Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-04-03 / 14. szám
MAC VAU Ilii; AIM) 15. oldal ARCOK A MÚLTBÓL % arab születésű Milyen lehetett ez a város, amely még romjaiban is oly gyönyörű és elbűvölő? A városon átvezető Via Triumphalis keleti részén van a három kapuju diadalív, mely alatt tanyát ütöttünk. Képtelen a toll leírni ezt a tizenkét század előtt elpusztult romvárost. A nagy római korban épült templom csodaszép oszlopainak sora szinte a végtelenbe vész. 1500 méterre kell előre tekintenünk, hogy a végét lássuk. És micsoda alkotásai egyenként a monumentálisnak! Pedig ez az oszlopsor csak egy része a látnivalóknak... A Via Triumphalis előtt állítottuk fel sátrainkat. Aztán elkezdtünk őgyelegni a romvárosban, mely a hajdani gazdaságról, fényről, hatalomról beszél; de egyúttal arról is. hogy az idő milyen forgandó: hogyan vált az emberkéz százados munkája romhalmazzá...” Így kezdődik Fadlallah el Hedad Mihály ezredes, a bábolnai ménes parancsnoka 1904-ben Budapesten megjelent „Utazásom Mesopotámiában és Irak-Arábiában" című fordulatos utiélmény-beszámolójának Palmyrával — Zenobia királynő valaha virágzó ókori országa fővárosának ámulatba ejtő maradványaival — foglalkozó fejezete. Erre az irásműre ma már jóformán senki sem emlékszik, jóllehet egyike az Arábiával foglalkozó viszonylag korai magyar útleírásoknak — és kerek ötven évvel ezelőtt elhunyt szerzője személyénél fogva is megérdemli, hogy megálljunk a mű és alkotója emlékénél. A múlt század derekán a hadseregek reformerei még nem gépiesitésben. rakétákban és atomfizikában gondolkoztak, hanem — a tűzerő fejlesztése mellett — a lovasság gyorsaságának, tűrőképességének fokozásában látták a jövő útját. Bár lóállományunk mégis úgy döntött, hogy újabb beszerzésekkel bővíti méneseinket. 1856 októberében Brudermann ezredes azt a parancsot kapta, hogy méneskari tisztekből álló bizottság élén keljen útra és arab földön vásároljon méneket és kancákat. Brudermann ezredes lendületes tollforgató volt és megragadóan ecsetelte, hogy még a legszegényebb beduinok is milyen nehezen váltak meg lovaiktól, annak ellenére, hogy a vásárlók csengő aranypénzekkel fizettek. Sőt. akadt egy alig 15 éves fiú — Nagle nevezeti! —. aki egyszerűen képtelen volt elbúcsúzni édesapja lovától s addig könyörgött a lóvásárló bizottság vezetőjének, amig ez — az apa beleegyezésével — magával vitte Magyarországra. Élénk, vidám, szeretetre méltó gyerek volt, akit a bizottság mellé beosztott magyar legénység rövidesen annyira megkedvelt, hogy még egy karddal is megajándékozták, ami a kis beduint törzsének hagyományai szerint egyszerre teljes jogú felnőtté avatta. Miután a bizottság 1857 julius 22-én szerencsésen kihajózott Triesztben, a közeli lipicai méntelepen tartottak pihenőt. Néhány nappal később — igy szól a hagyomány — ideérkezett Ferenc József, hogy megszemlélje az arábiai lóvásárlás eredményét. Az uralkodó lassan elhaladt a Szíriából hozott lovak előtt, melyek mindegyike mellett feszes vigyázzban egy-egy huszár állt. Tekintetét nem kerülte el, hogy az egyik kanca mellett egy barná arcú. kardos arab fiú fogja a kantárszijat. Ferenc József leereszkedően a fiú kardjának markolatára helyezte a kezét s meg akarta Kérdezni, miként került ide. de még mielőtt kérdése elhangzott volna, a mélyen megsértett gyerek ellökte a felséges kezet: egy idegen arra merészkedett, hogy kézzel illesse az ő fegyverét — halálos sértés ez minden arab számára. A kiséret szinte megdermedt a jelenettől. Ám Ferenc József jó képet vágott a dologhoz. tetszett neki az. ifjú önbizalma és bátorsága. És elrendelte, hogy a fiú végezze el a kadettiskolát. hogy magyar tábornok majd tiszt lehessen. így is történt: a kis lovász gyerek 1856-ig elvégezte a tiszti iskolát és hadnagy lett a méneskarban. Nehezen barátkozott meg a szigorú fegyelemmel és olykor csak jóakarója. Kozma Ferenc méneskari parancsnok mentette meg a súlyosabb következményektől, de mihelyt befejezte tanulmányait, mintaszerű katonává vált. akit beosztottai igazságossága és szakértelme miatt rendkívül nagyra tartottak. Magyar expedíció indult 1885-ben a Közel-Keletre, melyet Nagle, az egykori lovászfiu — a, magyar belügyminisztérium 16656/1876. számi! rendelete értelmében immár teljes törzsi nevén Fadlallah el Hedad Mihály magyar kapitány vezetett. U viszontlátáskor földijei szinte istenítették — Írja' a korabeli magyar sajtó. „Messzi vidékről összesereglett az arab nép, virágokat hintett az aranyzsinóros nonvédtiszt útjára, zászlók között kisérték az imámoc elé, akik nagy ünnepélyességgel fogadták hazájuc hírneves fiát." A sikeres ut során négy nagyszerű mént é > öt kancát vásárolt. Obajan és Koheilan, a két csodámén volt a kiküldetés legfőbb eredménye: Obajan égj ik ivadéka az 1900. évi párizsi világkiállítás során megkapta az arab telivérek első diját, megelőzve a fran:ia, orosz, angol stb. méntelepekről érkezett versenytársait. A világhírű Obajan maradványai márvá lyfeliratos kőtábla.alatt, kétszáz esztendős akác árn/ékában a bábolnai méntelepen nyugszanak. 1897-ben, majd 1901 októbere és 1902 áprilisa között — immár mint magyar alezredes és ménesparancsnok járta be szülőhazáját. Ejkkor már éltes ember volt. de könnyedén megbirkózott a nem csekély nehézségekkel. fáradalmakkal, ménjén 85 nap alatt 3600 kilométeres utat Fekete gyűrt le. A HATALOM BETEGSÉGE (Folyt, a 10. oldalról) neurotikusokat is ki akarnánk zárni, végül mndenkit ember'kizárhatnánk, mert minden 'civilizált bizonyos mértékig neurotizálódik. Egy időben az a tréfa járta a pszichés zavarok két típusáról: 'A neurotikus légvárakat éjűt. A pszichotikus a légvárakban lakik.' A csattanjó pedig igy szólt: 'És mindkettő a pszichiáternek fizeti a lakbért'.” — Ön 24 éve ismeri Nixont. Ha visszatekint a viselkedésére a Watergate-botrány idején, nem találja úgy. hogy az elnök elveszítette pszichikai egyensúlyát? „A Watergate kezdettől végig hosszú és ostoba epizód volt. Az emberek, akik a botrányt okozták, vakon szolgálták az elnököt, és összetévesztették a nemzet javát az elnök érdekével. Érzelmi éretlenségük folytán maguknak is. másoknak is bajt okoztak. Azért is kellene pszichiáternek lennie az elnök környezetében. mert ő rájött volna, hogy ezek az emberek monomániások. Természetesen igaz. hogy embereit Nixon maga választotta. Nagy hibákat követett el. Tudta, hogy a róla alkotott kép nem kedvező. Ezért reklámszakemberekhez fordult, és az elnökválasztás után ők lettek a munkatársai. Ezek az emberek ahhoz értettek, hogy kereskedelmi árucikkeket adjanak el. és hogyan szerencsétlen módon 'adták el' uj terméküket: az elnököt. Az ő ostobaságuk miatt Nixon olyan hálóba keveredett, amelyből nem tudott többé kijutni, és igy vált azzá a bizonytalan, fellengzős emberré, akinek a magnószalagra felvett magánbeszélgetések mutatják. Pedig létezett egy másik Nixon is: az. aki véget vetett napi 42 kilométeres teljesítménnyel, ami fiatal lovasnak is becsületére válik. Fadlallah el Hedad Mihály egyébként hónapok alatt kifogástalanul megtanult magyarul, élete végéig magyarul beszélt. A jeles eredménnyel befejezett tisztiiskola mellett egyéb tanulmányokat is végzett, magas műveltségre tett szert, amiről nagyszámú szakcikke mellett elsősorban arábiai útleírása tanúskodik. Az Aradi Közlönyben és más lapokban megjelent novellái régi arab mesékből, legendákból merítik témájukat és kifogástalan magyarsággal adják vissza ezeknek hamisítatlan keleti hangulatát. 1897-ben. méneskari működésének 40. évfordulóján Paczolt József, az akkori bábolnai parancsnok nagy ünnepséget rendezett. A sok felköszöntőből érdemes megemlékezni a debreceni küldöttség vezetőjének szavairól: „Ha a te nyelveden szólhatnék, hogy jobban oda férkőzhessek szivedhez, azon szólnék. Fadlallah! De régi közmondás nálunk, hogy aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul. Ám megértesz Te igy is és magyarul kívánom Neked, hogy élj az emberi kor legvégső határáig!" 1912-ben vezérőrnagy lett, 1913-ban nyugállományba került és egészen haláláig ki sem mozdult Bábolnáról. ahol — mint Bábolna múltjának ismerője. Adrián Vilmos közli — csak Fadli bácsi néven nevezték és rendkívüli népszerűségnek örvendett nemcsak szaktudása. de egyszerűsége és közvetlensége miatt is. Fadlallah el Hedad Mihály 1924. szeptember 22-én halt meg, mint nyugállományú honvédtábornok. 1924. szeptember 24-én temették el Bábolnán, ahol a temető nyugati oldalán levő. vasráccsal elkerített sirban nyugszik. Származása helyeként az ottani halotti anyakönyv egyszerűen Arábiát tünteti fel. Mint a korabeli magyar sajtó Írja. „nagyon érdemes munkát végzett a teljesen magyarrá vált derék katona a világhírű. mais virágzó bábolnai ménes naggyá fejlesztésével. Végtisztességén a diszkiséretet a komáromi 2. huszárezred adta". ____________________________________Tardy L^y a vietnami háborúnak." — Nixon letűnt a színről, most Gerald Ford az elnök. Ön szerint megvannak benne egy elnök szükséges adottságai? „Ford nem választott elnök. Akarata ellenére került az elnöki székbe. 1967-ben megkérdeztem tőle. akar-e elnök lenni. Azt felelte: nem. nem. nem. Háromszor is elmondta. És hozzátette, hogy elérte legmagasabb célját: a képviselőház republikánus csoportjának vezetője lett. Aztán váratlanul elnök lett belőle, és most úgy látom, tetszik neki a dolog. Ezt a tisztséget nemrégen még elérhetetlennek látta, igy most kihívás számára, amelyet el kell fogadnia. Egyszerű ember, különösebb lelki bonyodalmak nélkül, de ahhoz, hogy elnök legyen, meg kell változnia, mert ez egészen más tisztség, mint amelyet képviselőként betöltött. Az biztos, hogy nem agresszív típus: olyan ember, aki jó munkát akar végezni." — Miután Ford sohasem akart elnök lenni, nem roppanhat össze a tisztség súlya alatt? „Nem nagyon hiszek az elnökség 'súlyában'. Az elnök kétségkívül sok nyomásnak van kitéve, érdekkonfliktusok központjában áll. és csak akkor végezhet jó munkát, ha kiismeri magát a hatalom szövevényeiben. De helyzete nem különbözik alapvetően egy nagy üzletemberétől, aki szintén örökös konfliktusoknak van kitéve. Sőt. az. elnök helyzete kedvezőbb, mert ha egyszer megválasztották, akkor tudja, hogy a nép támogatja. Az üzletembert nem támogatja senki. És ha az elnököt nem támogatja a nép. akkor vagy nem való elnöknek, vagy rosszak a tanácsadói." Gino Gullace
