Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-05-08 / 19. szám
6. oldal MAGYAR HIKADrt ÉLET ÉS TUDOMÁNY Változik Földünk éghajlata, de nem fenyeget egy légkorszak Az újságok szinte naponta hoznak híreket katasztrofális időjárási eseményekről, szokatlanul hosszú hideg vagy forró, száraz vagy csapadékos időszakokról, ami nemcsak az éghajlat kutatóinak, hanem az újságolvasónak is felcsigázza az érdeklődését: megváltozott-e a Föld éghajlata? A kérdésre nem lehet egyéritelműen igennel vagy nemmel válaszolni. Hogy tisztábban lássuk, e híradásokkal kapcsolatban, szüljük ki előbb szubjektív Ítéleteinket. Bármennyire igyekszünk is mindenre hűen visszaemlékezni, mégis leginkább az jut mindenkinek eszébe, hogy gyermekkorában milyen sokat lehetett szánkózni télen vagy fürdeni nyáron. Pedig régen is voltak, hótakaróban szegény telek és voltak hűvös nyarak. Az éghajlat egy adott földrajzi helyen: a folytonosan változó időjárási események összessége. Számszerűen legegyszerűbben úgy jellemezhetjük, hogy megfelelő hosszú időn keresztül (legalább 30 év) mért hőmérséklet, csapadék, légnyomás és más meteorológiai elemek értékeit átlagoljuk. "ÖREGSÉGI FÉK" TABLETTÁBAN ZÜRICH — Az emlékezetnek a kor előrehaladtával bekövetkező romlása régóta foglalkoztatja a tudományt. A göttingai egyetemen megállapították, hogy az idegsejtekben egy lipofuscin nevű anyag halmozódik fel, mert elszállítása az öregedéssel fokozatosan lassul. A kutatók szerint emiatt romlik az emlékezet. Mivel az elszállítás más vegyületekkel meggyorsítható, ez talán lehetővé teszi az öregkori emlékezetgyengülés megszüntetését. Az ilyen irányú próbálkozások már ott tartanak, hogy megkísérelhették az NSZK-ban, a Svédországban, valamint a Romániában az eddigi vizsgálatok szerint többé-kevéssé hatásosnak bizonyult nagyszámú, különböző anyagot egyetlen gyógyszerbe sűríteni. E törekvés eredménye egy svájci gyógyszergyár uj gyógyszere. a Geriatrie-Pharmaton. A kipróbálása azt mutatta, hogy ez a gyógyszer valóságos „öregségi fék". Az emlékezetet konzerváló hatása megfelelő táplálkozási előkészítés után a legerősebb. Ismereteink szerint a történelmi idők legmelegebb időszaka századunk első felére esett. 900 és 1400 között, közvetett számítások szerint, elég egyenletes és enyhe éghajlatunk volt Európában. Ezután, egészen az 1800-as évek közepéig. két hullámban hűvös éghajlat uralkodott kontinensünkön. Ezt az időszakot kis jégkorszaknak nevezik. Ezer év alatt is mindössze 1.5 fokot tett ki a jelenlegi középhőmérséklettől való, huzamosabb ideig tartó eltérés, amely egyáltalán nem volt elviselhetetlen az emberiség számára. Még messzebb haladva visszafelé a földtörténetben, eljutunk a jégkorszakokig, melyek már lényegesebb éghajlatváltozásokat jelentettek, 10 fokot elérő középhőmérséklet-változással. Az utolsó jégkorszak körülbelül tízezer évvel ezelőtt fejeződött be. A jégkorszakokat enyhe átmeneti szakaszok, un. interglaciálisok kötik össze. Jelenleg is egy ilyen szakaszban élünk. Lehet-e védekezni az éghajlatváltozások ellen? Furcsa és merész dolog ilyesmit kérdezni, még inkább megválaszolni. Az éghajlatváltozásoknak az a természete, hogy nem egyik évről a másikra jelentkeznek, hanem több évtizednek kell eltelnie, amig biztosan kimutathatók. Ezalatt az emberiség majdnem észrevétlenül fel tud készülni a megváltozott éghajlati viszonyok elviselésére, néhány százalékkal nagyobb energiatermeléssel, fagy- vagy szárazságtűrő növények nemesítésével, öntözőrendszerek víztároló építésével vagy éppen az árvízvédelem fokozásával, stb. Mindez inkább defenzív, védekező reagálás. Ami az aktiv beavatkozást, tehát az éghajlat-módosítást illeti, attól még elég messze vagyunk. Egyrészt nem ismerjük még eléggé azokat a fizikai folyamatokat. amelyek az éghajlatot „megszabják”, másrészt nem rendelkezünk akkora energiákkal, amelyek képesek lennének tartós, s az emberiség számára előnyös éghajlatváltozást előidézni. Végül foglalkozzunk még egy mindnyájunkat nagyon érdeklő kérdéssel: mi várható? A fentebb már említett légkörkutatási probram keretében tavaly nyáron Stockholmban szakértői ülést tartottak, melyen éghajlatunk jövőjéről is szó esett. E szerint, ha feltételezzük, hogy az éghajlatváltozások teljesen rendszertelenül jelentkeznek. mindössze 0.1-1.0 százalék a valószínűsége annak, hogy az elkövetkezendő száz évben egy újabb jégkorszakhoz közelítsünk, és 10 százalék a valószínűsége annak, hogy olyan „kis jégkorszak” következzék be. mint amilyen 1500 és 1950 között volt. Ami pedig a címből következtethető kérdést illeti, most már világosabban válaszolhatunk: éghajlatunk észrevehetően ingadozik. de nem mondhatjuk egyértelműen, hogy az elkövetkezendő emberöltő alatt megváltozik. A HÉT RECEPTJE Rakott tarhonya Hozzávalók 4 személy részére: 8 ounce tarhonya, só, 1 ounce zsir, 6 ounce lecsó, 3 ounce tejfel, 4 tojás. — A tarhonyát zsíron rózsaszínre pirítjuk, vízzel felengedjük és megsózzuk. A lecsót felapritjuk és belekeverjük a tejfelt. Tűzálló tál aljára egy sor puhára főtt tarhonyát teszünk, egy keményre főzött tojást karikázunk rá, majd meglocsoljuk lecsóval. Soronként lerakjuk az egészet. A tetejére tarhonya kerüljön, és ezt egy kevés paprikás lével locsoljuk meg. Fogyasztás előtt sütőben átforrósitjuk. Csirkegulyás Zsírban sárgára pirítjuk az apróra vágott hagymát, megszórjuk pirospaprikával, beletesszük a kisebb darabokra vágott és besózott csirkét, kevés vízzel félpuhára pároljuk. Hozzátesszük a cikkekre vágott fejes káposztát, 1-2 zöldpaprikát, paradicsomot, végül az apró kockákra vágott burgonyát. Vízzel feltöltjük, sózzuk és lassú tűzön készre pároljuk. ló étvágyat! HASZNOS TUDNIVALÓK* Ha a cipzár megakad... A tisztítóból hazahozott ruháknál gyakran előfordul, hogy a cipzár, különösen a műanyagból készült, megmakacsolja magát, nem megy se le, se fel. Az ideges ide-oda ráncigálás nem segít a dolgon. Inkább fogjunk egy darab száraz szappant és huzzuk végig a cipzár fogazott részén — Ami olyan biztos, THE HAGUE. Hollandia — Egyszerű, különös ismertetőjel nélküli holland férfi Jan Bierbrauer. foglalkozása nyelvtanár. Békés, jó szándékú ember, egy életen át tanította holland nyelvre és irodalomra, valamint angol nyelvre növendékeit. Az érettségi találkozókon rendre megjelent, együtt kacagott volt diákjaival a felelevenített diákcsinyeken, és talán soha nem kerül a hazai és a világsajtó hasábjaira, ha magánéletében nem történik valami különleges. Vagyis hát. az sem volt olyan különleges ügy, ami vele történt. a világtörténelemben nagyon sok férjet ért már hasonló keserűség: Jan Bierbrauert — természetesen úgy, hogy a ruhához ne érintsük, majd a cipzár húzóját óvatosan indítsuk el a beszappanozott részen. Egy két próbálkozás után a cipzár ismét használható. A “szüzesség" japán hagyománya TOKIÓ — Amióta a szexuális szabadosság a Távol-Kelet fiataljai körében is szétfeszíti a hagyományos erkölcsi rend kereteit. rossz idők járnak a háború utáni Japán egyik virágzó céhére: Japán „szűzhártya-helyreállító” orvosai a csökkenő kereslet miatt szenvednek. Egyelőre azonban még mindig évente sok ezer japán menyaszszony keresi fel a specializált magán kórházakat, hogy esküvő előtt időben visszaállíttassa az eredeti szűz állapotot. Különösen at késő őszi hagyományos házasságkötési időszak előtt növekszik ugrásszerűen a szűzzé operálások száma. A beavatkozás mintegy 20 percig tart, és 500 nyugatnémet márkának megfelelő pénzbe kerül. Egy tokiói magánklinika vezetője elmondotta, hogy szabad diákéveik után főként a felső réteg hölgyei törekszenek orvosi segítséggel visszaszerezni a rangjukhoz méltó házasság fizikai előfeltételeit. A japán házasságok zömét hagyományos „megállapodása” kapcsolja öszsze. Az ily módon megalapozott házasság szükséges dokumentumai között szerepel egy nőgyógyás bizonyítványa is a menyaszszony érintetlenségéről. mint a halál... annak idején, régen — felszarvazta a felesége. És Jan Bierbauer — annak idején, régen — különment a feleségétől. A megcsalattatást ugyan bizonyítani nem tudta, de válásról amugysem lehetett szó. A feleség ugyanis vallásos, katolikus aszszony. Vallása törvényét csak a férjcsalásban volt hajlandó megszegni. a válásra már nem vitte rá a lelke. így hát törvényes különélésben állapodtak meg az egykori házastársak. Ennek azonban Hollandiában bizonyos törvényes következménye Van. A különélő férj köteles tartásdijat fizetni volt feleségének. Bierbrauer tanár ur fizetett is. sok-sok évtizeden át — az összeg az idő múlásával elérte a százezer dollárt. Két évvel ezelőtt azonban uj válási törvény lépett életbe Hollandiában. Ennek alapján Bierbrauernek — annyilév után! — sikerült végre törvényesen elválnia a feleségétől. Mindjárt újra házasodott: elvette azt a nőt, akivel évtizedek óta együtt élt. Első felesége azonban nem ment újra férjhez — vallási okokból? vagy nem akadt kérője? —, és Bierbrauernek továbbra is kellett fizetnie a tartásdijat. „Még egy életfogytiglani Ítélet is tartalmazza a kegyelem reményét. Csupán a tartásdijat kell csakugyan egészen addig fizetni, amig az áldozat meg nem hal?!” — panaszkodott Bierbrauer. És az immár nyolcvanesztendős férfi kérvényt adott be Julianna királynőhöz: mentse fel őt a tartásdijfizetés további kötelezettsége alól. A királynő a kérvényt az illetékes hivatalokhoz továbbította, ahol úgy döntöttek: a 80 éves tanár kérelmének kedvező elintézésére továbbra sincs lehetősége..." TÚLZOTT HALEVES VESZÉLYE PÁRIZS — A párizsi orvosi oceanográfiai intézet egy olyan beszámolóban, amely elsősorban a francia és az olasz Riviérán élő halászcsaládokat érinti, óva int a túlzott halfogyasztástól. Aki hetenként 4 font földközi-tengeri halat fogyaszt, azt ..megvakulás vagy higanymérgezés következtében beálló lassú halál” veszélye fenyegeti. Főként a tonhalakban és a tengeri pérhalfélékben ért el a higanykoncentráció olyan értéket. amely háromszorosa a törvényesen engedélyezettnek. HHVV ! KONYHASAROK »VWWS
