Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-02 / 1. szám
13. oldal EGY CSOKOR SZÉLHÁMIA Irta: SZÉKELY MOLNÁR IMRE Hosszú ujságiráskodásom alatt rengeteg emberrel kerültem össze. Érdekesekkel, kevésbé érdekesekkel, nagyfejűekkel, (politikusokat értem ezalatt) tudósokkal, egyszerű polgáremberekkel és földhözragadt szegényekkel. Ezeket a kisemmizetteket szerettem a legjobban, szívesen voltam ügyesbajos dolgaiknak a szócsöve, kilin-. cseltem értük hivatalokban és boldog voltam, ha segithettem rajtuk. A fenti rangsorolásból akarattal hagytam ki a bohémokat, a kalandorokat, a szélhámosokat, mert ezekhez is volt összeköttetésem. Az újságoknál, ahol dolgoztam előszeretettel foglalkoztak bűnügyekkel is, s igy kerültem közelebbi nexusba velük. Bevallom, szerettem őket. Színes, mozgalmas életük teli volt izgalmas eseményekkel, sokat nevettem kalandjaikon. Szórakoztatott az a mód, amivel becsapták a gazdag embereket és nem sajnálom a kárvallottakat, mert azoknak volt pénzük, s nem érezték meg azt a kis érvágást, ami az erszényüket érte. Jobban fájt nekik a nevetségesség, hogy egyikre-másikra ujjal mutogattak. Ki ne tudna, ki ne emlékezne rájuk? A szélhámos kitűnő riport — és regénytéma. A régi magyar társadalom alvilágában különösen négy jellegzetes szélhámos kalandjaira emlékezünk leginkább. Az első Strassnoff Ignác, főként az egyházi javadalmak és nagybirtokok haszonélvezőinek a megvámolására rendezkedett be. Trebitch Lincoln Ignác a nemzetközi összeköttetéseit igyekezett kihasználni. Jelűnek Morton, a magyar pénzvilág vállalkozásaiból hasította ki a maga részét. Horváth Menyus pedig a nagy világbankok és gazdasági szervek megsarcolója volt. Ö találta ki, ő hozta legelőször forgalomba a hamis csekkeket. És most történeteket mondok el egy hasonlóan nagystílű szélhámos viselt dolgaiból. Huncutságok bizony ezek is, de jellemzőek arra a korra amelyben élt. A szélhámos neve Laki Bagics volt, akit az ital és a kártya tett szélhámossá. Valaha tiszt volt, gazdag földbirtokos. Könnyű volt neki szélhámoskodni. Először akkor került végérvényesen szembe a társadalommal, amikor a feleségét elszerette Karinthy Frigyes, a nagy humorista. Karinthyra végzetes hatással volt Laki Bagics felesége, a szép Judik Etel, a színésznő. Később feleségül is vette, de a bikaerős Laki Bagics nem tudott belenyugodni abba, hogy a feleségét elszerették tőle s amikor a Rákóczi utón szembetalálkozott Karinthyval, véresre verte. Meg is fenyegette az irót, hogy ezentúl úgy igyekezzen elbújni előle, hogy ne találkozzanak, mert ahányszor látja, annyiszor fogja ismét megverni. Karinthy akkor Németországba költözködött feleségével és Berlinből küldte tudósításait, humoreszkjeit, novelláit a hazai lapoknak. Karinthyra jó hatással volt ez a száműzetés, mert akkor ott kint irta nagysikerű paródiáját, az ,,Igy irtok ti’... címűt. Irodalmi karikatúrák voltak ezek, s ezzel uj műfajt vezetett be a magyar irodalomba. Karinthynak mindmáig ez a legnépszerűbb könyve. Judik Etel szegény 1918-ban halt meg spanyol-náthában. Hogy milyen volt? Bizonyára érdekli az olvasót. Ezzel kapcsolatban álljon itt Kosztolányi Dezsőné irása a New York Kávéházhoz fűződő emlékeiből. Tudni kell, hogy Kosztolányiné napról-napra együtt volt a New York kávéházban az Írókkal és ott ismerkedett meg Judik Etellel. Idézem. ..Hogy kimindenkire emlékszem az állandóan ott tanyázók közül? Elsősorban Judik Ételre, Karinthy későbbi feleségére. Hogy milyen is volt a Mester utca sápadt csillaga? Asszony volt már akkor, szerződés nélküli színésznő és három kisgyermek édesanyja. Hogy nézett ki? Sok évvel ezelőtti jegyzeteimből idézek: „Tompafényű bársony szeme körül két holdkaréj. Bőre, mint a tearózsa szirma, sötét haja számtalan gyűrűbe bodoritva mélyen omlott dombom homlokába, habnyakába. Bánat, s a bánattal oly közel rokon kéj, illatszer felhő és egy lila fátyol lengte körül!... Azt hiszem, most is megfelelne a mai kor igényének. Halálosan szerette Karinthy, s mikor meghalt hosszú évekig gyászolta. Laki Bagics a kártyán vesztette el a feleségét. Egy Weisz Rudi nevezetű gazdag világfi nyerte el és átadta a „nyereményt” Karinthy Frigyesnek. Laki Bagicsról, mert jól ismertem összeszedtem egy csokorra való szélhámiát. Elsőnek elmesélem ezt a szép Práter utcai esetet. Volt a Práter utcában, egy pohos hasú, gazdag vendéglős, ki rendkívül fukar, zsugori hírében állott. Nem volt ember, akinek egy fröccsöt is hitelezett volna. Nála nem fordulhatott elő, hogy „Írja fel kérem”, mert ha az illető nem fizetett, jött a rendőr és vitte. Az öreg Laki daliás, szép ember volt, a modora IGAZGATÓ — Higgye el, igazgató kartárs, a mostani fizetésemből nem futja öltözködésre... FURCSA HISTÓRIÁK Stoke-on a Trent angol kisvárosban a helyi muzeum igazgatója a városi tanács tagjaival egyetértésben a következő feliratot szögezte ki a muzeum kapujára: „A tanács és a muzeum igazgatósága kéri városunk hölgyeit, hogy megunt alsóneműiket bocsássák a muzeum rendelkezésére. E ruhadarabokra egy 2000-ben rendezendő kiállításon lesz szükségünk, amelynek tárgya: „Hogyan öltözködtek az angol nők három évtizeddel ezelőtt”.-o-Manchesterben egy mérnök valósággal agyongyötörte feleségét a lakás különböző berendezési tárgyainak gépesítésével, automatizálásával. Áldásos tevékenységének köszönhető, hogy valamennyi ajtó fotocellás működésű; ha a fürdőszoba ajtaja kinyílik, megszólal a zene, az ablakon törlőberendezés található. a székekben elektromos melegítő. Az asszony beadta a válókeresetet...- o-Uj marhafajtával szeretné forradalmasítani a húspiacot egy kaliforniai farmer: Domenith C. Basolónak állítása szerint sikerült kereszteznie a bivalyt a rendkívül megnyerő, s ezzel a külső adottsággal gyorsan behízelegte magát az emberek bizalmába. Szóbeszéd volt a szélhámosok között, hogy ez a vendéglős senkinek nem ad hitelt. Az öreg laki elhatározta, hogy ő mégis becsapja, de hogy ebből valami haszna is legyen, fogadást ajánlott fel egy gazdag urnák, akivel ezer pengőben állapodtak meg. Attól kezdve nap mint nap beült társaságával együtt a Práter utcai vendéglő kerthelyiségébe. Annyian voltak, hogy körülültek egy nagy asz*alt. Az asztalfőn persze — ünnepélyes komolysággal — prezidált Laki Bagics. akit a barátai feltűnő tisztelettel kezeltek és tábornok urnák szólították. Az öreg olyan-tekintélyt tudott tartani az asztaltársaság felett, hogy még maga a vendéglős is elhitte neki, hogy csakugyan egy tábornokkal áll szemben. Előzékenységből a tábornok asztalát személyesen szolgálta ki a vendéglős. Pincért nem engedett oda. A cehhet természetesen mindig Laki Bagics állta, ő fizetett, mégpedig mindig egy vadonatúj 100 pengőssel, amelyet a mellényzsebéből húzott elő. Teltek, múltak a hetek, amikor egyszer laki Bagics hiába nyúlt be a zsebébe, nem találta meg azt a bizonyos 100 pengőt. Ott állt szégyenkezve a vendéglős előtt, bocsánatot kért, fogta a kabátját, mondván: Rendeljen kocsit kérem, hazamegyek újítani! — S akkor megtörtént a csoda. A zsugori, fösvény kocsmáros visszatartotta: Sose fáradjon a tábornok ur, csekélység az egész, én szívesen hitelezek. Azzal bement a söntésbe és kihozott egy vadonatúj százast és átadja Laki Bagicsnak, aki nemcsak ezt a százast nyerte el, hanem a fogadás tétjét, az 1000 pengőt is... Charrolair és a Hereford marhafajtákkal. A uj keresztezés eredménye, a „Beefalos"-nak nevezett gyorsan nő levágható nagyságúra, mint az eddig ismert fajták, és a drága takarmányok, tápanyagok helyett kizárólag fűvel táplálkozik. DERESEDÖ Deres deresedő, nő bennem az idő, szarva szarvat ellik, egyre nő kiskeddig. Aztán apad lassan minden m' tavaszban pityeredő kedvem vére folyik csendben. Piros az ég afja, mindegy: jobbra, balra, mindegy mit csinálok, te gyitjts hold, világot.----Pohár bort, fekhelyet meleg falak mellett, képeskönyvet, szebbet az elfáradt szemnek. Gyógyirt gyógyítónak, csengőt a csikónak, csillagnak ezüstöt, hozzá pipafüstöt. Ennyi kell már, nem több, még egy pohárt töltök, még egy gyerek fejét megsimitom elébb. Még egy botot vágok, aztán a világot sarkam alá hajtom, s rám borul az alkony. Bárdosi Németh János Székely-Molnár Imre 'f
