Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-02 / 1. szám
16. oldal NYÍRSÉGI utijegyzetek Barangolás a Szamos, Tor és és Tisza mentén FEHÉRGYARMAT, Szabolcs-Szatmár megye — Kisközségek felé szalad az autónk. Méla egykedvűséggel szitál az őszi eső, az utak mentén vastagra dagadt a sár. De nem olyan sártenger ez, mint amilyet az 1970-es esztendő produkált. Amikor a Szamos, a Túr, a Tisza egyetlen beltengerré változtatta a vidéket, amikor Tunyogmatolcs, Fehérgyarmat és Csenger utcáin csónakok mentették a szarvasmarhát. Amikor a templomkert szelíd dombocskája egyszerre volt éjjeli menedékhely, főhadiszállás és legelő. Most uj betonúton járunk, körös-körül vadonatúj házak — csak a templom a régi a kis dombocskán. Ahogy kijutunk Fehérgyarmatról az országúira, egy fasor mögül a jólismert hidroglóbusz alatt modern épületek villannak elénk. Két ház, mögöttük nem messzire major, traktorok, gépek. A Szamosmenti Állami Gazdaságban vagyunk. Minden állami gazdaság tulajdonképpen egy-egy nagyvállalat. Nem termelőszövetkezet, és nem tulajdonos-tagok, hanem munkások. alkalmazottak dolgoznak benne, akik a munkájukért havibért kapnak. Szervezetét, felépítését tekintve nem sokban különbözik például egy vasgyártól, egy autóbuszgyártól. De a terméke: a gabona, a zöldség, a tej, a szarvasmarha, a disznó a termelőszövetkezethez teszi hasonlatossá. Ugyanaz a nap süti, ugyanaz az eső áztatja földjeit. És ugyanaz az árvíz. 1970-ben ez a gazdaság is, sok más társához hasonlóan, viz alá került. A nekirugaszkodott Szamos a szó szoros értelmében elmosta a majort, az épületeket, az istállókat, elmosta a gabonát, az almafákat, elmosta a termőföldet is. — Ez a gazdaság, ahol most vagyunk, tulajdonképpen a fe-‘ hérgyarmati. Ez év január elsején azonban összeolvadtunk a szomszédos Csengeri Állami Gazdasággal, s akkor vettük föl a költői Szamosmenti nevet. — Miért egyesültek? — Nézze, a fehérgyarmatiaknak nagyon jó hírük volt. Nagy területen gazdálkodtunk, igen jó eredményeket értünk el. A csengenek pedig a megye egyik legrosszabb gazdasága voltak. Felettes hatóságaink úgy gondolták, hogyha egyesülünk, ez mindkettőnk hasznára válik. Megnövekszik a termőterületünk, az állatállományunk, a vagyonunk, komolyabb, koncepciózusabb terveket is meg tudunk valósítani. — S igy történt? — Az elképzelés, úgy látjuk, bevált. Bár egyetlen év alatt sokminden még nem alakulhatott ki. tavasszal árvíz, ősszel tartós eső akadályozta a munkát. mégis sikeres évet zárunk majd. A fehérgyarmatiak közül csupán a főkönyvelő tartotta meg régi beosztását. A többiek? a régi igazgató más városba költözött, munkatársai most a csengeriek helyettesei, vagy alacsonyabb beosztást kaptak. Valószínűleg több is történhetett itt egyszerű összeolvadásnál. Hiszen fölöttébb szokatlan, hogy a gyengébbik partner vegye át a kormány rudat. Bárkit kérdezünk is, diplomatikusan hallgat. Végül is Mester József, az uj igazgató önt tiszta vizet a pohárba. — Kérem, tudniuk kell, hogy a csengeri gazdaság nem is volt olyan rossz, mint ami a számok alapján gondolható volna. Néhány évvel ezelőtt valóban a tönk szélén állt, de azóta nagyszabású munkába kezdett: uj almást hozott létre. Ezek az almafák, talán jövőre, egy év múlva fordulnak termőre addig csak viszik a pénzt, de nem hoznak. Ugyanakkor a fehérgyarmati gazdaság az utóbbi években egyre kevésbé állt biztos lábakon. nyeresége ingadozott. Úgy hiszem, valahol félúton találkoztunk: egy fölfelé induló és egy hanyatlani készülő. Most először is megpróbáljuk az elért eredményeket biztossá, állandóvá tenni, azután — remélem — folytatjuk a fejlődést. — Ön szerint mi volt az oka a fehérgyarmatiak hanyatlásának? — Nemcsak énszerintem, hanem fölötteseink szerint is a megszokás, a rutin. A fehérgyarmati gazdaság ezelőtt kiváló ' eredményeket ért el, s az emberek megszokták, hogy bármihez kezdenek, abból nagyobb erőfeszítés nélkül is pénz lesz. Pedig a gazdálkodásban ezt nem lehet büntetlenül csinálni. A gyakorlottság lassan rutint szül, a rutin pedig azt, hogy a vezetőség kevésbé figyelt föl a változásokra. A baljós felhők mögül kipislant a nap. Az .igazgató azonnal az ablakhoz lép, majd a telefonért nyúl. Talán holnap reggelig fölszárad a sár, folytatódhat az almaszedés. A hűtőház, az osztályozok, a vagonok előkészítve várják az almát. A hires szabolcsi jonatán elindul az itthoni és külföldi üzletekbe. Sós Péter János ÖREG KÖZSÉG TÁPIÓBICSKE, Pest Megye — Jubileumra készül Tápióbicske. A jövő évben ünnepük a község fennállásának 700. évfordulóját, s megemlékeznek az 1848- as szabadságharc egyik jelentős győzelméről, a tápióbicskei csatáról. Az évfordulókra ünnepségsorozattal készülnek. Kiállításokat. kulturális eseményeket rendeznek. s könyvben megjelentetik a község történetét. A már készülő monográfia, ismerteti többek között, hogy Tápióbicske teridete már több ezer évvel ezelőtt lakott hely volt. A határban levő Vár-hegy középbronzkori település nyomait őrzi, s találtak a környéken szarmata sírokat is. Az első írásos emlék az 1250-ben keltezett okirat, a bicskenemzetbeli Bicskei családról tesz említést, amely nemcsak a nevét adta a községnek, de hosszú időn át birtokolta is. Ez az irás azonban nem beszél a községről. A váci káptalan előtt 1275-ben megkötött birtokmegosztási egyezmcny azonban már hiteles bizonyítéka annak, hogy Tápióbicske 700 évvel ezelőtt létezett. Onoijurok-avarok BUDAPEST — Az avar kor második felében, a honfoglalást kétszáz esztendővel megelőzve magyar néptömegek árasztották el a Kárpát-medencét. Vagyis Árpád lovasai már magyarokat találtak a Duna-Tisza mentén! Sok jel arra mutat, hogy a 670-es években itt élt, kései avarnak nevezett nép valójában magyar volt. Az is sejthető, hogy az első nagy bevándorlók neve onogur volt, ebből számazik sok idegen nevünk: ungor, ongarese, hungarus, hongroise, ungur, venger. Ki lehetett az onogurok Árpádja? — Ez a honfoglalás egyidőben történt a dunai bolgár-török honfoglalással és a bolgár Kovrat Kagán egyik fia lehetett az onogurok vezére. ' Mi lett e vidék lakóival, az avarokkal? — Ez az elmélet elfogadható választ ad arra is. hogy mi történt velük. A történelemtudomány a legutóbbi időkig részben azzal magyarázta „eltűnésüket”, hogy Nagy Károly 800 körül vezetett hadjáratai alatt semmisültek meg. Tekintettel az avarság nagy tömegeire, ez csak jobb elmélet híján volt elfogadható. Elgondolkoztató tény az is, hogy a nagy avar településekről nem maradtak fenn avar helynevek. Ugyanakkor az egykor általuk lakott vidékeken, ahol honfoglaláskori sirokat egyáltalán nem találtak, ősi magyar helynevek bőven vannak. Ez érthetővé válik annak feltételezésével, hogy magyarul beszéltek a kései avarok! Egyelőre mindez csak feltételezés, amelynek állnia kell a felelősségteljes ellenvetések próbáját, s amely további kutatásokra ösztönöz. KESZTHELY, Veszprém megye — Közép-Európa legnépszerűbb tava: a Balaton. Nyaranta valóságos népvándorlás indul meg partjaira az ország, a világ minden tájáról. A magyar tenger selymes, lágy vize ma már fogalom. Sorsáért azonban sokan aggódnak, s nemegyszer felröppent a hir: visszavonhatatlanul pusztul a Balaton. Jogos-e az aggodalom? — kérdezzük Baranyi Sándortól, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tudományos osztályvezetőjétől. — A Balaton korának meghatározása nem egészen egyértelmű. Egyes kutatók szerint harmincezer, mások szerint nyolcvanezer éves. Azt azonban tudni kell, hogy a természetes tavak keletkeznek és meghalnak. Következésképp: a Balaton öregszik. Terjed a nád, a hínár, az alga. Ha nem vigyáznánk, s nem tennénk érte semmit, akkor a Balaton feltöltődne, mind kisebb lenne a víztükör, lassan elmocsarasodna a tó. Például ha idejében nem épülnének partvédő művek, a déli oldalon — az uralkodó északnyugati, északi szél miatt — elmosná a partot a viz. Ezt a folyamatot azonban meg lehet állítani, s különféle védő rendszabályokkal elejét lehet venni a pusztulásnak. Pillanatnyilag a legnagyobb veszély a keszthelyi öbölben van, ahol a Zala igen sok hordalékot, a Balaton élővilágának hasznosítható táplálékot szállít, amelynek hatására a keszthelyi medence iszaposodik és hinároso“Debrecen - 1974" DEBRECEN - Liszt Ferenc Bartók Béla. Kodály Zoltán arcképével diszitett ezüstérmék az egyiken: „Debrecen. 19”-t" felirat — gazdagítják azt az értékes ezüstserleget. amelyet Neményi Lili. az. Operaház kiváló művésze, a Magyarok Világszövetsége Elnökségének tagja ajándékozott a debreceni Csokonai Színháznak. Kívánságára, a vándorserleget zsűri ítéli oda a színház legjobb teljesítményét nyújtó opera vagy operetténekesének. illetve művészegyüttesének. A serleg készítőjének, Szikora Gusztáv ezüstműves mesternek művét ebben az évadban a színház operatársulata őrzi: Verdi Attila című operájának bemutatásával nyerte el. dik. A Balaton kutatása a századforduló táján kezdődött, de intenziven csupán 20-25 éves. A cél: felderíteni a tó öregedését befolyásoló hatásokat, s ezeknek később korlátot szabni. A kutatók feltárják a természetes tényezők — az élővilág, a mederváltozás, az iszapfeltöltődés — miatt bekövetkezett változásokat, az emberi beavatkozás következményeit. Ennek megfelelőek a hidrológiai, a hidraulikai, a vízminőségi és a vízépítési kutatások. Az eddigi kutatások elsősorban a tó vízháztartásával foglalkoztak: mennyi viz érkezik, s távozik a tóból, s miként változik a tó vizszintje. Fontos volt a tó vízminőségi, áramlási, hullámzási tulajdonságainak meghatározása is. Mind jelentősebb azonban a viz minőségének, a biológiai, a kémiai összetevők meghatározásának kutatása. Érdekes, hogy a Balaton középső részén a viz még ma is ivóviztisztaságu. A part egyes részein, a fűzfői öbölben, Siófok térségében, Keszthelynél az adatok már rosszabbak. A Balaton vizszintjét 1863 óta szabályozzák, s e tekintetben a Sió-csatorna megépiiltével biztató a perspektíva. A nagyobb áteresztőképességű Sió-csatorna — a jelenlegi másodpercenkénti 40 köbméter helyett 80 köbméter vizet képes majd átbocsátani — lehetővé teszi, hogy a Balaton vizét jobban hasznosíthassák, több viz jut majd öntözésre, ivóvíznek, ipari célokra. SZÉP TÓ, TISZTA TÓ... Iszaposodik és hinárosodik az öreg Balaton
