Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-03-13 / 11. szám
9. oldal MOST 200 ÉVE Irta: VASVÁRY ÖDÖN III. Kétszáz esztendővel ezelőtt az Egyesült Államok akkori területén, ami természetesen még angliai és francia-spanyol gyarmat volt, körülbelül két millió ember élhetett. Ez természetesen csak hozzávetőleges szám, mert a valódi népesség számáról igazi fogalma senkinek sem lehetett. Az első statisztikai alapon épült népszámlálás csak 1970-ben készült el s azóta is minden tiz esztendőben megismétlődik. Egységes nemzetről sem lehetett szó abban Vasváry Ödön az időben. Az európai származású lakosságnak körülbelül fele angol-párti volt, hű az angol királyhoz, a másik félnek pedig körülbelül ötödrésze, vagyis húsz százalék, néger volt. (A mai néger arányszám 11 százalék.) A 13 angol kolónia, amiből a 13 alapitó állam lett, nem alkotott egységes nemzetet. A kolóniákat külön adminisztrálták, egymással kapcsolatuk nem igen volt. mindegyik különélte a maga életét, ahogy tudta. Első lojalitásuk a saját kolóniájukhoz fűzte őket úgy, hogy amikor már erősen benn volt a levegőben és a lelkekben az Angliától való elszakadási vágy, akkor sem gondoltak arra, hogy a 13 kolónia majd egységes nemzetté legyen, hanem csak valamilyen barátságos kapcsolatot, együttműködést képzeltek el. Amikor az elszakadási készülődés megindult, ezt a jövőbeli laza kapcsolatot azzal is kihangsúlyozták, hogy a kolóniák katonát csak a saját területük védelmére adnak. A jövőről nem tudtak kielégítő képet alkotni maguknak: a legtöbben attól féltek, hogy a régi zsarnokság lerázása után egy uj zsarnokság szakad rájuk. Egy gondolatban és várakozásban azonban egyesültek: mindenütt olyan jövendő kormányzatot akartak létrehozni, amelyben nem emberek, hanem a törvény uralkodik. Az átlag embereknek természetesen fogalmuk sem volt arról, hogy mit jelent háborút viselni a világ legnagyobb hatalma ellen. így azután senki sem csodálkozhatik azon, hogy amikor az első lépések megtörténtek az angol uralom lerázására, minden nagyon gyengén, nagyon rosszul ment. Tapasztalatlanság, ügyetlenség uralkodott minden téren. Tapasztalt, próbált vezetők nem voltak. Washingtont az 1775-ös év közepén a hadsereg legfőbb vezetőjének választották, de őt is csak azért, mert megfelelőbb mebert nem találtak. Washington maga is ügyetlenül, tapogatózva fogott a munkájához és idő kellett, amig ő is megtalálta önmagát. Ha Washington végig az az ember marad, aki ezekben a kezdő időkben volt, a forradalmat aligha lehetett volna győzelemre juttatni. Az angolok, akik eleinte mosolyogva nézték az amerikai mozgolódást és nem voltak hajlandók komolyan venni az itt-ott erősebben kirobbanó elégedetlenséget, lassan rájöttek, hogy az előjelek nagyon nehéz időket jövendölnek. Megkezdődött a megnyugtatási, kibékitési folyamat, bár nyilvánvaló volt, hogy most már késő, igazi eredményeket nem fog hozni. 1775 februáijában az angol parlament törvényt hozott, amely minden további adótól mentesítette azokat a kolóniákat, amelyek bizonyos meghatározott összeggel járulnak az angol közigazgatás és katonaság fenntartásának költségeihez. Az engedményt a kolóniák közömbösen fogadták, úgy hogy különösebb hatása nem lett. Az amerikai készülődések tovább folytak. A kolóniák, mint Georgia, JMassachusetts és a többiek, tovább ,,játszották” a katonásdit, a saját külön kolóniális érdekeik jövendő megvédése érdekében. Magyarországon tovább tartott Mária Terézia uralkodása, még négy esztendeig. A délvidéki lakosság szaporítása tovább folyt, főképpen németeknek betelepítése által, úgy hogy ebben az évben már több mint 300 ezer uj német lakosa lett a területnek. Öt év múlva, a királynő halála évében, már majdnem félmillió volt a számuk. A telepítéseknél vigyáztak arra, hogy az uj lakosok katolikusok vagy görög keletiek legyenek, magyart vagy protestánst nem engedtek be. A magyarokra a főuraknak volt szükségük, mint jobbágyokra, az idegeneknek pedig katolikusoknak A HAZÁRÓL Gyötrő vívódással töprengek mióta itt vagyok: mi az örök és mik a tűnő, futó alakzatok? arasznyi életű a rendszer, de örök a haza! múltúnkban él, a sejtjeinkben, ő a gyökér maga. Hát szégyen ez a visszafájás, nyüszítés, vinnyogás, ez a kivert kutyaszűkölés, a hazavágyódás? hallgatom szivem dobogását és újra kérdezem: tisztelnivaló ez a bánat vagy talán szégyenem? és mint a kalapács ütése dobban feleletem: nem érti a részvétlen világ a szó mit mond nekem, hogy az az egy szó mit jelenthet hazám, szülőhazám! most igy egy-lélek test velem mint volt az édesanyám: és csak a lélek érzi, tudja a felszín mit takar, mi érik, erjed, forr szivemben, milyen nagy indulat: hogy megmozdulnak mind az ősök, a hősök csontjai, kürtjükbe fújnak a kürtösök, Petőfi és Ady. Kire a zsarnokság lesújtott s a világ közönye, többé föl nem éleszti kedvét az élet öröme. Szivemben sir egy egész nemzet, egy ország bánata, a vesztett szabadság jtyong itt, az elbukás maga. Hát záporozzatok ti könnyek, hőseink vére folyt! sírjon itt örökké szivemben a meg nem váltott múlt. Ha feltámadnának a holtak, a hősök, a nagyok, vérükkel keveredne könnyem — de igy csak zokogok. MIKES MARGIT kellett lenni a Kolinics féle gyarmatositási terv szerint, amely katolikussá és németté akarta tenni az országot. Amikor Mária Terézia meghalt, 1780-ban a temesi bánság 318 ezer főnyi lakosságából 181 ezer román volt. 78 ezer szerb. 43 ezer német és francia. Mária Terézia legjobb tábornokai magyarok voltak, de ennek dacára a legfőbb haditanácsba még csak tagnak sem vettek be magyart, egészen P74-ig. amikor a vitéz gróf Hadik András nemcsak tagja, de elnöke lett ennek a haditanácsnak. A korszak egyik legérdekesebb magyalja, gróf Benyovszky Móric már egy esztendeje Madagaszkár szigetén tartózkodik. (Mai neve: Malagasy köztársaság.) Az óriási sziget, amely legalább nyolcszor akkora, mint a mai Magyarország, francia gyarmatnak volt kiszemelve. Benyovszky ekkor kezdte el a maga ,,királyi” törekvéseit, egy meglehetősen egyiitvii mese alapján. A história röviden ez: egy Ramini nevű törzsfőnök afféle nemzeti hőssé lett, akinek emlékét nagy tiszteletben tartották. Egy akinek emlékét nagy tiszteletben tartották. Egy leányát rabságba hurcolták. Ennek a leánynak volt egy Benyovszky háztartásába került. Ez a Susanna elmondta, hogy ő nagyon jól ismerte a rabságba hurcolt törzsfőnök leányt és meg van győződve róla, hogy Benyovszky tulajdonképpen ennek az elhalt nőnek a fia, mert nagyon hasonlít reá és arcán olyan látható jelek vannak, amik az anyja urán is megvoltak. Susannak elmondta, hogy álmában parancsot kapott ennek a titoknak nyilvánosságra hozására és ennek a parancsnak engedelmeskedni kell. Benyovszkynak kapóra jött a meglehetős gyarló história és ki is használta. Ennek az alapján választották azután az egyik nagy törzs főnökévé (nem >,királlyá”), mint a nagy Ramini egyenes leszármazottját. Benyovszkyt négy év múlva ott ölték meg a franciák folyói. BETEGÁGYON... SZILÁNKOK A nagyképűség nem értelmetlen és hiábavaló, csak megfelelő funkció kell hozzá. * * * Titkot gyakran csak azért adnak tovább az emberek, hogy kérkedjenek: valaki rájuk bízta. * * * Idegorvos az, akinek nem kell idegeskednie, amig mások idegesek. * * * ,,A fantázia azért van, hogy elhitessük magunkkal, amik nem vagyunk, a humor azért, hogy feledtessük magunkkal, amik vagyunk...” * * * Mesebeli várkastély a házasság: aki bent van, szeretne kijönni, aki még kívül, szeretne bemenni. Az agglegény harmadik utas: csak kívülről néz be. * * * Apai intelem: — Egy fölöttesnek vagy tudása van, vagy protekciója. Mind a kettőt tisztelni kell.
