Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-22 / 21. szám

4. oldal MAGYAR HÍRADÓ PÁRIZS GRÓFJA PÁRIZS — Párizs grófja — ezt a szerény címet viseli a trónfosz­tott francia királyi család, az ősi Orleans-dinasztia feje — elhatá­rozta: az államra hagyományoz­za családja néhány kincsét, hogy azok ne szóródjanak szét halála után a nagy számú örökösök kezén— jelenti' a Figaro. A kincsek között szerepel például az Amboised reneszánsz királyi kastély (a világhírű Loire­­menti kastélyok egyik legszeb­­je), a dreuxi királyi kápolna, a család mauzóleumával, a Bour­­bon-Archambault-i várkastély, valamint az Orléans Ház levél­tára. Az adományozó alapítványt hozott létre a kincsek kezelésére. Bejelentette: szándékában áll a későbbiekben értékes képeket, bútorokat és ékszereket is átadni !az alapítványnak. Az ékszerek egy része valaha a francia koro­nakincsekhez tartozott. A közvélemény helyesléssel fo­gadta Párizs grófjának e lépését, ugyan-akkor meg is lepte a köz­­társasági érzelmű franciákat, hogy 1848 — Lajos Fülöp ural­mának megdöntése — óta még mindig ilyen felmérhetetlen gaz­dagság van leszármazottainak birtokában. megfigyelte, hogy Mona Lisának MONA USA ARCVONÁSAI Mona Lisa fájdalmas arckifejezése KOPPENHÁGA, Dánia — Leonardo da Vinci hires Mona Lisa cimű festményének arcvo­násait tanulmányozva, arra a megállapításra jutottak a dán gyermekorvosok, hogy a modell örökletes arcbénaságban szenve­dett, és innét van titokzatos mosolya. Dr. Finn Becker- Christiansen koppenhágai orvos MUZULMÁN GERILLAHÁRORU A FÜLÖP-SZIGETEKEN Megkezdődött az összeeskiivési per KAIRÓ. Egyiptom — 92 sze­mély ellen indítottak pert azzal a váddal, hogy összeesküvést An­war Sadat elnök ellen. Valószí­nűnek látszik, hogy az összees­küvés három vezetőjét halálbün­tetéssel sújtják. Az összeesküvők támadást in­dítottak az egyik fegyverraktár ellen, hogy fegyvert szerezzenek maguknak. A támadás során tizenegy ember életét vesztette. Uj légi egyezmény OTTAWA, Kanada — Kana­da és az Egyesült Államok felújí­totta az 1958-as Észak-amerikai Légvédelmi egyezményt, és azt kisebb változtatásokkal öt évre meghosszabbította. Az egyezmény megújításával kapcsolatos tájékoztatást a bel­földi ügyek minisztere. Allan J. MacFachen tette közzé FÖLDRENGÉS CHILÉBEN SANTIAGO. Chile — Chile Chile déli mezőgazdasági vidé­két nagyerejű földrengés súj­totta a napokban, aminek kö­vetkeztében több ház és egy kór­ház összedőlt, de haláleset vagy súlyosabb sérülés nem történt. A kormány arra sürgette az ország lakosságát, hogy marad­janak nyugalomban. A Mercal­­li-skála szerint 8-as erejű föld­rengést mintegy 600 mérföld hosszú sávon lehetett érzékelni. A földrengés középpontja Lebu­csak a bal szájaszélén látható mosolyszerű mozzanat, mig az arc többi része teljes nyugalom­ban van. Ez pedig csak örökölt arcizombénulásból-eredhet. Bec­­ker-Christiansen úgy tekintette a festményt, mint megbízható orvosi tanulmányt, hiszen Leo­nardo da Vinci nemcsak hires festő, hanem éppen olyah hires anatómus is volt. 4 halott Spanyolországban MADRID — Tűzharc tört ki a rendőrség és a baszk felkelők kö zótt. A harcben legalább négyen meghaltak és többen megsebe­sültek a régi baszk főváros. Guernica utcáin. A tűzharc hajnali két órakor kezdődött el. amikor a spanyol kirügynökség közlése szerint egy elhaladó ko­csibői tüzet nyitottak a polgári őrség laktanyáira. A géppuská­val leadott lövések akkor senkit nem sebesitettek meg. UJ OLAJ KRÍZIS LEHETSÉGES LONDON — A Stratégiai Szolgálatok Intézménye arra fi­gyelmeztetett. hogy egy közel­­keleti háború esetén újabb o-. lajembargó nemzetközi anarchiához és gaz­dasági összeomláshoz vezethet. Éppen ezért, az arab olajmezők erőszakos elfoglalása lenne az egyetlen ésszerű megoldás, de nem érné el a kívánt hatást. U- gyanis túl későn történne ahhoz, hogy Nyugat-Európa és japán el kerülje a gazdasági összeomlást. ban. a fővárostól 375 mérföld­­nyire délre fekvő mezőgazdasági településen volt. Kína miniszterelnök­­helyettese Párizsban PÁRIZS — Teng Hsiao-ping, Kína miniszterelnök-helyette­se Párizsban a kormány veze­tőivel Dél-Kelet Ázsia továb­bi jövőjéről tárgyalt. MANILA, Fiilöp-Szigetek — Két évvel azután, hogy muzul­mán felkelők első egybehangolt támadásukat indították a kor­mány állásai ellen a Fülöp szige­tek déli részén. Ferdinand Mar­cos elnök kormánya súlyos geril­la háborút folytat. Minimálisok a kilátások a tárgyalásos rende­zésre. de a katonai megoldásra is. Az összeütközések kezdetekor a kormány mindössze hét na­gyobb harci egységet tudott a fel­kelők ellen küldeni —- mindössze 3500 katonát. Időközben a láza­dók legalább 1500-2000 katonát öltek meg. És ha számításba vesszük a sebesülteket is, nyil­vánvalóvá válik, hogy a felkelők által okozott veszteségek lega­lábbis kétszer akkorák, mint az a katonai erő, amellyel eredetileg szembe kellett nézniük. Bár időközben ötszörösére növelték a harcokban résztvevő kormánycsapatok létszámát, e­­zek erősen szétszórtak Minda­nao zavargások sújtotta körzetei­ben és a Sulu-szigeteken. Hiva­talos becslések szerint e körzet­ben a lázadók ereje eléri a 16,000 főt. Nem hivatalos becslések sze­rint a felkelők 20,000-en van­nak. A kormány erői javarészt újon­nan bevonult sorkatonákból állnak, és a legjobb esetben is nagyon vegyes összetételüek, rossz a vezetésük, a katonák fe­gyelmezetlenek és a lázadók rendszeresen megalázzák őket. Amikor Marcos elnök a febru­ári népszavazáskor a redkivűli állapot bevezetése kérdésében meg akarta nyerni a szavazókat, kiemelte a megalázásokat, és hangsúlyozta a lázadók „álnok­ságát”. A probléma elismerése szokatlan jelenség volt, mert a kormány a legutóbbi időkig igye­kezett elhallgatni az ország déli részéből érkező rossz híreket. A muzulmánok száma a Fülöp­­szigeteken állítólag 2-3 millió, nem sokkal több, mint az összla­kosság 5 százaléka. A Fiilöp-szi­­getieknek mintegy 85 százaléka keresztény. Mindenesetre a má­sodik világháború végéig a mu­zulmánok többségben voltak Mindanao legnagyobb részén és a Sulu szigeteken. 1950 végére a keresztények már többségben voltak égisz Minda­­naon, kivéve annak néhány nyu­gati tartományát. Az 1960-as évek végére azonban a muzulmá­nok elég egységesek voltak ah­hoz. hogy manővereket kezde­ményezzenek a helyi politikai hatalom biztosításáért, és ehhez a manilai politikai frakciók támogatását is élvezték. A rend­kívüli állapot bevezetéséig ezek­nek a manővereknek egy része fegyveres volt. A rendkívüli álla­pot bevezetésével úgy tetszett, hogy sikerül megfosztani a mu­zulmánokat a helyi hatalomtól. Kiadtak ugyanis egy rendeletet, amely utasította a Fülöp-szigeti­eket, hogy mindenki szolgáltassa be fegyvereit. A muzulmánok nem voltak hajlandók eleget tenni ennek a rendelkezésnek, és a rendkívüli állapot kihirdetése után hat hónapon bellii ellenállá­suk egyértermű lázadássá nőtt. Cotobato valamikor virágzó ki­kötő volt, ahonnét rizst, kókusz­diót és faanyagot szállítottak to­vább Mindanaóról, az ország második legnagyobb szigetéről. Most viszont a vidékiek mene­külttábora lett, és automata fegyverekkel fölszerelt katonák, rendfeltartó erők, milicisták és amnesztiában részesült lázadók tarka sokasága nyomja rá bélye­gét az utcaképre. A városlakók már megszokták: sugárhajtású - gépek suhannak el alacsonyan a pálmafák felett, hogy földerítsék a város körüli körzetekben levő muzulmán lázadók hollétét. A muzulmánok követelései igen messzemenőek voltak; ép­pen csak, hogy nem hangoztat­ták az egyértelmű elszakadás igényét a januárban tartott megbeszéléseken. A követelése­ket a Noro Nemzeti Felszabadi­­tási Front tolmácsolta. Az a kö­rülmény, hogy a megbeszélések­re a Fülöp-szigeteken kivűl ke­rült sor, már a mozgalom sikeré­nek egyik jele volt. Nemzetközivé tette a küzdelmet, rokonszenvef ébresztve iránta a Közel-Kele­ten. A Marcos kormány pedig at­tól tartott, hogy amennyiben hajthatatlan magatartást tanú­sít, kiteszi magát egy olajembar­gó veszélyének. Ezért vonakodva hozzájárult ahhoz, hogy az isz­lám-konferencia keretében tár­gyalják meg a kérdést. HIRDESSEN­LAPUNKBAN!

Next

/
Thumbnails
Contents