Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)

1975-04-03 / 14. szám

16. oldal MAGYAR HÍRADÓ ERDÉLYI SZÍNFOLTOK A KOLOZSVÁRI FARKAS UTCAI TEMPLOM A kolozsvári egyház történeté­ről annyit, hogy a reformáció el­­terjedése után. 1559-ben már az egész Kolozsvár református. 1569-ben viszont az unitárius vallás is tért hódit úgy, hogy a reformátusok csak magánháznál tarthatnak istentiszteletet. 1609-ben Bethlen Gábor pedig a Farkas utcai templomot adja a reformátusoknak. Az erdélyi fe­jedelemség megszűntével Habs­­burg-uralom alá kerül Erdély, elveszik a templomokat, később javul a helyzet, visszakapják azo­kat. sőt újakat is építhetnek. Ma négy református templom van Kolozsváron. Ez alkalommal a legrégebbit, a még életében (1516 előtt) befe­jeződhetett. A minoriták vették először használatba, de 1557- ben, mint a többi kolozsvári ko­lostorból, innen is kiűzik a bará­tokat. A templom üresen marad 1580-ig, kitéve a pusztulásnak, amikoris Báthory István lengyel király és erdélyi fejedelem öccsé­vel, Kristóffal a jezsuitáknak adatja. Nyolc év múlva az or­szággyűlés kitiltja a jezsuitákat a városból. Pár év múlva visszajö­hettek ugyan, de csak 1603-ig, amikoris Székely Mózes fejede­lem bevonulásával, az unitáriu­sok papjának a beszédére, a tömeg megrohanja a zárdát, és élűzi a jezsuitákat. Ekkor a Farkas utcai templomot ismer­tetem részletesebben. Mikor a Farkas utcát kerestem, egy szobor igazitott útba, a farkas szobra, amint Romulust és Remust szoptatja. A régi latin mondát megtestesítő kis bronz­szoborba szinte belebotlottam. Majdnem az utca közepén áll, rögtön láttam, hogy jó helyen járok. A templom az utca végén, fák között, szerényen húzódik meg. Közelebb érve látjuk, hogy milyen méltóságosan emelkedik ki az utca házai közül, szinte a zordonságig puritán oromfalá­val, arányos tömegeivel ez a nem mindennapi építmény. Építésének története az 1486. évvel kezdődik, amikor is a város tanácsa a „Farkasok utcájá­ban”, a mai Bethlen-bástya kö­zelében kolostorépitéshez való telket ad a minoritáknak. 1490- ben már folyik az építés, ekkor küldi, ide Mátyás király János barátot, akivel egyszerre más szerzetesek is jönnek, hogy a király pénzéből az építést irányítsák. II. Ulászló is támo­gatta az építkezést, úgy, hogy az templom épülete és berendezése nagymértékben megrongálódott, úgy, hogy egy darabig megint használaton kívül maradt. Az 1627-ben még meglevő, de szintén megrongálódott torony a szomszédos Bethlen-bástya (ak­kor „szabók bástyájának” hív­ták) felrobbantása miatt olyan mértékben meggyengült, hogy le kellett bontani. Ez lehetett az első torony. 1638-ban I. Rákóczi György a reformátusoknak adja a templo­mot, kijavíttatásáról gondosko­dik, s a tornyot is újjáépítteti. De 1646-ban ezt is le kell bontani. Még egy harmadik toronyépitési kísérlet történt, de azt a tornyot is le kellett bontani gyenge alapozása miatt, úgy, hogy a harangok elhelyezésére mintegy 150 esztendőn át fa harangláb szolgált. Ma sincs tornya. A templom 1783-ban leégett. A kolozsvári reformátusok az áldo­zatkészségben nem ismertek határt, helyreállították, és azóta is állandóan jó karban tartják. A kívülről is impozáns templom beljese lenyűgöző lát­vány. Hatalmas terű, egyhajós építmény. Belsejének hossza 56 méter, szélessége 15,5 méter. A hajó boltozatának magassága 19 méter. Ezekkel a méretekkel Er­délynek a legnagyobb egyhajós temploma. Alaprajza téglalap, a csarnokszerü nagy hajóhoz kes­kenyebb. sokszögben végződő hossz-szentély csatlakozik. A hajó boltozata négy pillérpáron nyugszik, a pillérek faragott kö­vekből épültek, formájuk négy­­szögletes hasáb, amely elé fél hengertag járul. A láb- és fejpár­kányon kivid semmi disz rajtuk, csak a déli oldal harmadik pil­lérén, egy bemélyedésben látunk egy szobrocskát. A boltozat un. Hálóboltozat. A szentély négy mezőre oszlik, befedése szintén hálóboltozatos. A templomnak három ajtója van. A belső vilá­gítást a hajón kilenc, a szenté­lyen nyolc csúcsíves ablak szol­gáltatja. Az osztó oszlopok és mérművek minden ablaknál épek, szép, változatos halhólyag­­kombinációk. A belső berendezés legszebb darabja a kőből faragott, kehely alakú szószék, amely Erdélynek legszebb ilyen emléke. Tervezője valószínűleg Serena Ágoston olasz mester, a kivitelező fara­gómunkát pedig Nikolai Illés és Benedek mesterek készítették. Előbbi a mellvéd barokkos be­­tétvirágdiszeit, utóbbi a lábazat reneszánsz díszeit. A falak mellett a pillérközökben kar­támlás staliumok állnak, a XVII. század közepéről valók, 15 van belőlük. Egyszerűek, tes­tetlenek. Háttámlájukon és a fa­lakon selyemre, fára és papírra festett családi cimerek láthatók. 116 ilyen van a templomban. A régi orgona 1766-ból való, ez a mainak a felső részét képezi. Az urasztala a XIX. század elejéről való. A legutóbbi nagy renoválás 1909-ben volt. Ekkor kapott a templom uj orgonát, kőkarzatot, vaskandelábereket és falilámpá­kat. Tóth Béla Gyógyhely Egerben EGER, Heves megye — Az ide­genforgalmáról ismert történel­mi város, Eger évről évre jobban megfelel az országos jelentőségű gyógyhely szigorú követelmé­nyeinek. A forrásterületein fa­kadó, ötven elemből összetevődő gyógyvizek főleg a mozgásszervi megbetegedések gyógyításában mutatnak kiváló eredményeket. Heves megye székhelye ma már minden adottsággal rendelkezik ahhoz, hogy az egész ország területéről, sőt még külföldről is fogadjon vendégeket. Az egri víznek egyébként már régi hagyományai vannak. A korabeli feljegyzések szerint szí­vesen kereste fel az egri gyógy­vizet Mátyás király, ismeretes a török idők fürdőkulturája, ame­lyet még ma is őriz a nevezetes egri török fürdő. Az elismert gyógyvíz mellett egyéb tényezők is alkalmassá teszik Egert arra, hogy elnyerje az országos gyógy­hely rangját. Van gyógyfürdője, gyógyintézete, kedvelt hegyvidé­ki környezete és napfényben gazdag éghajlata. Az Egerbe érkező vendégeket jelenleg hat szálloda várja, s tervezik már az uj gyógyszállót és motelt is. Ezért az egri Városi Tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén elha­tározta. hogy kéri az Egészség­­ügyi Minisztériumot, nyilvánítsa Egert országos jelentőségű gyógyhellyé. A város igénye össz­hangban áll az 1026-os kor­mányhatározattal, amely előírja, hogy Egert idegenforgalmi szem­pontból nemzetközi és egyben országos jelentőségű hellyé kell fejleszteni. Kazettás mennyezetű templom Baranyában PÉCS. Baranya megye — A magyar népi építő- és festőművé­szet országos hírű emlékei az Or­mánságban található kézi festé­sű, fakazettás mennyezetű re­formátus templomok, amelyek a XVIII. század utóján és a XIX. század elején készültek. Becses falusi műemlékeink száma most eggyel gyarapodott: újabb festett kazettás mennye­zetű templomra bukkantak Ba­ranyában, az Ormánság terüle­tén kívül eső, Garé községben. A felfedezés művészettörténeti szenzációnak számit, hiszen a néprajzkutatók és a művészet­­történészek eddig nem tudtak róla, még a Tombor Ilona által Magyarország festett temploma­iról készült monográfia sem említi Garé nevét. Az esemény előzménye az volt, hogy a Baranya megyei Tanács műem­léki albizottsága javaslatot tett az illetékes szerveknek a festett református templomok felújítá­sára és egy Garéból elszármazott idős ember levélben kifogásolta, hogy a restaurálandó templomok között nem szerepel a garéi, holott annak is festett fa­mennyezete van. A bejelentés nyomán Mándoki László, a pécsi Janus Pannonius muzeum nép­rajzi osztályának vezetője felke­reste a baranyai dombok közt fekvő falucskát és meglepetéssel fedezte fel a templom eddig ismeretlen értékét, szépségét. A helybeli eklézsia anyaköny­vének tanúsága szerint a templom 1825-ben épült — az idén tehát éppen másfélszáz éves — festett kazettás mennyezete pedig 1833-ban készült. A templom egész mennyezetét fakazetták fedik, ebből azonban csak hetet díszítenek festmé­nyek. a többit kék festék borítja. Elképzelhető, hogy a kék festék­réteg további kompozíciókat rejt amint arra az ormánsági ké­mesen volt példa. Mándoki László muzeológus infrasugaras fényképezőgéppel „röntgenezi” a kék kazettákat, hátha újabb festményekre bukkan. UJ UTAK VAS MEGYEBEN SZOMBATHELY - A Vas megyei közúti igazgatóság meg­bízásából az idén mintegy 130 millió forint értékű útépítési és felújítási munkát végez Vas megyében a Győri Közúti építő Vállalat szombathelyi építésve­zetősége. Befejeződik többek kö­zött a Kisunyom-Körmend kö­zötti uj ut építése. A tizennyolc kilométer hosszú uj útszakasszal meggyorsítják a Szombathely- Körmend közötti forgalmat. Elkészül a Szombathelyről Nardára vezető ut, a szombat­­hely-zanati útszakasz, a Pósfa- Szeleste közötti átkelési szakasz, s nyolc kilométer hosszan épül a Hosszupereszteg-Szajki tavak- Mikosszéplak közötti útszakasz. NAGYEMLŐSÖK NYOMÁN BÜKKMOGYORÖSD, Borsod-Abauj-Zemplén m. — Párját ritkító őslénytani kutató­munka eredményét ismertették a minap a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társaság rendez­vényén. Az ásatásokat 1974 nya­rán kezdték meg a Bükk hegy­ségben levő Ballavölgyben, s itt egy üregben pleiosztocén korból való nagyemlős-leleteket fedez­tek fel. A munka nehéz körül­mények között folyt, a talált ma­radványokat aprólékos munká­val dolgozzák fel, s várhatóan a jövő évben végeznek vele. Na­gyon értékesek a ma már nem lé­tező mezei pocok-, törpehör­csög-. szibériai pocok-, füttyentő nyul-, csikós egér- és földikutya­­maradványok. Jelentős a többi lelet is a bölény, vagy a napjaink­ban már csak a Svájcban, a nem­zeti parkban őrzött kőszáli kecs­ke. a kistermetű barnamedve, barlangi medve, a nagy testű ló, a vadkan és az őz előkerült csontjai. TERJESSZE LAPUNKAT

Next

/
Thumbnails
Contents