Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-04-03 / 14. szám
AI AC VAU III It A 1)0 13. oldal Ha feltűnik a vetélytárs... Irta: PAPP VARGA ÉVA Magyar társaságba voltam meghiva a minap. Ujamerikás budapesti leány számára rendeztek itteni barátai. amerikai szokás szerint úgynevezett „Wedding Shovvert". magyarul leánybucsut. \ főszereplő. aki mire e sorok napvilágot látnak — már boldog feleség —. nem az a típus, akit filmen vagy színpadon láthatunk. Nem visel modern, merész-szabású. drága ruhákat, nincsenek drága ékszerei és még csak azt sem lehet mondani rá, hogy láttára sok férfi szive megdobban. Szerény, egyszerű és inkább bájos, mint szép. Viszont kedves jószivű teremtés, aki dolgos is és minden másban rendes is, aki csak azt várja az élettől, hogy valami rendes embert találjon, aki megértő élettársa lenne. A baj csupán az volt, hogy nem könnyű manapság férjhezmenni, kivált itt, Hollywoodon, ahol a film, színpad és televízió jövendő csillagai hegyén-hátán nyüzsögnek. Talán sehol a világon nem akad annyi szép nő mint errefelé, ahol vendéglőkben, áruházakban. sőt gyárakban is dolgoznak, miközben várják, hogy észrevegyék őket a férfiak... hogy rájuk mosolyogjon a szerencse és a film-karrier. Történetünk hősnője, — amint elmesélte nekem —, sohasem birt sok i nbizalommal. Még az óhazában sem, ahol pedig anyanyelvét beszélte, hát még Amerikában. ahol idegen kiejtéssel, nem egyszer a sírással kiizdve-törte az angol nyelvet. Miután hazulról jó szakmája van, mert édesapja szűcs volt és ő megtanulta ezt a mesterséget, ráadásul jó varrónő is, ideérkezése óta állandó munkája volt. E téren tehát nem lehetett panasza, sőt uj ismerősei körében udvarló is akadt volna elég, csak nem az a fajta, akit ő keresett, várt... Hamarosan észrevette, hogy ezeknek csak kalandon jár az esze, de nősülni egyik sem hajlandó, márpedig ő másként képzeli a boldog jövőt... Miután megígértem. hogy nevét elhallgatom, beleegyezett. hogy megírjam, miként lett boldog menyasszony. Ittléte óta, — tehát több mint két éve — ismert egv magyar fiatalembert, aki egy szállodában szép állást töltött be. Barátoknál ismerkedtek meg, azoktól hallotta, hogy a jó megjelenésű férfi az óhazában pincér volt, bár a munkában itt sem válogatott, dolgos ember, mégis nagynehezen sikerült elhelyez-FOGADTATÁS Megszólalt a rigó harsány hangján: „Jön egy ember s arca milyen halvány!” S szólt a levél: „Legyen zöldebb nálam, s vihar verje szörnyű éjszakában.” S szólt a harkály: „Járása is ármány, gonosz szivét boldogan ki vájnám.” S szólt a gerle: „Leül most a hitvány, s lelke mélyén ránk acsarkodik tán.” S szólt a szarka: „Leskelődve néz szét, be kicsipném ravasz szeme fényét.” S szólt a virág: „Dudolgat most halkan, s vérszomjasán mélázik el nytam.” S szólt a csiga: „Legyen puszták vadja, s koporsó a ház, mely befogadja...” S indultam, bár reszketett a térdem, s felzokogtam: „Gyűlöltök? Megértem!” Berczdi A. Károly kedni l’ers/c a nyelvtudás hiánya miatt nem sokat keresett és ez kissé letörte. Időnkint jelentkezett, elvitte őt jó helyekre vacsorázni is. elbeszélgettek, lassankint szépen ki is fejlődött közöttük egy barátság, csak egy baj volt: a fiatalember a nősüléstől félt! Pedig egyébként nem volt afféle anyámasszony katonája. Kisvárosból került Amerikába, ahol eleinte sokat küzdött. Akkor még nagyon hiányzott neki nemcsak a szülői ház. hanem a régi baráti kör is. Nősülni nem akart, mert félt a házassággal járó felelősségtől. Most már bizakodóbb, mert arra gondol, hogy fog ő még jobban is keresni... lesz még neki jó kocsija, ruhái és föllé riet i lakása, bútorok stb. és ha majd mindez ki lesz fizetve, akkor.... de csakis akkor... gondolhat majd a nösulésre is. „No de ADDIG... Istenem... most nagy a munkanélküliség, esetleg az állast elveszítheti... hát mire nősüljön...?" A lány próbálta bátorítani különféle célzásokkal az óvatos partnert, de nem jutott előbbre, sőt az utóbbi hónapokban már csak igen ritkán találkoztak, mert különmunkát vállalt esténkint a férfi, hogy félretehessen egy kis pénzt. A lány, akinek amúgy sem volt sok önbizalma, lassankint úgy érezte, hogy ebből házaspárja (Folyt, a 12. oldalról) vett egy holland-amerikai használt autó-kereskedőt, Burton előbb néhány üveg viszkit, utána egy jugoszláv hercegnőt. A világ legtenyérbemászóbb házaspárjából tehát két. — számomra, — nem kevésbé tenyérbemászó egyén lett. Mindezt magamban tartottam volna, hiszen olyan világ gyermeke vagyok, ahol egy-két tenyérbemászó egyéniségért nem kell a szomszédba menni, ott vannak kéznél, — sőt, biztosra veszem, hogy sok ismerősöm azt mondja: csak tükörbe kell néznem, látok ott tenyérbemászó pofát. Mondom, nem Írtam volna egy sort sem a világhírű párról, ha Richard Burton, egy Churchill filmmel kapcsolatban nem nyilatkozik a száz évvel ezelőtt született nagy angol államférfiuról. De nyilatkozott, mert a publicitynek semmi sem drága. Richard Burton nyilván lehajtott néhány vizespohár viszkit, meglocsolta pár merőkanál konyakkal és utána elővette a szekrényből a legnagyobb képét és kijelentette, hogy gyűlöli Churchillt, akit a legújabb filmben ő személyesít meg. Nem is tenyérbemászó, hanem tenyérberohanó fölénnyel közölte a New York Times munkatársával, hogy Churchill egy ideig egy középkori banditakirály teljhatalmát gyakorolta. Sem időm, sem kedvem, hogy a közelmúltban elhangzott nyilatkozatot ismertessem. Tipikus példája annak, hogy hová vezet az, hogy valakinek fejébe száll a reklám végtelenül kétes értékű dicsősége. Churchill nem szorul rá arra, hogy védelmembe vegyem. Bizonyára rendkívül sok. rendkívül rossz tulajdonsága volt. de azt senki sem vitathatja el tőle. hogy 1940-ben, akkor, amikor az angol világbirodalom alig állt a lábán és minden más nép egyszerűen feladta volna a küzdelmet a hitleri túlerő ellen. Churchill volt az. aki talpraállította Angliát, az ő felkorbácsoló, tényeket nem titkoló, sőt. sötétebben festő beszédeinek és mérhetetlen akaraterejének volt köszönhető, hogy az angol sziget és népe megmaradt, sőt. a győztesek oldalán fejezhette be a második világháborút. Igen. Churchillnek semmi szüksége arra. hogy az a „reményből" aligha lesz valami és miután egy lány sem akar társ nélkül maradni, néha elfogadta egy amerikai uj ismerős férfi meghívását moziba és itt-ott vacsorázni is. A férfinek jó munkája és már szép autója is volt. mégis úgy érezte a lány. hogy nem egymáshozvalók. Egy alkalommal születésnapi ünnepségre hívta meg az uj barát. Két másik párral közösen mentek el a város egyik finom éttermébe, kellemesen telt az idő. félhomály volt. gyertya égett az asztalon és halkan szélit a zene... „Egyszer csak egy pillanatra felnéztem — mesélte a lány —" és akkor megláttam az én magyar udvarlómat: a Bárnál dolgozott, mint kisegítő...! Azt hittem, elájulok. Mire másodszor odanéztem, már ledobta fehér kabátját és elrohant a hátsó ajtón. Én fejfájásra hivatkozva kimentem pár percre, de már eltűnt. Az est hátralevő részén igen rosszul éreztem magam, bár nem tehettem a dologról, soha nem mondta nekem, hogy hol dolgozik este és ha ezt tudtam volna, lemondtam volna a meghívást. Most fájó szívvel éreztem, hogy végleg elvesztettem azt a férfit és a reményemet is. hogy még feleségül mehetek hozzá valaha... „Képzelheti a meglepetésemet, a lakásom előtt várt amikor én hazaértem. Ott rögtön megkérte a kezemet. Azt mondta, akkor döbbent rá. mennyire szeret, mikor meglátott a másikkal..." ellene intézett támadásért megrójam Richard Burtont. De neki. az idősödő velszi színésznek igazán szüksége lenne arra. hogy valaki lefordítsa neki ezt a cikket. Mert Richard Burton tehetséges színész, végtelenül kár. hogy a tenyérbemászás útját választotta. Ha körülnéz a valóban nagy színészek, Írók, művészek között, akkor rá fog jönni arra. hogy az igazi tehetség mindig szerényen, inkább szégyenkezve fogadja a tapsot, sikert, elismerést. Mert az igazi művész magatartása mindig alázatos. Elismerem, nem könnyű állapot ez. hiszen a logikus magyar nyelvben az „alázatos magatartást" csupán egyetlen „gy" betű választja el a „gyalázatos magatartástól”... HUMOR Egy gazdag amerikai megáll a Mona Lisa előtt. Látja, hogy valaki másolja a festményt. Fontoskodva megkérdezi az illetőtől: — És amikor elkészül az uj kép, a régivel mit csinálunk?- o -— Jucika, akarsz a feleségem lenni? — Szóhoz sem jutok a boldogságtól. — Na látod, ezt az állapotot próbáld tartósítani, s akkor biztos, hogy nagyon boldogok leszünk.- o-Filmcsillag orvosi vizsgálaton. — Doktor ur. le kell vetkőznöm? — Nem szükséges. Láttam magát a legutóbbi filmjében.- o— Mit szólnál ahhoz, ha megszöknék tőled és újból férjhez mennék? Sajnálnád? — Mit sajnáljak egy idegen emberen?- o-Egy hölgy kíváncsian kérdi uj lakásba költözött barátnőjétől: — Nos. hogy tetszik az uj otthonod? — A lakás remek, csak a konyha kissé szűk csípőben.-o— Uram. az ön kedves leánya hajlandó a feleségem lenni. — Maga tehet róla! Minek járt hozzánk minden este? VARGA ÉVA A világ legtenyérbemászóbb
