Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-04-03 / 14. szám
14. oldal MAC VAU HÍRADÓ IGAZ-E, HOGY MAJOMTÓL SZÁRMAZUNK? Irta: DOHNÁNYINÉ ZACHÄR ILONA Mikor annakidején először hallottam a Darwin elmeletet emlegetni, hogy a majomtól származunk, nagyot nevettem rajta, azt képzelve, valami jó vicc lehet. Maga a feltaláló, Darwin professzor is voltaképpen tréfának szánta az egészet és később, az ÉLETEM ÉS LEVELEIM című írásában bevallja, hogy ő ezt az elméletet csak találomra állította fel. melyet egyáltalán nem tudott igazolni, mivel ..nem tudjuk bizonyítani egyetlen élőlény átváltozását sem" és ő volt legjobban meglepve. amikor látta, ezt a teóriát hogyan kapják fel mindenfelé az emberek. Akkor már nem volt más választása. mint megpróbálni, hogyan találhat magyarázatot arra. amit mondott. Később még azok is, akik munkatársaivá szegődtek, azaz ugyanezt az elméletet hirdették, visszatáncoltak és kezdtek kimagyarázkodni. sót saját állításuknak ellentmondani. Egyik közülük. névszerint Hackel professzor a GUIDEPOST magazin szerint, igy nyilatkozik: „Legtöbb tudományos kutató arra az álláspontra jutott, hogy az evolúció tana tévedés és nem támasztható alá.” Wirchov professzor. Németország leghíresebb anatómiai tudósa és pszichológusa ezt mondja: „Mindez képtelenség és a tudomány által nem bizonyítható.” És mégis... ez az őrült, képtelenségnek nyilvánított tan mindenfelé elterjedt, talán, mert voltaképpen már akkor megkezdődött ez a bomlasztó folyamat a vallás terén, mely most érte el csúcspontját, mikor Istent egyszerűen halottnak nyilvánították. Az egész folyamat talán azáltal nyert ilyen hatalmas méreteket, hogy alkalmat adott az ateistáknak, hogy lesújthassanak a kereszténységre és ezzel a majom teóriával bizonyíthassák, hogy nincs Isten, nincs Krisztus, semmi sincs, hisz az egész Biblia hazugságon alapszik, nem Isten teremtette az embert, hanem a majomtól származik. Russel M. Smith igy ir a hírhedt EVOLÚCIÓRÓL: ..Lássuk csak. tapasztalhatunk-e a természetben evolúciót? Ha visszafelé forgatjuk a történelem hervatag lapjait az elmúlt századokon át, azt találjuk, hogy az ember anyagilag semmit sem változott sem alakjában, sem általános megjelenésében. Ma is ugyanannyi végtagunk van: két karunk, két lábszárunk, két lábunk és két kezünk, ujjaink száma is a régi. Ma is meg van az öt érzékünk; egyetlenegy sem adatott hozzá, sem el nem vétetett. Tapasztalunk ugyan bizonyos változást, kifinomulást; de a fundamentális törvény, mely egy nagyon régi, de nagyonis hiteles HETI NAPTÁR Április (KOS HAVA) 7 — Hétfő: Herman 1 8 — Kedd: Dénes 9 — Szerda: Zaránd 10 — Csütörtök: Zsolt 11 — Péntek: Leó , 12 — Szombat: Gyula \ 13 — Vasárnap: Ida ( könyvben hatezer évvel ezelőtt lefektettetett, mely szerint minden növény, madár, hal és állat saját fajtáját hozza létre az idő folyamán, semmiben sem változott.” Majd igy magyarázza az iró: „Az, aki kivette a hatalmas planétákat, hogy villámsebességgel és óraszerű pontossággal lebegjenek a világűrben, meghatározta azt is, hogy minden élőlény a saját faja szerint szaporodjon... Ajánlom, hogy vegyük tekintetbe az isteni tudást hatalmas alkotásával.” Maga Darwin professzor, aki ezt a majomelméletet FÉNY Akár ha fényen járnék mint Krisztus a vizen se fű se rög se aszfalt fény csak más semmisem oldalt kitámasztott karom is belengi a fény talpam alatt sik levegő nyom nincs léptem helyén. bőröm alá is bebújik elér szivet tüdőt minden szervet megsimogat minden zugot betölt ki késztet rá hogy igy legyen milyen romantika én már éteribb nem leszek nem érhet több csoda mert természetes mint a kő éle van és hegye karcol lehúz arcomba vág megütközöm vele kitalálta, mindig csak feltételes módban fejezte ki állításait: nyolcszáz alkalommal használva ezt a kifejezést: „feltesszük” és semmiféle bizonyítékkal sem támasztja alá teóriáját. Majd bevallja: „Fiatalember voltam még akkor, kialakulatlan eszméket táplálva. Csupán feltevéseket hangoztattam és nagy ámulatomra ezek az elképzelések futótűzként terjedtek el.” Csakhogy Darwin is úgy járt, mint a „mágus segédje”, aki elindított valamit mestere háta mögött és aztán nem tudta azt megállítani. Életbe léptetett egy rettenetes teóriát, melyben maga sem hitt és aztán ez az elmélet úgy megnövekedett, olyan méreteket öltött, akár a mágus segédjének seprűje, melyet nem lehetett többé a helyére visszarendelni. Persze, akadnak, akik nem képesek megérteni a Teremtés fogalmát és magyarázatot keresnek. A Mindenható azonban sohasem óhajtott tőlünk megértést, csak hitet. Vak, buzgó, mély és megrendithetetlen hitet Istenben, csodákban, melyekkel „hegyeket lehet elmozdítani.” Mint ahogyan az l'r Jézus mondotta egykoron Tamásnak, aki kételkedett feltámadásában: „Boldogok, akik nem láttak és mégis hisznek!”______________________________________ hogy még csak nem is imádkozott, mig kefélte és tisztogatta férje ruháit. De mig a ruhákat tisztogatta, egyik zsebében két operajegyet talált. Első érzése a keserűség és indulat volt, hogy mig ő itthon ül és kesereg férje más valakivel jár az Operába. De ahogy jobban megnézte ajegyek dátumát, valami belenyilalt a szivébe, mert az a házassági évfordulójuk dátuma volt. És akkor eszébe jutott, hogy milyen ingerülten, milyen keserűen, milyen elutasítóan fogadta hazajövő férjét aznap is. Hogy mennyi szemrehányást tett neki apró-cseprő dolgokért azon a délutánon is. Eszébe jutott férje szomorú arca, ahogy szó nélkül bement a szobájába és lefeküdt. És most tudta meg, hogy két operajeggyel jött haza, házassági évfordulójuk napján. Könnyes szemmel kefélgette tovább férje ruháit és igy talált rá férje. Az csodálkozva nézett rá és azt kérdezte: — Mit csinálsz? — Nem látod? Simogatlak — felelte az asszony. És felolvadt a jég. És egy ellehetetlenült házasság meggyógyult, mert az asszony cselekedni kezdett. Mert abban van az élet. Hogyan van a cselekedetben az élet? „Példát adtam néktek, hogy amit én cselekedtem veletek, ti is úgy cselekedjetek!” (János 13: 15). Dr. Gyökössy Endre mig végül elfogadja törékenységemet sirt ás nekem s derengő sugárral tölti meg Demény Ottó ÉLET ÉS IGE Egyszer egy asszony arról panaszkodott lelkészének, hogy szive kihűlt férje iránt. Mert a férje indulalatos. goromba, keserű morcos, „Minden nap imádkozom azért — mondotta —, hogy szeressem, de mit tegyek, ha az Isten nem hallgatja meg imádságomat, és nem tudom szeretni. Sőt, egyre inkább kerülöm még az érintését is.” így vádolta az Istent: „Hiába kérem!” Lelkésze azt kérdezte tőle: — Mikor tisztogatta, kefélgette ki legutóbb férje ruháit? — Bizony már régen — felelte az asszony. — Nos, akkor tegye meg azt! És e közben imádkozzon szeretetért férje iránt! — mondta a lelkész. Az asszony megígérte, de nem nagy lelkesedéssel ment el. És ahogy elmondotta lelkészének: csak azért tette meg, mert megígérte. Sőt, azt is megvallotta, TAVASZI GONDOLATOK A FÖLD ÉBREDÉSE A föld érezte az első napfény érintését dermedt hátán, ahogy számlálhatatlan fűszál egymásnak helyet biztosit, maguk közé varázsolva az utón útfélen növő gyermekláncfiivet. Az első élénk, tavaszi szint. A föld érezte igazán az emberi élet, gyerekkor, fiatalság tiszta, nagy szerelmét. Megnyilatkozási formáját. ...csak a legszebb orgonavirágot a legszebb lánynak bedobni könnyedén a nyitott ablakon... Csak a föld látott csodát: kiszáradt orgonafa — évek óta — kőkeményre taposott földben. Egy reggelre kelve a csonka tő tetején, néhány apró, zöld levél között parányi, halványlila virág. Csak a föld tudja. Egy ember volt a tanúja. Végső búcsú volt. Biztatás. A Föld hatalmas, erős: várja a jókat, az igazakat, de megbir számlálhatatlan embermilliókat. Érti Teremtője akaratát. Tudja, hogy az emberi sors a természettel rokon. Ö álmodta, élte végig — évezredeken át — a születést, az életet, a halált, és a feltámadást. Álmodik a Föld. Lesz idő. Nem a forma: az ember igazodik. Kegyelem, béke után vágyik. Mindkettő rejtetten él. Balogh Margit . - - ' -.................I. -
