Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)

1975-04-03 / 14. szám

MAGYAR II llí A DO 17. oldal MAGYAR TÁJAK "A kanyargós SZEGED. Csongrád megye — Nevének eredetén régóta vitáz­nak nyelvészek, tudósok, kuta­tók. Gyalogjáró embernek efelöl nincs vitáznivalója. Ha azt mondom. Tisza, a világ bárme­lyik csücskében élő magyarnak a folyót, az ország második legna­gyobb élővizét jelenti. Van. akit a róla szóló versek kapcsolnak hozzá érzelmileg, másokat a nép- és műdalok. Nevét a partjára épült sok település közül 40-ig menő viseli. Felülről lefelé ereszkedve, föld­rajzi következésük szerint: Ti­­szaujlak. Tiszabecs, Tiszaszal­­ka, Tiszavid stb. Régebben gyakori családnévül is szolgált. Ma, ki tudja miért, nem sok Tisza nevű ember szaladgál. Ellenben kutyáknak előszeretettel adják (az igazság kedvéért más folyóneveket is), talán azért, hogy olyan állandó, hű, vad és szelid legyen, akár a folyó. Ősi hiedelmekre visszave­zethetően más háziállatokat viszont soha el nem neveztek folyókról, vizekről. Az emberi lét mércéjével számolva örök életű a Tisza. Több mint félmillió éves. És emberi lét nyomait a régészek olyan 20-30 ezer éves mélységek­ből áskálnak föl partjaiból. És iránta érzett ragaszkodó szeretetünk is régi. Nemcsak én szeretem, hanem bennem az ősök legalább a bronzkorig visszavetitve szerették, félték, belőle éltek. Sorsuk a Tisza munkálkodásán, viselkedésén, szeszélyein múlott. Adott ő min­risza partján"... dent, ami a mindenkori léthez kellett, éveken, évtizedeken át, olykor egyet gondolt, mindent visszavett, amit addig adott. A világ bármely táján, ha elbődül egy odaszorult magyar, azt énekli: ,.A kanyargós Tisza partján, ott születtem.” És neki már más fogalom a Tisza, mint annak a rákospalotai gimnázis­­tának, aki Petőfi ,,A Tisza” című versének hangulathullá­main lebeg. Mást jelent a tápéi halásznak, mást a mindszenti kubikosnak, mást a mártélyi stégesnek, mást a tuzséri tuta­­josnak. Ebben a rengeteg másban egy közös van. A szere­lemig menő szeretet. Ki lehetne bogozni, hogy egyáltalán nem vallásos értelemben szent foga­lom nekünk a Tisza. Csúfosat, gúnyosat, káromlót a Tiszára nem mondtak, nem mondanak, nem Írtak és nem Írnak. Valaki tiltotta, vagy tiltja? Világrahozó, dajkáló, bölcsőben ringató, ne­velő édesanyánk a Tisza. Partja­in máig is száznál több települést hurcol. Ö szülte azokat. Szege­det is. Megszülte, fölnevelte, s ha egynek-egynek öregségét, tu­nyaságát megunta, elöntötte, hogy megújulva ismét kivirágoz­zék. Szegedre is bizonyára büsz­ke. Mert ki vitatná, élőnek, ele­vennek kell felfognunk őkéimét, hiszen mozog, dolgozik, arca van, szokása, jelleme, szépsége. Mindezek az élők tulajdonságai. Higgyétek hát el, hogy nem tárgyról, személyről beszélek. A szegedinek szenvedélye a Tisza. A szegedi, ha teheti, reggel munkába menet, vagy este, visszafelé jövet megnézi, mit csinál az. öreg. Mert az mindennap ügyködik valamit. A látó ember észreveheti, hogy mindennap más vonását mutatja arcának. Az egymás után követ­kező napok azonos órájának azonos percében is más.” Más fények, erők. mosolyok suhan­nak tükrén. A szelek, a hajók, a madarak naponta másképp ille­nek bele. Szinte mint szépségét tudó. fiatal menyecske, boldog­ságban úszó. kacér halgatagság­­ban mutogatja bájait. Tóth Béla Flamingó Csongrádban KISTELEK. Csongrád megye — Csongrád megyében. Kistelek község határában, az egyik szi­kes tavon ritka vendéget, rózsás flamingót figyeltek meg a sze­gedi madártani szakkör tag­jai. A Nílus deltájában és a Földközi-tenger egyéb partvidé­kén honos gázló madár hazánk­ba nagyon ritkán téved. Meggyógyult a Badacsony TAPOLCA, Veszprém megye — Befejeződött a badacsonyi hegy több mint egy évtizede meg­kezdett ..foltozása”. Az egykori kőbányák által okozott sérülé­seket a hegy felső részén a ba­zaltsapkán. a bányaudvarokon, a meddőhányókon és a vizmosta területeken igyekeztek eltüntet­ni. Összesen 80 hektáron 820.000 facsemetét és cserjét ül­tettek el. Főleg nagylevelű hárs, ezüst, juhar, fekete fenyő, virágos kőris, vadrózsa, galago­nya és fagyai került a közjóléti erdőnek kijelölt területre. ____ GYÓGYSZANATÓR1UM A BARLANGBAN Meggyorsítják a KOMÁROM. Komárom megye — 1973-ig a magyar részen 204 millió forintot, cseh­szlovák oldalon pedig 180 millió koronát költenek folyamszabá­lyozási munkákra a Duna szi­getközi. illetve a csallóközi sza­kaszán. A munkák azt a célt szolgálják, hogy közepes és ala­csony vízállás esetén is megfelelő vízmennyiség legyen a hajózható mederben. Ezt úgy érik el. hogy mesterséges partfal kiépítésével, újabb viz alatti kőgátak telepí­tésével. a Dunaágak rendezésé­vel meggyorsítják ezen a szaka­szon a viz folyását.-Ezáltal az osztrák Duna-sza­­kaszról érkező hordalék nem ra­kódik le a kanyargós, gázlós Szigetköz-szakaszon, hanem to­vább sodródik. A tovább sodró­dó hordaléknak ezután a kiszé­lesedő Gönyíi alatti folyószakasz medrében már bőven van hely. Egy évvel ezelőtt fejeződött be a magyar oldalon a tejfaluszigeti ágrendszer rendezése, amely öt éven át tartott és 91 millió forint­ba került. Ezt követően kez­dődött a kisbodaki és a dunare­­metei ágrendszer rendezése, a­­melyet az idén fejeznek be. A munkák méreteire jellemző, hogy a meder szélén kiépített mesterséges partfalat három SPORT AZ ÓHAZAI NB I BAJNOKSÁG ÁLLÁSA A 19. forduló után: I. V, Dózsa 1516 Z l51—-18 31 2. Bp. Hon\éd15 14 4 1 11 —li y> í. FTC18 8 T 3 35 - »8 4. Videoton 187 7 5 22-26 Zl 5. /TE 151 3 S 18—21 15 6. Csepel 187 ' 4 7 24—20 >8 7. Flaba ETO 188 2 8 ál—28. I» 8. DVXK 18€ 6 7 22—26 18 V MTK-VM 18 i 67 20—23 is. 10. Pérs 1*S 6 8 21 — U» II. Vasas 15fi 3 10 2>—'.7 1* ]2. UrU'srsab»18 4 5 H :o—»8 i: 11. Tatabánya 18 4 s8 !?—?1 u !4. «•‘.tltfrifarján 184 J10 :?! -!• i 1T. H/timhatUeU18 4 11i y. — j .>1» A Tapolcai, Veszprém. megyei Tavasbarlangban már a második esztendeje kezelnek légzőszervi bántalmakban szenvedő betegeket. A ta­polcai kórház épülete alatt levő szárazbarlang kiimája is alkalmasnak kínálkozik hasonlójellegű betegségek gyógyítására, ezért két termet már kialakítottak erre a célra. A közeljövőben liftet építenek, hogy az * ’ Idősebb emberek is körtnyen megközelíthessék a föld alatti gyógyhelyet.. A HÉT MÉRKŐZÉSE: U. Dózsa-Békéscsaba 2:0( 0:0) Békéscsaba, 20 ezer néző. ve­zette: Halász. Élvezetes volt a játék, a hazai­ak sokat rohamoztak, de a tapasztalt újpestiek higgadtan futballoztak és megszerezték az értékes két pontot. A 20. percben Rothermel csak nagy bravúrral mentette meg csapatát a góltól. Az 57. percben Bene 5 méterről a kapusba lőtt. a 64. percben viszont sokkal ne­hezebb helyzetből, két védő közül fejelte a hálóba Zámbó beadását (1:0). A 67. percben Pögáts labdája a Dózsa üresen hagyott kapuja helyett a kapufát találta el. A 70. percben Nagy elvette a védőktől a labdát és bebiztosította csapata győzel­­vPqé,t,U;0k-,.., . ... ... Duna folyását méter magas és 30 méter széles kavicsgáttal is megtámasztják. Az ez évre tervezett munkákat a kedvező időjárás következté­ben tavasszal megkezdik. Ezüst pénz vászonzacskóban NYÍRBÁTOR. Szabolcs-Szat­­már megye — Ismét jelentős nu­mizmatikai anyaggal gyarapo­dott a nyíregyházi megyei múze­um gazdag éremgyűjteménye. Nyírbátorban a muzeum környé­kén végzett városrendezési mun­kák közben XVI. századbeli sir­­leletre bukkantak az építők. Az értékes anyagban egy vászon­zacskóba rejtett, maroknyi mennyiségű, a XVI. századból származó és Ferdinánd királyt ábrázoló, ezüstpénzt is találtak. Az ezüst dénárokat a nyíregyházi Jósa András múzeumba szállí­tották. ahol megkezdték az érmek restaurálását. SZLOVÁK F0LKL0R TARD0S0N TATABÁNYA. Komárom m. — A Vértes és Gerecse hegység közti völgyben fekvő Tordas köz­ségben. mely már az Árpád-kor­ban is falu volt. a török pusztítás után telepitettek le szlovákokat. A telepesek máig is megőrizték folklórkincsüket. Ezekből közöl most egy csokorravalót a Békés­csabán megjelenő Uj Auróra. Varga Rózsa előszavával. Bede Anna fordításaival. A balladá­kat. melyek az uj környezetben az eredetieknél rövidebbé. líraib­bá váltak. 1971 nyarán énekelték magnóra a falu idősebb asszo­nyai. Kőszeg: múlt és jelen SZOMBATHELY. Vas megye — Nyugat-Magyarország egyik legnagyobb idegenforgalmi vá­rosa. Kőszeg helyzetéről tárgyalt szerdán Szombathelyen a Vas megyei tanács végrehajtó bi­zottsága. A 11 ezer lakosú tör­ténelmi. műemléki és természeti értékekben gazdag város fejlesz­tésére 156 millió forintot fordí­tottak az elmúlt négy esztendő­ben. Helyreállították a Jurisich vá rat és a belváros többi miiem­­lékházát. A középkori városmu­­zeumnak szánt Jurisich tér teljes helyreállítása a következő ötéves tervben fejeződik be. A mostani ötéves terv időszaká­ban 766 lakás épül a városban. Felszámolják a múltból örökölt barakklakótelepet: 98, többségé­ben munkáscsalád költözik in­nen. modern lakásba.

Next

/
Thumbnails
Contents