Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-05-22 / 21. szám
MAGYAR HÍRADÓ 5. oldal A MILÁNÓI ST. GREGORY STREET VADÁLLATA 1946. november 29-én történt, amikor a kerékgyártó Guiseppe Pippo Ricciardi elhagyta otthonát és vidéki útra indult. Szerelme, Rina Fort felkereste Pippo lakását és ott meggyilkolta Pippo terhes feleségét és három kiskorú gyermekét. Pippo és kolózását, hogy az említett napon egész családját kiirtotta. A meggyilkoltak holttestére másnap talált reá egy elárusító leány, aki eszeveszetten riasztotta a rendőrséget. A rendőrség a meggyilkolt asszony holttestét a társalgó gyik olaszországi lap szerint a rendőrség egy prostituálttal együtt talált rá. Egy másik közlés arról számol be, hogy amikor hazatért, cipőket vitt a gyermekeinek és akkor tudta meg, hogy mindhárom halott. Mindenesetre, az alibije elég A milánóiak nagy tömege kisérte az áldozatokat utolsó útjukra Rina már régebbi idő óta kapcsolatban volt egymással. A férfi mint elárusitónőt alkalmazta Rinát, aki később testi kapcsolatba került vele. Rina sokáig nem tudott arról, hogy Pipponak van felesége és vannak gyermekei. Amikor erre rájött, nagyon elkeseredett és úgy érezte, hogy minden álma teljesen szertefoszlott. Úgy torolta meg Pippo titszobában találta, arcán nagy ütések nyomaival és kezében egy kiszakított hajcsomóval. Legfiatalabb gyermeke a 11 hónapos Antonuiuccio feje is össze volt törve, és ott feküdt egy karosszékben. Az 5 éves Guiseppe és a 9 éves Giovanni a konyhában volt. és szájuk tele volt tömve vattakötegekkel. A rendőrség először Pippót gyanúsította. Az eerős volt ahhoz, hogy a rendőrség figyelme Rinára terelődjön. Amikor lakására mentek, akkor a nő nagyon nyugodtnak mutatkozott. Megtagadta, hogy a gyilkosság helyszínére menjen, ezért a rendőrségen kérdezték ki. 1? órán keresztül Rina állandóan ártatlanságát bizonygatta. Akkor az egyik detektív észrevette, hogy a nő izzadni kezd és az izzadságcseppek az egyik helyen sötétebben jönnek ki a ruháján, mint máshol. Ekkor a detektív felkiáltott: ..Ott vannak a ruháidon a meggyilkolt asszonynak a vérfoltjai. Megpróbáltad kimosni a foltokat. de látod, mégis kiütköztek". Ekkor Rina összetört és ezt vallotta: ,.lgen, az asszonyt én öltem meg egy vasruddal. A gyermekeit azonban csak elhallgattattam, hogy ne tudjanak kiabálni. Én öltem meg őket.”__ Rina a továbbiakban azt mondta, hogy azért ment vetélytársának lakására, mert tudta, hogy férje éppen eltávozik Milánóból. Amikor a lakásba érkezve a nővel beszélgetni kezdett, mind hangosabban kiabáltak egymásra, és ekkor Rina fejbeverte Francát. A gyermekeket azonban nem bántotta, hanem mint mondotta, egy ..Carmelo” nevű férfitársa pusztította el őket, aki azóta eltűnt. Időközben Pippo is megérkezett a rendőrségi szobába. A lakásában még azt kiabálta, hogy meg akaija ölni Rinát, aki kiirtotta a családját. Amikor azonban szemtől-szembe találkozott vele, átölelte és megcsókolta a nőt. A könnyes megengesztelődés azonban nem tartott sokáig. A tárgyalás folyamán Pippo keserűen támadta Rinát és mindenáron rá akarta bizonyítani. hogy ő irtotta ki a gyermekeket is. Rina magatartása óriási ellenállást keltett a Ricciardi-család tagjaiban. Folyamodványt nyújtottak be a Milánói rendőrségre, és azt kérték, hogy Rinát azonnal akasszák fel, minden bírósági tárgyalás nélkül. Amikor a rendőrség a tett színhelyére vitte Rinát, a bámészkodó tömeg majdnem meglincselte a nőt. Egy esős napon került sor Franca és a három gyermek temetésére. A rossz időjárás ellenére óriási tömeg tódult a St. Gregory Street-re és puskákkal felszerelt karabinerik nyitottak utat a tömegen keresztül a halottas menetnek. Az ügy tárgyalása csak 1950 januárjában került sor. Az emberekben még ekkor is élénken élt a gyilkosság emléke, és amikor Rinát a tárgyalóterembe kisérték, ezt kiabálták: „Öljétek meg La Fortot!" Rina nyugodtan jelent meg a bíróság előtt. Jobb kezén fekete kesztyű volt. A tárgyalás közben a biró megkérdezte tőle, hogy miért viseli a fekete kesztyűt a jobb kezén. Rina igy válaszolt: „Azért, mert ezzel a kezemmel öltem meg Francát". Rina tehát elismerte az asszony meggyilkolását, de következetesen állította, hogy „Carmelo" volt a gyermekek gyilkosa. Az említett férfiról azonban nem tudott hiteles leírást adni. A tárgyalás során Rina elmondta. hogy amikor visszatért a St. Gregory Streetről a lakásába. két tojást főzött vacsorára, és nyugodtan kimosta ruháját a vérfoltoktól. Közben megjegyezte.hogy nem fél az ítélettől, akár öt évre terjedjen, akár életfogytiglanra. A bíróság életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki. Amikor a börtön felé tartott, akkor Pippo Ricciardi megölt feleségének rokonai odaálltak elé és azt mondták neki, hogy megmentik a börtönbüntetéstől, ha elmondja nekik pontosan, hogy ki volt a kisgyermekek gyilkosa. Az aszszony nem állt velük szóba. Később 1965-ben megint előálltak ajánlatukkal, de Rina akkor sem nyilatkozott. Türelmesen viselkedett a börtönben. Kézimunkát készített, amit a rászorulók között osztott ki. Évek során többször is szeretett volna szabadlábra kerülni jó viselkedése miatt. Olaszországban azonban hagyományosan csak akkor engedik szabadon a bűnözőt, ha az áldozat rokonai is hozzájárulásukat adják. Rinát ebben az évben egy hideg februári reggelen mégis szabadon engedték, de nem saját kérelme alapján, hanem azért, mert időközben Pippo meghalt Szicíliában. Amikor Rina elhagyta a börtön épületét, többen ott álltak a bejáratnál. Ö integetett nekik, de csak a balkezével, mert a jobb kezén még mindig kesztyű volt. Ezt a kezét gyilkosságának elkövetése óta nem mutatta másoknak. A Ford-alapitvány leépít DETROIT — A Ford-alapitványnak mintegy 300 alkalmazottját bocsátják el 1978 szeptember 30-ig, közölte McGeonge Bundy, az alapítvány elnöke. Az ország legnagyobb emberbaráti alapítványa a következő három év alatt 50 százalékkal csökkenti programját, ami 100 millió dolláros összeg kiesését jelenti. A jelenlegi €36 alkalmazott közül három ér múlva már csak 360-et hagynak meg hivatalában. HIRDESSEN LAPUNKBAN
