Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-04-03 / 14. szám
16. oldal MAGYAR HÍRADÓ ERDÉLYI SZÍNFOLTOK A KOLOZSVÁRI FARKAS UTCAI TEMPLOM A kolozsvári egyház történetéről annyit, hogy a reformáció elterjedése után. 1559-ben már az egész Kolozsvár református. 1569-ben viszont az unitárius vallás is tért hódit úgy, hogy a reformátusok csak magánháznál tarthatnak istentiszteletet. 1609-ben Bethlen Gábor pedig a Farkas utcai templomot adja a reformátusoknak. Az erdélyi fejedelemség megszűntével Habsburg-uralom alá kerül Erdély, elveszik a templomokat, később javul a helyzet, visszakapják azokat. sőt újakat is építhetnek. Ma négy református templom van Kolozsváron. Ez alkalommal a legrégebbit, a még életében (1516 előtt) befejeződhetett. A minoriták vették először használatba, de 1557- ben, mint a többi kolozsvári kolostorból, innen is kiűzik a barátokat. A templom üresen marad 1580-ig, kitéve a pusztulásnak, amikoris Báthory István lengyel király és erdélyi fejedelem öccsével, Kristóffal a jezsuitáknak adatja. Nyolc év múlva az országgyűlés kitiltja a jezsuitákat a városból. Pár év múlva visszajöhettek ugyan, de csak 1603-ig, amikoris Székely Mózes fejedelem bevonulásával, az unitáriusok papjának a beszédére, a tömeg megrohanja a zárdát, és élűzi a jezsuitákat. Ekkor a Farkas utcai templomot ismertetem részletesebben. Mikor a Farkas utcát kerestem, egy szobor igazitott útba, a farkas szobra, amint Romulust és Remust szoptatja. A régi latin mondát megtestesítő kis bronzszoborba szinte belebotlottam. Majdnem az utca közepén áll, rögtön láttam, hogy jó helyen járok. A templom az utca végén, fák között, szerényen húzódik meg. Közelebb érve látjuk, hogy milyen méltóságosan emelkedik ki az utca házai közül, szinte a zordonságig puritán oromfalával, arányos tömegeivel ez a nem mindennapi építmény. Építésének története az 1486. évvel kezdődik, amikor is a város tanácsa a „Farkasok utcájában”, a mai Bethlen-bástya közelében kolostorépitéshez való telket ad a minoritáknak. 1490- ben már folyik az építés, ekkor küldi, ide Mátyás király János barátot, akivel egyszerre más szerzetesek is jönnek, hogy a király pénzéből az építést irányítsák. II. Ulászló is támogatta az építkezést, úgy, hogy az templom épülete és berendezése nagymértékben megrongálódott, úgy, hogy egy darabig megint használaton kívül maradt. Az 1627-ben még meglevő, de szintén megrongálódott torony a szomszédos Bethlen-bástya (akkor „szabók bástyájának” hívták) felrobbantása miatt olyan mértékben meggyengült, hogy le kellett bontani. Ez lehetett az első torony. 1638-ban I. Rákóczi György a reformátusoknak adja a templomot, kijavíttatásáról gondoskodik, s a tornyot is újjáépítteti. De 1646-ban ezt is le kell bontani. Még egy harmadik toronyépitési kísérlet történt, de azt a tornyot is le kellett bontani gyenge alapozása miatt, úgy, hogy a harangok elhelyezésére mintegy 150 esztendőn át fa harangláb szolgált. Ma sincs tornya. A templom 1783-ban leégett. A kolozsvári reformátusok az áldozatkészségben nem ismertek határt, helyreállították, és azóta is állandóan jó karban tartják. A kívülről is impozáns templom beljese lenyűgöző látvány. Hatalmas terű, egyhajós építmény. Belsejének hossza 56 méter, szélessége 15,5 méter. A hajó boltozatának magassága 19 méter. Ezekkel a méretekkel Erdélynek a legnagyobb egyhajós temploma. Alaprajza téglalap, a csarnokszerü nagy hajóhoz keskenyebb. sokszögben végződő hossz-szentély csatlakozik. A hajó boltozata négy pillérpáron nyugszik, a pillérek faragott kövekből épültek, formájuk négyszögletes hasáb, amely elé fél hengertag járul. A láb- és fejpárkányon kivid semmi disz rajtuk, csak a déli oldal harmadik pillérén, egy bemélyedésben látunk egy szobrocskát. A boltozat un. Hálóboltozat. A szentély négy mezőre oszlik, befedése szintén hálóboltozatos. A templomnak három ajtója van. A belső világítást a hajón kilenc, a szentélyen nyolc csúcsíves ablak szolgáltatja. Az osztó oszlopok és mérművek minden ablaknál épek, szép, változatos halhólyagkombinációk. A belső berendezés legszebb darabja a kőből faragott, kehely alakú szószék, amely Erdélynek legszebb ilyen emléke. Tervezője valószínűleg Serena Ágoston olasz mester, a kivitelező faragómunkát pedig Nikolai Illés és Benedek mesterek készítették. Előbbi a mellvéd barokkos betétvirágdiszeit, utóbbi a lábazat reneszánsz díszeit. A falak mellett a pillérközökben kartámlás staliumok állnak, a XVII. század közepéről valók, 15 van belőlük. Egyszerűek, testetlenek. Háttámlájukon és a falakon selyemre, fára és papírra festett családi cimerek láthatók. 116 ilyen van a templomban. A régi orgona 1766-ból való, ez a mainak a felső részét képezi. Az urasztala a XIX. század elejéről való. A legutóbbi nagy renoválás 1909-ben volt. Ekkor kapott a templom uj orgonát, kőkarzatot, vaskandelábereket és falilámpákat. Tóth Béla Gyógyhely Egerben EGER, Heves megye — Az idegenforgalmáról ismert történelmi város, Eger évről évre jobban megfelel az országos jelentőségű gyógyhely szigorú követelményeinek. A forrásterületein fakadó, ötven elemből összetevődő gyógyvizek főleg a mozgásszervi megbetegedések gyógyításában mutatnak kiváló eredményeket. Heves megye székhelye ma már minden adottsággal rendelkezik ahhoz, hogy az egész ország területéről, sőt még külföldről is fogadjon vendégeket. Az egri víznek egyébként már régi hagyományai vannak. A korabeli feljegyzések szerint szívesen kereste fel az egri gyógyvizet Mátyás király, ismeretes a török idők fürdőkulturája, amelyet még ma is őriz a nevezetes egri török fürdő. Az elismert gyógyvíz mellett egyéb tényezők is alkalmassá teszik Egert arra, hogy elnyerje az országos gyógyhely rangját. Van gyógyfürdője, gyógyintézete, kedvelt hegyvidéki környezete és napfényben gazdag éghajlata. Az Egerbe érkező vendégeket jelenleg hat szálloda várja, s tervezik már az uj gyógyszállót és motelt is. Ezért az egri Városi Tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén elhatározta. hogy kéri az Egészségügyi Minisztériumot, nyilvánítsa Egert országos jelentőségű gyógyhellyé. A város igénye összhangban áll az 1026-os kormányhatározattal, amely előírja, hogy Egert idegenforgalmi szempontból nemzetközi és egyben országos jelentőségű hellyé kell fejleszteni. Kazettás mennyezetű templom Baranyában PÉCS. Baranya megye — A magyar népi építő- és festőművészet országos hírű emlékei az Ormánságban található kézi festésű, fakazettás mennyezetű református templomok, amelyek a XVIII. század utóján és a XIX. század elején készültek. Becses falusi műemlékeink száma most eggyel gyarapodott: újabb festett kazettás mennyezetű templomra bukkantak Baranyában, az Ormánság területén kívül eső, Garé községben. A felfedezés művészettörténeti szenzációnak számit, hiszen a néprajzkutatók és a művészettörténészek eddig nem tudtak róla, még a Tombor Ilona által Magyarország festett templomairól készült monográfia sem említi Garé nevét. Az esemény előzménye az volt, hogy a Baranya megyei Tanács műemléki albizottsága javaslatot tett az illetékes szerveknek a festett református templomok felújítására és egy Garéból elszármazott idős ember levélben kifogásolta, hogy a restaurálandó templomok között nem szerepel a garéi, holott annak is festett famennyezete van. A bejelentés nyomán Mándoki László, a pécsi Janus Pannonius muzeum néprajzi osztályának vezetője felkereste a baranyai dombok közt fekvő falucskát és meglepetéssel fedezte fel a templom eddig ismeretlen értékét, szépségét. A helybeli eklézsia anyakönyvének tanúsága szerint a templom 1825-ben épült — az idén tehát éppen másfélszáz éves — festett kazettás mennyezete pedig 1833-ban készült. A templom egész mennyezetét fakazetták fedik, ebből azonban csak hetet díszítenek festmények. a többit kék festék borítja. Elképzelhető, hogy a kék festékréteg további kompozíciókat rejt amint arra az ormánsági kémesen volt példa. Mándoki László muzeológus infrasugaras fényképezőgéppel „röntgenezi” a kék kazettákat, hátha újabb festményekre bukkan. UJ UTAK VAS MEGYEBEN SZOMBATHELY - A Vas megyei közúti igazgatóság megbízásából az idén mintegy 130 millió forint értékű útépítési és felújítási munkát végez Vas megyében a Győri Közúti építő Vállalat szombathelyi építésvezetősége. Befejeződik többek között a Kisunyom-Körmend közötti uj ut építése. A tizennyolc kilométer hosszú uj útszakasszal meggyorsítják a Szombathely- Körmend közötti forgalmat. Elkészül a Szombathelyről Nardára vezető ut, a szombathely-zanati útszakasz, a Pósfa- Szeleste közötti átkelési szakasz, s nyolc kilométer hosszan épül a Hosszupereszteg-Szajki tavak- Mikosszéplak közötti útszakasz. NAGYEMLŐSÖK NYOMÁN BÜKKMOGYORÖSD, Borsod-Abauj-Zemplén m. — Párját ritkító őslénytani kutatómunka eredményét ismertették a minap a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társaság rendezvényén. Az ásatásokat 1974 nyarán kezdték meg a Bükk hegységben levő Ballavölgyben, s itt egy üregben pleiosztocén korból való nagyemlős-leleteket fedeztek fel. A munka nehéz körülmények között folyt, a talált maradványokat aprólékos munkával dolgozzák fel, s várhatóan a jövő évben végeznek vele. Nagyon értékesek a ma már nem létező mezei pocok-, törpehörcsög-. szibériai pocok-, füttyentő nyul-, csikós egér- és földikutyamaradványok. Jelentős a többi lelet is a bölény, vagy a napjainkban már csak a Svájcban, a nemzeti parkban őrzött kőszáli kecske. a kistermetű barnamedve, barlangi medve, a nagy testű ló, a vadkan és az őz előkerült csontjai. TERJESSZE LAPUNKAT
