeltetése egyelőre még tisz­tázatlan. Örház talán, esetleg víztároló. Kiderült az is. hogy az eddig természetesnek vélt források né­melyike valójában a kétezer éves római vizvzetékrendszer szivár­gása miatt keletkezett. Az igazi római kori források közül több ma is 200-250 liter vizet ad per­cenként. Uj malom Nyíregyházán \ * Naponta tiz vagon búzát őröl a Szabolcs megyei Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat uj malma Nyíregyházán. A malom 70 millió forintba került Kastélyból gyermekotthon NAGYKANIZSA, Zala m. — A Nagykanizsa közelében levő Rigyác község határában álló egykori földesúri kastélyból e­­gészségiigyi gyermekotthon lesz. A gondosan karbantartott, eddig gazdasági célokat szolgált kas­télyt a központifűtésrendszer megépítése után, a terv szerint még ebben az évben átadják uj rendeltetésének. Mintegy 70 gyermeket gondoznak majd itt.

Next

/
Thumbnails
Contents