Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-02-20 / 8. szám
6. oldal ÉLETTUDOMÁNY AZ ÖREGEDÉS OKA £S ELLENSZEREI I. Régen ismert az a mondás, hogy ,,az öregség nem betegség”, mégis se szeri, se száma azoknak a komoly — néha talán nem is eléggé hangsúlyozott! — jelzéseknek, melyek szerint az iparilag fejlett országok lakosságának „elöregedése” és az elmaradt országok „demográfiai robbanása” a legfontosabb nemzetközi kérdések élvonalába emelkedve, az öregkoruakkal kapcsolatos sokrétű feladatcsoport összehangolt megoldását sürgeti. Ezek szerint tehát legalább olyan sokat és ugyanolyan széles körben kell foglalkozni az öregedéssel, mint bármely „népbetegséggel”, hiszen életünknek csupán egynegyedét jelenti a felnőtté fejlődés időszaka, és háromnegyedét az az idő, amely alatt fokozatosan öregedünk. Ma már a népesség 20 százaléka elérte a nyugdíjas korhatárt, tehát az „öregedés” kérdése minden ötödik embert közvetlenül érint. Köztudomású az is, hogy bár az öregedés visszafordíthatatlan folyamat, de ma már egyre közelebb kerülünk azoknak a kóros tényezőknek pontosabb ismeretéhez, amelyek siettetik a biológiai öregedést, s amely tényezőket kiiktatni, ezáltal a munkaképes élet „zenitjét” meghosszabbítani, a gerontológia egyik legfontosabb feladata. Az alapfogalmak magyarázatán már részben túl vagyunk. De nem árt, ha megismételjük, hogy a gerontológia az időskorúak megváltozott életjelenségeivel foglalkozó tudomány, amely csak akkor mutathat fel gyakorlati eredményeket, ha szervesen együttműködhet társadalompolitikai, szociológiai, biológiai tudományágakkal, sőt olyan határterületeket is érint, mint az ipari gerontológia, család- és várostervezés, a korszerű építészet és főként társadalmi fejlődésünk fokozatosan gyorsuló ütemével szorosan együtthaladó — sőt azt megelőzni törekvő — általános tervezéstudomány! MI AZ ÖREGSÉG Amint látjuk: a nagyon is sokrétű tennivaló a megválaszolandó kérdések tömegét veti fel. Ezek elején azt, amire egyértelmű választ mindmáig nem tudott adni a nemzetközileg is mind szélesebbé váló kutatómunka —, hogy tulajdonképpen mi is az öregedés lényege? Az ókortól mindmáig tartó hosszú időszak neves tudósai, kutatói más-más szemszögből közelítettek a kérdéshez. Ezernyi a valószínű és jogosan feltételezett okok száma, melyek színes csokrából csak az újabbak közül említünk néhányat. Pavlov a magasabbrendű idegtevékenység kifáradásával magyarázta az öregséget, az ugyancsak orosz l Mecsriyikov azt állította, hogy az öregség betegség, melyet a vastagbélben élő baktériumok által termeli tocinok mérgező hatása okoz. jy román Parhon ugyancsak betegségnek tartja az öregséget, melyet kezelni kell, Lubarsch jszerint a sejt fokozódó fáradtsága az öregedés oka. Carrel 1 az anyagcseretermékek elégteleh eltávolításában véli felfedezni az okot. Marinesco a fehérjék fizikai állapotának megváltozását és a vízvesztést teszi felelőssé. Grmek az öregedést olyan összetett biológiai folyamatnak'tartja, amely a különböző szervek és szövetek elégte} len helyreállító tevékenységének kísérője.; Oldalakon át folytathatnánk a sort, de az utak a nagy magyar kutató, Korányi Sándor megállapításához vezetnek, amely szerint az öregedés legelső élettani tünete a szervezet alkalmazkodási képességének csökkenése. Ezt alátámasztja a neves hazai gerontológusnak, Haranghy Lászlónak a véleménye is, aki azt Írja: „Az öregkor megelőzésének egyik határozott és fontos orvosi eszköze a szervezet anaygcseréjének és neurohormonális viszonyainak, általában életműködéseinek megfelelő szinten való tartása” — éppen azért, hogy a szervezet alkalmazkodó képességét minél tovább épségben tarthassuk! Az előbbiek alapján tudni kell, hogy vannak „fiatal öregek” és vannak „vén fiatalok”, mivel a „naptári kor” és a „biológiai kor” teljesen különböző fogalmakat jelöl. NYUGTALANÍTÓ számok Statisztikai adatokat szemlélve azt látjuk, hogy a Föld összlakossága 1750-től és 1900 között megduplázódott. (Hétszázmillióról másfél milliárdnyira növekedett!) 1900-tól 1950-ig viszont a másfél milliárdról két és fél milliárdnyira duzzadt. Az utóbbi negyedszázadban ismét újabb milliárdnyival kell számot vetnünk. Hogy ezen belül egyes országokban vagy földrészeken hogyan oszlottak meg a korcsoportok, arra nem kapunk pontos feleletet a régebbi statisztikákból, de azt már tudjuk, hogy a múlt század elejétől — bár Európában is növekedett az össznépesség — a különböző korcsoportok aránya eltolódott! Ez annyit jelent, hogy csökkent a fiatalkorúak (0-14 évesek) száma és növekedett a 60 éven felülieké. Egy nép akkor öregszik, ha az időskorúak relativ számaránya meghaladja a fiatalokét. Lássunk talán néhány jellegzetes adatot. 1900-ban a 0-14 évesek száma 35 százalék körül mozgott, 1960- ban már csak 25 százalék volt s 1970rre még tovább, 22 száza-Altalában kávéval kezdjük a napoi, azzal fejezzük be az ebédet és frissítő hatásához folyamodunk este is, ha még dolgunk vagy programunk van. Úgy isszuk, mintha csak a „háztájin” termelnénk. Tudjuk, hogy jmelyik presszóban főzik, nemcsak „szívvel”, hanem az előirt kávémennyiséggel is mindennapi italunkat, s hogy melyik keverékből, milyen márkájú kávéfőzővel lehet főzni az „igazit”. Valamikor a magyaroknak még megcukrozva is keserű volt és nem Ízlett a kávé. Nem csoda, a törökök kínálták s akiknek kínálták, azok közül sokra olyan szomorú sors várt, mint a „jó vitézre” Enyingi Török Bálintra, akit Arany János meg is énekelt. „Hosszas ebéd a török szultáné Hátra van még a fekete kávé; Török Bálint tétova tekinget: Körülfogott a jancsár bennünket!” Állítólag ebből az időből ered az a mondás, hogy „Hátra van még a fekete leves”, mert a nép a kávét csak annak titulálta. A kávé elterjedését egyébként a XV. századig vezethetik vissza. Az adeni mufti, Dzsemal Eddin perzsiai útjáról hozta és imádkozó derviseinek adott belőle, hogy jobban bírják a virrasztást. Élénkítő hatását tehát már akkor ismerték s az élelmes velencei kereskedők 1624-től már rendszeresen árusították. Ahogy növekedett a kávé népszerűsége, úgy szaporodtak a forró égöv alatt a kávéültetvények. A szemes kávé, amelyet helytelenül babkávénak is neveznek, a kétszikű kávéfa nemzetség két termesztett fajának, az arab és a libériái kávéfának a magva. Őshazája Kaffa, Abesszínia legdélibb tartománya. Az ültetett fákat cserjének lékra csökkent! Ezzel szemben a 60 éven felüliek aránya az 1960- as hét és fél százalékról 1970-re 17 százalékra emelkedett. Annyi bizonyos, hogy (több egyéb ok mellett) az életszínvonal általános emelkedése, az orvostudomány fejlődése, a fertőző betegségek nagy részének legyőzése és a higiénés viszonyok javulása volt az a bűvös erő, amely az átlagos életkort meghosszabbította. Ez nagyon is örvendetes, de tudni kell azt is, hogy amilyen gyorsan növekszik az idős korcsoportok számaránya, ugyanúgy szaporodnak a megoldásra váró különböző feladatok is! Ezeket felsorolni egy rövid cikk keretében lehetetlen. (Folytatjuk) nevelik, örökzöld levelei tövében 3-7 fehér virágú, úgynevezett „álernyő” fakad. Bogyó formájú, de belül csonthéjas gyümölcse előbb vörös, később violaszinű lesz, s a kétrekeszű csonthéjban két, egymással érintkező felületükön lapos, kifelé pedig kidomborodó mag keletkezik. Ezek a kávészemek. Évenként háromszor szüretelik. A még puha, leves gyümölcsöt megszáritják. különleges gépek segítségével megtisztítják. Kávéfogyasztás terén — ahogy szokták mondani — előkelő helyet foglal el, megközelíti Olaszországot. Ami pedig a Magyarországon főzött kávé minőségét illeti, a magyar turistákat — hacsak nem talál egy olasz eszpresszót — sok csalódás éri. Külföldön általába véve igen higan, sok vízzel főzik a kávét, amelyet nem pörkölnek olyan sötétre, mint nálunk. Jó példa rá az a bizonyos német „blümchen Kaffee”, amely onnan kapta a nevét, hogy a csésze alján levő virágot jól lehet látni a kávén keresztül is... Túlóráznak az WASHINGTON - Heti 55 órát tölt háztartási munkával az amerikai „átlagnő” — egy most befejeződött kormányvizsgálat szerint. Az ember nem hinné, hogy fél évszázaddal ezelőtt, 1924-ben átlagosan heti 52 órát foglalkoztak háztartással az amerikai nők; ma pedig, a mosógép, a mosogatógép, a porszívó, s a különféle egyéb gépi háztartási berendezések segítsége ellenére is, heti 3 órával többe „kerül” a háztartás. A tanulmány szerzői a növekedés okát abban látják, hogy a nők ma több időt fordítanak gyermekeikre. s hogy évtizedekkel ezelőtt a bevásárlás heti két órát vett el idejükből, ma pedig átlagosan hetente egy teljes napot. IKONYHASAROKI NARANCSHÉJ — MINT NYERSANYAG Megesszük az Ízletes déligyümölcsöt és kidobjuk a héját, pedig a narancs súlyának 15-20 százalékát ez teszi, kár érte. Néhány ötlet, mire lehet felhasználni: CUKROZOTT NARANCSHÉJ A késsel gerezdesen hámozott narancshéjat keskeny szeletekre vágjuk, a kézzel hámozottat j szabálytalan darabokra tördeljük. Négy napon át hideg vízben j áztatjuk, a vizet naponta kétszer i cserélve rajta. A kiázott narancshéjat cukorszirupban főzzük I puhára. Kis lángon addig melegítjük, amig a szirup teljes víztartalma elpárolog. Szárítás után hosszú ideig tárolható. NARANCSKOKTÉL Egy pohár reszelt narancshéjat egy héten át áztassunk jó lezárt edényben egy deci rumban. A folyadékot leszűrve keverjük össze egy nagyobb narancs levével. egy deci ginnel, öt deci fehérborral és 20 deka cukorból készült sűrű sziruppal. (Körülbelül egy liternyi lesz az ital.) TÉSZTATÖLTELÉK Omlós tésztába a szokásos töltelékek helyett tehetünk jól megcukrozott, darált narancshéjat. Ostyalapok közé vagy piskótába: 20 dkg vajat habosra kavarunk 20 dkg cukorral, és hozzáadunk 10 evőkanálnyi darált narancshéjat. Kevés rummal, és ha kell, cukorral Ízesítjük. HASZNOS TUDNIVALÓK A füstölt húsokat erősen mossuk meg főzés előtt. Kóstoljuk meg nyersen, s ha nagyon sós, áztassuk egy ideig hideg vízben. A lét felhasználhatjuk főzelékek, levesek hígítására, de vigyázzunk, el ne sózzuk vele ételeinket. — A burgonyametéltet készíthetjük sósán, pirított morzsával, vagy édesen, dióval, mákkal vagy lekvárral. Jó étvágyat! Indiában kétfejű gyermek született? Egy bombayi kórházban kétfejű gyermek született. Az indiai hírügynökség közlése szerint az újszülött kislány, és mindkét fején egy-egy száj, egy-egy orr és egy-egy szempár van. A csecsemőt jelenleg mesterségesen táplálják, és a kórház bejáratát rendőrök védik a kiváncsi tömeg elől. MEG EGYSZER A KA VERÖL