Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)

1975-02-06 / 6. szám

15. oldal ÁMOR KEDVTELÉSE Irta: SZABÓNÉ LÉVAY MARGIT Sxabóné Lévay Margit Van egy kedves mese az egymást kereső igazsze­relemre vonatkozólag. A mese szerint Ámor, a szere­lem istene, nagyon szereti a mogyorót; ez a napi főe­ledele s olyan titkos feltörője van, ami csak kettétöri a héjakat; s a kettétört mogyoróhéját ledobálja Földünkre. És mert sok mogyorót és gyakran eszik, igy számtalan kettétört mogyoróhéj hull napon­ként a földre. Ezek a félmogyoróhé­­jak állandóan keresik a párjukiat. Sokja megtalálja a maga párját, ;de többje soha nem talál a páijára, (és bár összeérnek egymással, de egybeforrni nem képe­sek, mivel egyik sem igazi párjaj a másiknak. így van nagyon sok házaspár is. fiikor egymásra ta­láltak. azt hitték, egymásnak a párjuk; csak mikor egymáshoz tették egymást, akkojr látták, hogy bár összeérnek, de mégse az igazi párja egy a másiknak. Vannak, kik e felfedezés után szétválnak, hogy meg­keresse ki-ki a maga igazi párjájt. És sokan mégis találják s örökre egybeforrnak; (Ámor és Amorett boldogságában élik az életüket. I}>e vannak olyanok is. akik beletörődve csalódásukba'noha tudják, hogy sohse lehetnek eggyé, mégis együttriaradnak s közben a tilosba járva keresik az igazi párjukat. De mert az Igaz Ámor nem hullajt mogvoróhéiakat a tilosba, igy ott sem találnak rá a párjukra. $ ki tudja, kikkel teszik össze magukat! Még ők maguk sem tudják, mivel a keresgélés izgalmában nem'veszik észre, hogy csak múló gyönyörökre találtak, de nem a tisztasze­relemre. mely önzetlen és halhatatlan. Elgondolkozunk a felemásházaskágon... Vajon mi tartja össze őket!? Mikor a legszükségesebb: a lelki kapcsolat, a szellemi közösség hiányzik. Párosán, de nem a maga párjával élik le az életet. Beletörődve egymásba elszenvedik egymást a megszokottsággal... szineskedés, tettetés, képmutatás 'minden együttlé­­tük. Beteg kedveskedés... beteg szeretet. Hiányzik a testet-lelket eggyéforrasztó édes szerelem: a bizalmas őszinteség, az egymásért és Istenért! élő örök megtar­tás. Talán egy élet-pályára sem hullajt le Ámor annyi felemás mogyoróhéjat, mint a művész-életpályára. Innen a számos felemás művész-házaísság nem egyszer botrányos élete. A megoldás az lenn«; — bár kivétele­sen csak. ha minden művész a maga művészete pályá­zván keresné az élet-társát. Föltétien; szükséges, hogy egymás művészete érdekelje mindkettőjüket. Nagy erős inspiráció a közös érdeklődés, még abban az e­­esetben is. ha csak az egyik fél alkotóművész. Kell, hogy a feleséget érdekelje a férje foglálkozása minden téren: úgyszintén a férj se legyen közömbös felesége A KUN MIATYÁNK (Folyt, a 14. oldalról) került a kun Miatyánkba. A ..Jöjjön el a te országod" valamennyi változatából hiányzik: nyilván a fordító kifelejtette! Sőt. egy helyen még egy mulatságos hibát is elkövetett. Nitziégen gérde ali kekte: ennek azt kellene jelentenie, hogy ..mint a mennyben, úgy a földön is": valójában pedig a fordítottját jelenti: ..mint a földön, úgy az égben is!" Mindezek ellenére igaza van Németh Gyulának: a kiveszett kun nyelvnek oly kevés nyoma maradt, hogy a kun Miatyánk — az egyetlen összefüggő kun nyelv­emlék - igy is érdekes, értékes, becsben tartandó művelődéstörténeti örökségünk. Péter László tevékenysége, foglalkozása iránt. Ez a harmónia: két sziv-hangszer együtt zengő melódiái... Amint látjuk, a szerelem számára nem könnyű feladat Ámor kedvtelése. Vigyázni kell, hogy a szív NE vakszerelemre: felemás mogyoróhéjra találjon. Mivel ,,a földi mámor a vér részegsége,” mely csak látszatát kelti a boldogságnak. Valóban csak az a boldog, aki a maga párjára talál és összeforrva lesz EGY a kettőből. MI az ő és az én­ből. Ekkor boldog Ámor is. Kedvvel űzi kedvtelését. Noha turpisság is van benne. i FARSANG (Folyt, a 13. oldalról! köszöntötték, és ezzel egyidejűleg a bő termést, az elkövetkezendő év gazdagságát kívánták biztositani, különböző, hatásosnak vélt eljárásokkal. Tavasszal felenged a folyók jégpáncélja és az uj zsendülö vizeken megérkezik Dioníizosz hajója. Ez a szertartásokon mint kerekes hajó, carrus navalis jelent meg. A sebtiben megválasztott „farsangi király" uralma alatt „kitört” a szabadság, sőt a szabadosság. Állt a „bál” Róma-szerte, s a rabszolga éppen úgy gorombáskodhatott urával, mint az vele az ünnep előtti hétköznapokon. Azután hirtelen vége szakadt az aranyidőnek. A farsangi király emberáldozatként eltávozott az árnyékvilágba, Saturnus birodalmába... AZ ÁLARC. A farsangi bohókás menetek kavargó forgatagában sokan viseltek s viselnek álarcot. A Római Birodalom bukása után tovább élő szokás ellen az egyházatyák határozottan tiltakoztak. Szent Ágoston például igy: „Lehet-e nagyobb esztelenség, mint ha egy arcot elcsúfítanak és reá olyan álarcot raknak, amelytől az ördögök is megijednek?” Miért viselnek álarcot a karneváli menetben és a farsangi álarcos bálokon? Az álarc már az ősemberek mágikus szertartása­iban is szerepet játszott. Úgy vélték, hogy aki magára ölt mondjuk egy állat fejét formázó lárvát, az tulaj­donképpen az illető állattal, pontosabban saját állat­ősével azonosul. A farsangi álarcoknak részben elri­asztó funkciójuk volt. A rontás démonait kívánták távol tartani a frissen érkező tavasztól, az ősökkel való azonosulás segítségével pedig fokozni akarták az uj évszak termőerejét is. Végső sorban tehát védő- és ter­mékenységvarázsló feladatuk volt. LISZT FERENC ÉS A PESTI KARNEVÁL. Miss Julia Pardoe angol Írónő 1840-ben egy háromkötetes munkában számolt be londoni olvasóinak magyaror­szági utazásokról. „Nem mulaszthatom el leírni Liszt­nek, a világhírű pianistának pesti fogadtatását... Éppen a Carnevál megnyitása előtt volt az általános felkiáltás: Ö jön! — mig végre a lelkesedés oly nagyra nőtt, hogy az egész várost csak ez a gondolat foglal­koztatta. Mindegyik szálloda lakosztályt készített a számára abban a büszke tudatban, hogy övé lesz a megtiszteltetés... a cukrászok sem akartak lemaradni a lelkesedésben: egy újfajta zongora formájú süteményt készítettek, amelyre Liszt neve volt cukorból felírva..." 1840 farsangjának elején Liszt Ferenc tehát Pest- Budán tartózkodott. Ez volt a felnőtt, férfivá érett művész első találkozása népével. S ezt a találkozást, forró hangulatát, bensőséges érzelmességét sohasem feledte. Pestről január 15-én utazott vissza Bécsbe. Innen írott egyik levelében azt vallja, hogy magyar dalok zsonganak a lelkében, amelyeket nyilván a pesti far­sang parádés cigánybandái muzsikáltak belé: fogal­mazódik a magyar rapszódiák gondolata! Nyomtatásban először a Pesti Karnevál jelent meg. 1848-ban. Később. 1853-ban ezt a szerzeményét átdolgozta, és ez lett a Magyar Rapszódiák IX. darabja. AZ OPERABÁL. Keglevich István gróf, alighogy intendása lett a budapesti Operaháznak, rendeletileg utasítja az énekkar tagjait, hogy a színház helyiségé­ben ezentúl csak magyarul beszéljenek, továbbá el­rendeli. hogy a műszakiak haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat a Neuschloss-féle parkettagyárral. A továbbiakban ugyanis rendszeresíteni akarja a külföldön már jól bevált operabálok intézményét. Ehhez viszont szükséges a teljes nézőtér lefedése parke’tapódiummal. oly módon, hogy az közvetlen összeköttetésbe kerüljön a színpaddal. A Nagyszabású munkálatok Keller Ottó tervei sze­rint ^amarosan megindultak, s 1886 március 2-án felcsendült a katonazenekar andalító keringő muzsi­kája 4 bálteremmé alakított Operában... M« rt az úri közönség erre táncolt. De hogyan? A Pesti Napló riportere igy látta: Az jriási terem zsúfolásig megtelt. A forróság igen nagy {olt. Úgy tűnik, mintha többen lettek volna, amennyien kényelmesen elférhettek. Az arisztokrácia igen gyéren képviseltette magát. Mindössze két-há­­rom csjalád jelent meg belőle, s azok sem merültek a vigalor iba. hanem a páholyukból nézték a lent nyüzs­gő tön eget. Való 3an szép és megdöbbentően költséges volt ez a vállalk izás. Itt mutatták be Carola Cecíliának, az istenite:t orfeum-művésznőnek a bácskai nábobot: Lazarojich Mihályt. Az operabál forgatagában fogant barátsá g oly mértékben elmélyült, hogy a dúsgazdag birtoko, New Yorkban fejezte be földi pályafutását, mint egy cigánybanda bőgőhordozója. FARSANGI KALENDÁRIUM — 1934-BÖL. Az „Úri közönség" gondos összeállításban értesülhetett arról, hjogy január 1-től március 12-ig Budapesten 44 bált rendeztek. Volt MAC tea és Minta bál. Enericafna bál és Yacht tea. Vitézi bál és Gyógyszerész bál. Tapasz a télben és Ügyészi táncestély. Hogy a nagy bili forgalomban „összeütközés” ne történjék, erre ifj.|Wahlkampf Henrik, a Budapesti Elite Bálok BálközijBlokjának elnöke ügyelt — frakkban. A kö­telező e{ti viseletét Mangola Béla Kolos igy irta elő: „Frakkj Fehér -Marcella- pikémellény (gyöngy- vagy gyöngyhjázgombokkal). Nadrág ugyanolyan szövetből mint a frakk. Fehér ing. ingmell ugyanolyan pikéböl. mint a rtjellény. Két gomblyuk, szárnyas gallér. -His­­pano- fofma, négy és fél cm magas... Hosszú, fehér selyemshawl. Fehér Glacé kesztyű... városi bunda.” Emlékeztetőül: 1934-ben jelent meg József Attila kötete, a Medvetánc: „Mondd, mit érlel annak a sorsa. / akinek nem jut kapanyél..." FARSANGI FÁNK. A téma ízletes, kívánatos. Visszatérünk rá. még az idei farsangon. byp GONDOLATOK A napló az egyedüli tolvaj, kinek annál kevesebbje van. minél többet lop. *** A fösvény mindenét eltékozolja örököseire. *** Minél magasabbra tartja valaki az orrát, annál könnyebb az orránál fogva vezetni. *** Hallgatni arany, de azért vannak arany szavak is. *** A legszárazabb emberek a legkevésbé gyúlékonyak. *** A bizalmatlanság is erény a hízelgőkkel szemben. *** A leereszkedés a legnagyobb gorombaság. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents