Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-02 / 1. szám
17. oldal MAGYAR VAROSOK MISKOLC: UI ÉS RÉGI VÁROS AZ AVAS MELLETT MISKOLC, Borsod megye — Miskolc a második világháború után tiz község és település hozzácsatolásával, iparának fejlesztésével az ország második legnagyobb városa lett. Területe kelet-nyugati irányban 30, északdéli irányban 15 kilométer hosszú. Lakóinak száma több mint 200 ezer. Hogyan él jelenleg, mit várhat a jövőtől? — erről kérdeztük az illetékeseket. Az 1970-ben végzett felmérés szerint Miskolcon akkor 23 ezer lakóépületben több mint 50 ezer lakás volt. A házak 90 százaléka földszintes, az összes lakások 45,5 százaléka egyszobás. Az arány azóta javult; 10 ezer uj lakás épült, s jelenleg is több lakótelepen folyik a belváros rekonstrukciója és gyorsan szaporodnak az úgynevezett összekötő városrészek épületei is: az egykori települések és Miskolc ugyanis lassan egységes várossá lesz. Az ötödik ötéves tervidőszakban több mint 13 ezer lakás épül majd: a belvárosban még 1200, az összekötő városrészben 700, Miskolc keleti részében 1500 készül, s ezzel a sik területek nagy része már beépül, következnek a dombok, a hegyek, igy például a Bodótető és környéke is, ahol 2500 lakás épül. Miskolc központja közelében fekszik az Avas, tetején a szinte már jelképpé vált tévétoronnyal. A terjeszkedő város eddig elkerülte a hegyet, de most lassanként birtokba veszi: 12-13 ezer lakásos, Eger nagyságú, modem városrész épül ezen a területen. A városrész a hegy nevét viseli majd. Avas-város létrejötte már a megvalósulás utján tart: az idén készül el itt az 1800 lakás, aztán folyamatosan épül majd a többi is. A hegyoldalon lépcsősen emelkedő sáv- és szalagházak 10 szintesek, a lakások másfél-, illetve két és fél szobár sak, átlag 51 négyzetméteresek. A városi tanács már döntött Avas-város építésének második üteméről: a szőlők, gyümölcsösök helyén az V. ötéves tervidőszakban 5200 lakás épül. A miskolci házgyár rekonstrukciója lehetővé teszi, hogy az uj tipusu lakások alapterülete nagyobb legyen, a loggiák helyett erkélyek kerüljenek a homlokzatra. A további program: korszerű városközpont üzletsorral, mozival, színházzal, majd a befejező harmadik ütemben újabb 4500 lakás. Miskolc egyik fő gondja az ivóvíz szűke. Korábban elég volt a városnak annyi viz, amennyit a Bükk karsztforrásai adták, ma azonban már nem. Ezért a Hernád partján egy napi 15 ezer köbméter teljesítményű vízmüvet létesítenek. Probléma még a közlekedés: a 24 helyi autóbuszjáraton évente mintegy 8 millió, az öt villamosvonalon 65 millió utast szállítanak. A járatok mindjg zsúfoltak, ezért a közlekedés javítására terven felül 120 millió forintot költenek, amelyből uj panoráma Ikarusautóbuszokat vásárolnak. A város főutcája, a Széchenyi ut keskeny, nem bírja a forgalmat, emiatt vele párhuzamosan egy NAGYVÁRAD, Erdély — A Félix-fürdőre érkezők első állomása Nagyvárad. A vendég tengleng először a város nyári hangulatában, ismerkedik a várossal, annak nevezetességeivel. Ha kedve támad, ellátogat a nemrég restaurált barokk palotába, a nappali bárokba, vendéglőkbe, vagy abba a házba, ahol egykor a Família főszerkesztője, Iosif Vulcan élt, és dolgozott. Onnan öt percnyire van az Ady Endre emlékmúzeum. Aki pedig a folyóparti sétát kedveli, folytathatja útját a szomorufűzek övezte Körös-parti sétányon. A város központjában — a réztábla szövege szerint — európai nevezetesség látható: a holdfényváltozást mutató, rézgömbös templom (közismert néven: a holdas templom). A téren mindig sokan várnak a Félix és Szegedi kamélia SZEGED — A szegedi József Attila Tudományegyetem botanikus kertjének üvegházában virágpompába öltözött a kamélia, tudományos nevén Camelia Japonica. A hófehér virágok és a feslő bimbók szinte elborítják a sötétzöld levélzetű növényt. A kamélia Japánban honos teacserje. Különösen a múlt században volt divatos virág, de ma is világszerte a legértékesebb dísznövények közé sorolják. A szegedi füvészkertben levő példány jelenlegi szirombontása minden korábbinál dusabb. medencét létesítettek. Korszerűsítik a régi tornyokkal körülvett északi tehermentesítő utat építenek. Tervezik, hogy elkészülte után a Széchenyi utón csak a villamosjárat marad meg. A kormány 1970-ben hagyta jóvá Miskolc általános rendezési tervét. Ez a többi között kimondja: Miskolctapolcát országos és nemzetközi üdülőterületté kell fejleszteni. Tapolca strandja, termál- és barlangfürdője nyáron a csúcsidőszakban már 12-14 ezer vendéget fogadott naponta. 1974-ben a nyár végén nyílt meg az üdülőterület első nagy szállodája, a Juno. A fejlesztési tervek szerint a tapolcai tó mellett uj gyógyszálló is létesül. Tovább bővítik a parkerdőt, kétszeresére növelik a jelenlegi strandot és területeket biztosítanak vállalati üdülők létesítésére. kis medencét, amely az év minden szakában szabadtéri Május 1 fürdőbe induló buszokra. Azt mondják. Nagyvárad fürdőváros: forrásai messze földön híresek gyógyhatásúkról. Ugyanez jellemző az innen 10 km-re levő Félix és a 7 km-re fekvő Május 1 fürdőre is. Az említett térről a nap bármely szakában huszpercenként autóbuszok indulnak ebbe az irányba. Végigjártuk Félix-fürdő egészségügyi létesítményeit. Mindenütt a kor igényeinek megfelelő berendezések láthatók. A hőforrások kénes, klóros, radioaktiv és kálcium tartalmú — 35 és 60 fok között változó hőmérsékletű — vize a legkülönfélébb betegségeket gyógyítja, elsősorban a mozgásszervi, a perifériás idegrendszeri zavarokat az isiász-niegbetegedéseket... Évente közel 22,000 külföldi vendég keres itt gyógyirt. összesen pedig az idén több mint 48,000 ember fogadására készült fel a fürdő igazgatósága. A statisztika kedvelőinek megemlíthetem, hogy az utóbbi hat évben többet fejlődött Félix-fürdő. mint az elmúlt ötven esztendőben. Felépült a 950 férőhelyes szanatórium, étteremmel, nappali bárral, a naponta 1700 kezelést lebonyolító egészségügyi komplexum, az impozáns Nufárul-szálló, a tiikörfürdös X. pavilon, több kereskedelmi komplexum. étterem, cukrászda, élelmiszer- és zöldségüzlet, különböző szolgáltatási egységek; a fürdő bejáratánál két újabb ERDÉLYI KÉPEST AP FÉLIX FtlRDŐ fürdőzést biztosit 50 fokos vízben. 4 millió lejes költséggel végzett csatornázási munkálatokkal a fürdőt is bekapcsolták a váradi csatornahálózatba. A gyors és eredményes gyógyuláshoz hozzájárul a fürdőhely kellemes fekvése. Aki szereti a természeti ritkaságokat, gyönyörködhet a fürdő termálvizű tavaiban honos dél-afrikai és dél-ázsiai növények színes világában. a lila színű tündérvirágok (Nymphaere). lótuszok számos fajtájában... Alkalmam volt találkozni itt beutalt termelőszövetkezeti tagokkal. petrozsényi bányászokkal. ploiesti-i olajmunkásokkal, norvég üzletemberekkel, svéd munkással, angol tisztviselővel egyaránt. Pihenni, gyógyulni Jöttek Fclix-fürdőre. Aki egyszer megfordul ezen a tájon, sohasem feledkezik meg róla! D.Kocsis István JUBILÁL A BUDAPEST — Most volt az évforduló; állandó hid, a Lánchíd, 125 esztendeje köti össze Pestet és Budát. Ám a inult század hatvanas éveinek végén már újabb hidra is szükség lett volna. Megépítésére a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium 1871 májusában hirdetett tervpályázatot. Nemzetközi kiírásra negyvenhárom mü érkezett, és a bíráló bizottság Ernest Gouin francia mérnök munkáját fogadta el. 1872 augusztusában megkezdődött az építkezés. SZOBROK A hid szerkezetéhez ötezer tonna idomvas kellett. Ezt Franciaországban gyártották, s 1874—75-ben a helyszínen szerelték össze, A pillérek déli végére Thabard párizsi szobrász készített kődiszeket, szbrokat. A hidat 1875, julius 1-én kellett volna átadni a forgalomnak, de a Duna magas vízállása sokszor akadályozta a munkát. Az ünnepélyes avatást 1876. április 30- án délben tartották. A megnyitás napján a közlekedés éjfélig ingyenes és vámmentes volt . . . A hidon 1879-től járt a lóvasut, 1894-ben indult meg rajta a villamos. A margitszigeti számyhidat 1900-ban építették. Tízévenként felújították a fakocka burkolatú kocsipályát, később azután kőburkolatúra cserélték, és a hidat 1937-ben öt és fél méterrel szélesítették. Harminc évvel ezelőtt' ,1944. november 4-én, szombat délután a hid pesti szárnya felrobbant. A megmaradt íészt a visszavonuló németek 1945. január 18-án a többi híddal együtt pusztították el. A háború tuán az újjáépített Margithidat 1947 novemberéin adták át a forgalomnak. PÁLYÁZAT A Magyar Elektrotechnikai Egyesület a 100 éves hid közős diszkivilágitásának tervezésére országos pályázatot hirdetett. Huszonegy mü érLÁNCHÍD kezett. A bíráló bizottság az esztétikai, a világítástechnikai és a gazdasági követelmények alapján hozott döntést. Fontos volt, hogy a köz. és a díszkivilágítás összhangban legyen a hid építészeti s szerkezeti jellegével, a Szent István körút, a Mártírok útja fényeivel. A díszkivilágításnak mindenekelőtt a hidpályát, a mederpillért és a pillérek között átívelő vasszerkezetet kell megkülönböztetni s hangsúlyozni. A zsűri, a hid ivének belső, negatív megvilágítását is javasolta, mert véleménye szériát igy a vasszerkezet víztükörben megjelenő képe érdekes és hatásos látványt varázsol a Dunára. A NYERTESEK A zsűri a 40 ezer forintos első dijat Almási Sándor pályatervének ítélte. Az egyik 35 ezer forintos dij szerzői Kosák Józsefné és Szedlay Péterné, a másiké Almási Sándor, Herczeg Mihály és négy munkatársuk, 20 ezer forintért három, 12 ezer forintért két pályatervet vásároltak. A díszkivilágítás tervezésekor a díjnyertes és megvásárolt pályamunkákat figyelembe veszik. Pakots György Kossnth-emlékezés SUMEN. Bulgária — Baráti gyűléssel, koszorúzással emlékeztek meg november végén a bulgáriai Sumenben Kossuth Lajos odaérkezésének százhuszonötödik évfordulójáról. Egykori lakóházában negyedszázada múzeumot rendeztek be, amely most kibővített kiállítási anyaggal fogadja a látogatókat. Magyarok mindenütt BUDAPEST — Hét kiállítás mutatta be a mai Magyarországot a párizs környéki Sarcellesben megrendezett magyar kulturális hét során. Az olaszországi Pármában, ahol most utcát is neveztek el Bartók Béláról, szintén változatos program gazdagította a magyar hetet.
